A közjegyzői életpálya – Interjú dr. Tóth Ádámmal, a MOKK elnökével

közjegyző

Dr. Tóth Ádám 1998 óta közjegyző, 2004 óta a Közjegyzők Nemzetközi Uniója állandó tanácsának tagja, Magyarország képviselője az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsában és a régió közjegyzői együttműködésének szervezetében. 2007 óta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. A közjegyzői hivatásról kérdeztük.

A közjegyzői munka sok szempontból különbözik az ügyvédi, ügyészi vagy a bírói szerepektől. Mit szeret legjobban a közjegyzői hivatásban?

Közjegyzőként a polgári jog szinte teljes palettájával foglalkozunk az emberi élet szinte minden szakaszát érintően: apai elismerő nyilatkozatot foglalunk közokiratba, közjegyzői okiratot készítünk szerződésekről, gazdasági társaságok alapításában működünk közre, követelések érvényesítésével összefüggésben járunk el (fizetési meghagyás, végrehajtás elrendelése), jogviták megelőzésében veszünk részt (előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése), végrendeletet készítünk, illetve veszünk letétbe, majd az ember halála után lefolytatjuk a hagyatékának átadására irányuló eljárást.

Folyamatosan új kihívásokkal kerülök szembe, így a munkám változatos, és egyúttal hasznos is, mivel különböző élethelyzetek megoldásában lehetek az állampolgárok segítségére.

A közjegyzőkről sokan a lottósorsolásokra asszociálnak. Mi valójában a közjegyzői munka legjellemzőbb része?

A leghagyományosabb közjegyzői tevékenység a közokirat-szerkesztés, vagyis amikor a közjegyző valamilyen jogügyletet, jognyilatkozatot foglal közokiratba, vagy jogi jelentőségű tényt tanúsít. Utóbbi kategóriába tartozik egyébként például a lottósorsoláson történtek tanúsítása, de ide sorolható többek között a másolathitelesítés, az aláírás-hitelesítés vagy például egy honlap tartalmának tanúsítása is. Arányát tekintve azonban a szűkebb értelemben vett nemperes eljárások lefolytatása teszi ki a közjegyzői tevékenység nagyobb részét. Ezek közül a leghosszabb ideje közjegyzői hatáskörbe tartozó a hagyatéki eljárás, a legnagyobb ügyforgalmat generáló pedig a fizetési meghagyásos eljárás. A közokirat-szerkesztéssel együtt – amely tágabb értelemben szintén nemperes eljárás – összesen húsz nemperes eljárás tartozik a közjegyzők kompetenciájába, ami Európában egyedülállónak tekinthető.

Mennyire népszerű jelenleg a joghallgatók körében a közjegyzői pálya?

Ha abból indulok ki, hogy a közjegyzőjelölti állásokra folyamatos az érdeklődés, akkor mondhatom azt, hogy népszerű. A közjegyzők számát jogszabály korlátozza, így a lehetőségek száma véges, mégis sokan szeretnék ezt a hivatást választani. A hallgatók körében népszerű az ösztöndíjunk, a szakmai programjaink, sokan jelentkeznek gyakornoknak már az egyetemi éveik alatt valamelyik közjegyző mellé.

Miért ajánlaná ezt a hivatást egyetemi hallgatóknak?

Mivel minden hallgató más-más jogterület iránt érdeklődik, a kérdést inkább úgy tenném fel, hogy kinek ajánlanám a közjegyzői hivatást. Annak, akit a polgári anyagi, illetve eljárásjog érdekel, aki szereti a szakmai kihívásokat, a változatos jogeseteket, és aki elhivatottságot érez magában a folyamatos tanuláshoz, fejlődéshez. A közjegyzői hivatás ugyanis azt igényli, hogy az ember folyamatosan fejlessze magát.

Az utóbbi tíz évben számos új hatáskör került a közjegyzőkhöz, s a digitalizáció térhódításával várható, hogy meglévő eljárásaink is előbb-utóbb az elektronizált világ követelményeihez fognak igazodni.

Mit tanácsolna azoknak a hallgatóknak, akik közjegyzők szeretnének lenni? Érdemes már egyetem alatt gyakornoknak jelentkezni közjegyzői irodába?

Mindenképpen. A közjegyzői törvény szerint a közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek jelentik. Tehát ha valaki közjegyző szeretne lenni, az egyetem elvégzése után közjegyzőjelöltként kezdhet dolgozni, majd a jogi szakvizsga letétele után közjegyzőhelyettes lehet. Látható, hogy a közjegyzői hivatás életpálya modellje (ha fogalmazhatunk így) a fokozatosságra épül. Ebben a folyamatban még egy fokozatot jelenthet a gyakornokság. Aki már egyetemi tanulmányai alatt gyakornokoskodik egy közjegyző mellett, jóval nagyobb eséllyel jelentkezhet közjegyzőjelöltnek, hiszen egyrészt belelát a közjegyzői munkába, tapasztalatot szerez, másrészt kialakul egy személyes kapcsolat is.

Mennyire szükséges idegen nyelv(ek) ismerete?

Az Európai Unió egységes belső piacán, ahol az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő és ezekkel együtt a különféle okiratok és határozatok szabadon áramlanak, elengedhetetlen, hogy egy felkészült jogász idegen nyelveket beszéljen. Egyrészt sok a külföldi ügyfél, aki Magyarországon dolgozik, tanul vagy vállalkozik, másrészt számos honfitársunk jár más európai uniós tagállamba munkát vállalni, tanulmányokat folytatni. S ugyan egy közjegyzői eljárás esetén az eljárás nyelve a magyar, mind a közjegyző, mind az ügyfél munkáját nagyban könnyíti, ha tolmács nélkül tudnak kommunikálni.

Milyen változásokat hozott a közjegyzői munkában az új Ptk.?

Amellett, hogy a közjegyzőknek el kellett sajátítani a megváltozott szabályokat, az új Ptk.-val új eljárások kerültek közjegyzői hatáskörbe. Ilyen a közjegyzői letét, amely a bírósági letét alternatívájaként funkcionál; valamint a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartása, melyet 2014. március 15-től vezetnek a közjegyzők.

Az új Ptk. hatálybalépésével a korábbi zálogjogi nyilvántartásokat felváltotta a Hitelbiztosítéki Nyilvántartás, amelyet már nem a közjegyző vezet, hanem csupán rögzítheti a fél által megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) támogatja idén a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara mediációs versenyére készülő ELTE-s csapat felkészülését és versenyzését. Miért tartja fontosnak a MOKK a mediációt?

A mediáció mint alternatív vitarendezési forma célja, hogy a felek bírósági eljáráson kívül tudják rendezni a köztük fennálló jogvitát. Ebből a szempontból rokonságot mutat a közjegyzői tevékenységgel, hiszen a közjegyzői eljárásokra is jellemző a permegelőző funkció, illetve a bíróságok tehermentesítése. Az alternatív vitarendezési módok igénybevételével a felek hosszas és költséges pereskedéstől kímélhetik meg magukat, a konfliktusok gyorsabban, békésebb keretek között rendezhetők, ezért fontosnak tartom, hogy elterjedjenek a társadalomban.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nagyvonalú támogatását, amely lehetővé teszi az ELTE-s csapat számára, hogy 2017-ben is részt vegyen a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Nemzetközi Kereskedelmi Mediációs Versenyén.

Képünk forrása: http://www.notar.hu

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Heiszer Veronika

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.