A küldöttgyűlés halott

people-2590606_1920

Karunkon túlnyomó többségben jogász- és politológusképzés zajlik, ennek dacára az évfolyam-képviselők a választási kampányidőszak előestéjén sem veszik a fáradságot, hogy megjelenjenek a küldöttgyűlésen.

A Hallgatói Önkormányzatot érő kritikák és dicséretek jellemzően az elnökségre vonatkoznak, hiszen ők azok a hallgatók, akiket legalább hallomásból ismer mindenki, ennek eredményeként hajlamosak vagyunk megfeledkezni a rendszer legalább azonos, ha nem nagyobb jelentőséggel bíró eleméről, a küldöttgyűlésről.

Az évfolyam-képviselőkkel elsősorban tanulmányi ügyekben érintkezünk a Facebook-csoportokon keresztül, a kurzus- és vizsgahelyek bővítésének indítványozása viszont csak egy apró hányada a tevékenységi körüknek – igaz, ez látványos feladat, hiszen mind észrevesszük, ha nem reagálnak a posztunkra, vagy nem férünk be az áhított kurzusra.

A képviselőknek azonban ennél sokkal fontosabb és nagyobb felelősséggel járó szerepet is be kellene tölteniük:

a küldöttgyűlés feladata az, hogy akár egy önálló hatalmi ág, ellenőrzése alatt tartsa az elnökség tevékenységét.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a képviselők előzetesen, elektronikus formában megkapják a küldöttgyűlések napirendjét, illetve a kapcsolódó előterjesztéseket és mellékleteket, ami lehetővé teszi, hogy az összejövetelre kialakítsák az álláspontjukat az aktuális témákról, valamint kérdéseket fogalmazzanak meg velük kapcsolatban, és érdemi vitát folytassanak a szavazást megelőzően – akár az elnökséggel is.

A Kar profiljára tekintettel nyilvánvaló, hogy az évfolyam-képviselők már a jelölőívük kitöltésekor tisztában vannak azzal, hogy nem csak hallgatói asszisztenseknek jelentkeznek, akik néha felcsapják a HKR-t, esetleg megkeresnek egy-egy tanszéket az aktuális technikai problémákkal –

tudják, hogy egy demokratikusan működő intézményben milyen kiemelkedő jelentősége van a fékek és ellensúlyok összességének, mi több, képesek elhelyezni magukat a rendszerben.

Ennek ellenére a képviselőink egyre passzívabbá és érdektelenebbé váltak az elmúlt év során, ami a küldöttgyűlés működésképtelenségéhez vezetett – a mélypont egyértelműen október másodika estéje volt, amikor is a megmaradt 15 képviselőből összesen 7 fő jelent meg, vagyis határozatképtelenség miatt elmaradt a küldöttgyűlés.

A részvételi arányhoz kapcsolódó gondok nem újkeletűek, például a HÖK Alapszabályának a módosításáról az előző félév folyamán sorozatosan nem sikerült szavazni, hiszen ehhez az összes képviselő kétharmadára lett volna szükség. A probléma olyan méreteket öltött, hogy a tervezet végül levélszavazással került elfogadásra: értelemszerűen a küldöttgyűlés nem folytatott érdemi szóbeli vitát a végleges, lezárt anyagról sem az elnökséggel, nem anélkül.

Míg az Alapszabály fontos, ám kevéssé populáris téma, a pénzügyekről ugyanez nem mondható el:

nemcsak a Kar hallgatóit, hanem az országos médiának hála milliókat foglalkoztat, hogy a hallgatói önkormányzatok mennyi pénzt költenek és mire.

Az Állam- és Jogtudományi Karon megválasztott képviselőket azonban sem a 2017-es zárszámadás, sem a 2018-as költségvetés nem hozta annyira lázba, hogy legalább határozatképességet eredményező létszámban megjelenjenek a gyűlésen – tették mindezt azok után, hogy a korábbi kritikákat, tapasztalatokat figyelembe véve az elnök este nyolc órára hirdette meg az alkalmat, ami a B épület nyitvatartásának a meghosszabbítását igényelte.

A Czabán Samu vezette Új HÖK Mozgalom által leváltott Szövetség a Hallgatókért formációt gyakran érte az a kritika, hogy saját embereikkel töltik fel a küldöttgyűlést, így az nem tud és nem akar valódi ellensúlyt képezni az elnökséggel szemben.

Jelenleg azonban az évfolyam-képviselők sehogyan sem viszonyulnak a Hallgatói Önkormányzat vezetéséhez, mondhatni nincs véleményük: már a májusi küldöttgyűlés sem volt határozatképes, ezért tolódott ki októberre a zárszámadás és a költségvetés, illetve az alelnökök beszámolójának az elfogadása.

Az augusztustól hatályos Alapszabály kimondja, hogy amennyiben a küldöttgyűlés azért határozatképtelen, mert egy képviselő három egymást követő küldöttgyűlésen nem vett részt, és az aktuális, negyedik ülésen sem jelent meg, az illető azonnali hatállyal megfosztható a mandátumától – a szabály alkalmazásáról a keddi ülésen csak azért nem szavaztak az egybegyűltek, mert az a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközött volna.

Az Alapszabály reményt ad a jövőre nézve, ugyanis azt a rendelkezést alkalmazva, hogy ha három egymást követő rendes küldöttgyűlési ülésen nem vesz részt a képviselő, mandátuma megszűnik, a passzív tagok félreállíthatók – ha a másodikai küldöttgyűlésre alkalmazzuk a szabályt, négy fővel kevesebben maradtak volna az amúgy is csak 15 tagú testületben. (ELTE ÁJK HÖK Alapszabály 48. § (1) bek. f) pont)

A küldöttgyűlés tagjai mindannyiunkat képviselnek, függetlenül attól, hogy részt vettünk-e a választáson, vagy azokra a jelöltekre szavaztunk-e, akik végül mandátumot kaptak.

Amikor a képviselőink úgy döntenek, hogy nem kívánnak részt venni a döntéshozatalban, hanem passzív ellenállásukkal elnökségi határozatokon keresztüli kormányzásra biztatják, sőt hosszú távon kényszerítik a vezetést, mindannyiunk működő demokratikus rendszerhez való jogáról mondanak le.

Jelenleg a hallgatói önkormányzatiságra leselkedő legnagyobb veszély talán az a naiv feltételezés, hogy mindig is lesz független érdekképviseletünk, így felesleges tenni a rendszer javításáért.

Képviselőválasztáskor nem arról szavazunk, hogy ki ne menjen el a gyűlésekre, ki ne nyissa meg a leveleit, és ki ne olvassa el a mellékleteket. Arról döntünk, hogy kiben bízunk meg eléggé ahhoz, hogy feltételezzük, legalább olyan alaposan és körültekintően fog eljárni az érdekünkben, ahogy az tőle elvárható.

A küldöttgyűléstől pedig elvárható, hogy legalább néhanapján határozatképes legyen, még akkor is, ha a tagoknak későbbi vonattal kell hazamenniük, esetleg el kell mulasztaniuk egy-egy kötelező órát – jelenleg azonban többségében olyan hallgatókba vetettük a bizalmunkat, akik annak ellenére sem hoznak ilyen áldozatokat a közösségért, hogy kétség kívül értik, valódi hatalmuk és jelentőségük nem a Tanulmányi Hivatalnál való kilincselésben, hanem az önkormányzatiság életben tartásában rejlik.

Hallgatóként az őszi küldöttgyűlési választások nehéz helyzet elé állítanak bennünket: tavaly a választókerületek tekintélyes részében kevesebb jelölt indult, mint ahány mandátumot meg lehetett szerezni, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy a helyzet változott volna.

Ennek ellenére arra kell törekednünk, hogy aki ebben a ciklusban lábbal tiporta a jogainkat ahelyett, hogy a közvetett demokrácia játékszabályai szerint gyakorolta volna őket, ne kerülhessen be a testületbe.

A szűkös kínálat ellenére mezei szavazóként is felelősek vagyunk a demokratikus rendszer működtetéséért, és megtehetjük, hogy mikor az orrunk alá dugnak egy jelölőívet, nem csak azt vesszük számításba az aláírásunk megadásakor, hogy a jelölt udvariasan bánt-e velünk a mindennapi ügyintézés során – ha hallgatóként nincs igényünk rá, hogy a demokratikus értékeket szem előtt tartó képviseletet válasszunk magunknak, milyen jövő vár ránk az egyetem falain túl?


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szövérffy Margit

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.