A kriptovaluták jogi szabályozása

kép1

Úton-útfélen egyre többet hallunk a kriptovalutákról, az ezekhez kapcsolódó árfolyamváltozásokról, a bányászatukról, és ha kimondjuk, hogy Bitcoin, a környezetünkben mindenki elismerően bólogat, pedig legtöbbünknek fogalma sincs, miről van szó. Oszlassuk el a ködöt, és kössük fel a gatyát, ugyanis a mi dolgunk lesz a kriptovaluták jogi szabályozásának kialakítása (is).

A kriptovaluták

Leendő jogászként vágyunk arra, hogy megértsük, amit szabályozni szeretnénk. Aki már tisztában van a kriptovaluták mibenlétével és működésével, görgessen a második részhez, aki viszont eddig még nem vette a fáradságot, hogy utánanézzen ennek a neten, figyeljen és tanuljon. Noha meg sem próbálkozhatok azzal, hogy a téma minden aspektusára kitérjek, megpróbálom közérthetően bemutatni a rendszer alapjait.

A kriptovaluta egy digitális eszköz, egy kódsor, ami a megbízhatósága miatt fizetőeszközként – decentralizált fizetőeszközként – is használható. Az értéket nem a mögötte lévő fedezet, hanem a közmegállapodás generálja. Emlékezzünk a holland tulipánokra: volt idő, amikor egy tulipánhagyma többe került, mint egy ingatlan, és az emberek eladták a házaikat, hogy virághagymát vehessenek. Azonban ahogy csökkent a fizetőképes kereslet az egyre drágább hagymák iránt, a piac előbb lassú, majd egyre gyorsabb esésbe kezdett, végül összeomlott, és Hollandia-szerte ezrek és ezrek mentek tönkre.

tulip-566875_1920

A kriptovaluta hasonlóképpen működik, értékét a közmegegyezés alakítja. Itt kell jeleznem, hogy sokak szerint éppen ez a legnagyobb kockázat a Bitcoinban és társaiban, mivel amint a tulipánokhoz hasonló túlértékelés keletkezik, a kritpovaluta-rendszer összeomlik, és ez rengeteg áldozattal fog járni. Erre a problémára még visszatérünk.

A kriptovaluták alapja a globalizáció és a digitalizáció.

Az egyik legnagyobb előny – és a kriptovaluták kapcsán az előny gazdasági, technológiai, nem pedig jogi előnyt jelent – velük kapcsolatban az, hogy nem kell hozzájuk központi hatalom, azaz állami felügyelet nélkül, bankrendszertől függetlenül működnek, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését, továbbá a rendszer a blokklánc (blockchain), illetve az osztott főkönyvi technológiának (distributed ledger technology – DLT) köszönhetően rendkívül megbízható. Mivel a legismertebb kritpovaluta a Bitcoin, utóbbi fogalmakat ezen keresztül fogom bemutatni.

A nyilvános – azaz a minden egyes felhasználónál meglévő és folyamatosan frissülő – hálózat által naprakészen tartott főkönyvben (voilà, osztott főkönyv) van nyilvántartva az összes valaha lezajlott Bitcointranzakció, így minden egyes Bitcoin gazdája nyomon követhető. Az összes könyvelni való egységekre bontva, meghatározott méretű blokkokba „csomagolva” kerül eltárolásra, mely tartalmazza az előző blokk címsorát, mely ismét egy sor tranzakciót tartalmaz, és elődjére mutat, és így tovább, innen az elnevezés: blockchain.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen, a rendszert érintő változás az előző változáshoz kapcsolódik, méghozzá visszafordíthatatlanul, így jön létre a láncolat.

Ezek az adatok meghamisíthatatlanok, nem lehet őket módosítani és törölni. A blokklánc ugyanakkor jóval túlmutat a kriptovalutákon, így például az okos szerződések (smart contract) alapjául is szolgál.

Továbbá ezek a valuták tökéletesen anonimizáltak, központi kontroll helyett esetükben a peer to peer típusú hálózat révén közösségi kontroll valósul meg, tehát tökéletesek az adatvédelmi célok elérésre. Noha a Bitcoin gazdája nyomon követhető, a gazdából csak egy számsor látható, azaz a többi felhasználó csupán annyit tud, hogy van valahol valaki, akinek a főkönyv szerinti mennyiségű Bitcoinja van. Természetesen ez azzal jár, hogy ha egy felhasználóra vonatkozó információk valahogy mégis napvilágot látnak, úgy a tulajdonos onnantól kezdve az összes korábbi tranzakcióban is azonosíthatóvá válik.

Az igazán izgalmas jelenség a kriptovaluta-bányászat, azaz az előállítás folyamata, de ez a komplexitása miatt nem képezi a cikk részét.

A számos előny mellett azonban említést kell tennünk a kriptovaluták gazdasági és technológiai hátrányairól is: a kriptovaluta-rendszer fenntartása rendkívül energiaigényes, olyannyira, hogy csak a fenntartáshoz kellő energiamennyiség meghaladja Magyarország teljes energiaszükségletét.

Ezen túl pedig éppen a központi kontroll hiányában nagy árfolyam-emelkedések és -esések következhetnek be, mint a holland tulipánoknál.

A kriptovaluták esetében egyelőre nem kell félni az összeomlástól, a technológia még gyerekcipőben jár, így – tanulva a történelemből – van időnk egy válságot megelőző szabályozás kialakítására.

A cikk megírásakor egy Bitcoin 9772,52 USD-t, azaz 2 568 315,47 forintot ért.

A jogi szabályozás

Minden előny, ami a kriptovaluták kapcsán felmerül, a jogászok számára nem más, mint újabb és újabb megoldandó probléma. A nehezen, lassan reagáló jogalkotás és a kevésbé rugalmas jogalkalmazók félnek a kriptovalutáktól, mivel nem értik őket, így a szabályozásuk még a fejlettebb országokban is bizonytalan, egyelőre csak a sötétben tapogatóznak. Elég csak arra gondolni, hogy már a jogi tipizálásukkal is gond van, pedig ez csak a kezdet, az első lépés lenne. A kérdéseket azonban mindenki látja, és ha megválaszolni egyelőre nem is lehet/nem is tudjuk őket, elgondolkodni rajtuk mindenképpen érdemes.

Az elsőként felmerülő probléma az, hogy

fennáll a veszély, hogy a kriptovaluták jogi szabályozása révén éppen azok lényege veszik el, mivel megvalósulna a központi ellenőrzés.

Ezen túlmenően az eltérő jogrendszerek valószínűleg nem ugyanolyan megoldásokat alkalmaznának, azaz megszűnne a globalizációból fakadó előny is.

Mivel azonban nincs ellenőrző szerv, nem tudjuk kontroll alatt tartani a rendszert, ami viszont azért problematikus, mert a kriptovaluták hamarosan a mindennapi életünk részévé fognak válni, és joghallgatóként szörnyű azt vizionálni, hogy egy ilyen fontos és meghatározó jelenséget képtelenek vagyunk szabályozni.

abraham-lincoln-716182_1920

A második probléma, hogy

a pénzkibocsátás mindig is az állami szuverenitás meghatározó eleme volt, ám a kriptovaluták megjelenésével olyan fizetőeszköz került a piacra, amelynek nincs is kibocsátója.

A következő problémák pedig a kriptovaluták anonim jellegéből fakadnak. Mivel a főkönyv minden felhasználónál megtalálható, így a felhasználók egyszerre adatkezelők is (adatkezelők kötelezettségei?), továbbá éppen az anonimitás révén ezek a valuták könnyedén válhatnak olyan bűncselekmények kiindulópontjává, mint az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), illetve nyilvánvaló, hogy anonim módon jóval biztonságosabb fizetni a bűnelkövetőknek. Erre már az Europol is felhívta a figyelmet, emellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy e kriptovalutáknak hála felvirágozhat a Dark Web is.

Az eltérő hozzáállást jól szemlélteti, hogy Kína, illetve Dél-Korea az általános tilalom mellett tette le a voksát, és a jövőben feltehetően Oroszország is csatlakozni fog hozzájuk, ám jelenleg az országok többsége, mint például az USA, Szingapúr, Kanada és Svájc hivatalos útmutatót tett közzé a tokenkereskedelemre és a kriptovaluta-váltásra vonatkozóan, illetve jelezte későbbi szabályozási szándékát ahelyett, hogy bevezette volna az általános tilalmat.

A kriptovaluták jogi szabályozásában az eddigi globális jellegű gondokhoz hasonlóan még inkább fontos az interdiszciplinaritás. Megértésre, tanulmányozásra, edukációra és a piaci szereplőkkel történő együttműködésre van szükség ahhoz, hogy működőképes jogi környezetet teremtsünk.


A cikk létrejöttéért külön köszönet illeti az I. JÖSz konferencia kriptovaluta projektcsapatát.

források:

https://www.pcguru.hu/hirek/hardver-mi-az-a-bitcoin-banyaszat/41938

https://jogaszvilag.hu/rovatok/uzlet/a-kriptovaluta-szabalyozas-jovoje

https://www.pcguru.hu/hirek/hardver-mi-az-a-bitcoin-banyaszat/41938

Dr. Drábik János – Miért rossz az MNB monetáris politikája, utolsó letöltés 2018. 05. 05. http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0011.htm

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kázsmér Dávid

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.