A megbocsátás útja – Hogyan segíti a helyreállító igazságszolgáltatás a reintegrációt?

A Btk. 79. § alapján „a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el”. E törvény értelmében a cél a bűnelkövetés megelőzése és a társadalom védelme, melynek értelmében fontos nemcsak a generális, hanem a speciális prevenció is. Az egyéni-speciális prevenció egyik legfontosabb eleme a reszocializálás, mellyel elősegítik az elkövető visszailleszkedését a társadalomba.

A jelenlegi magyarországi intézményekben megjelenő reintegrációt elősegítő helyreállító igazságszolgáltatás jelentős része civil kezdeményezésre jött létre, mely a társadalompolitikai intézményrendszerekben – gyermek- és családvédelem, oktatás, közösségi kezdeményezések – resztoratív programokat valósít meg, például családi csoportkonferenciákat, mediációt az iskolában és lakossági körmodelleket. A resztoratív szemlélet lehetőséget biztosít a konfliktusok rendezésére. Az áldozat szempontjából segít közvetlenül részt venni a konfrontáció megoldásában és a következmények meghatározásában. Mindemellett válaszokat kaphat az elkövető szándékaival kapcsolatos kérdésekre, kifejezheti a sérelmeit, és jóvátételben, illetve kártérítésben részesülhet. Mindezek segítenek az áldozat és elkövető kapcsolatát helyreállítani, és rendezni a felek belső félelmeit.

Az elkövető szempontjából segít, hogy felelősséget vállalhasson tetteiért, megérthesse cselekedeteinek hatását, és kifejezhesse érzéseit. Az áldozat részéről támogatásban részesülhet az elkövető, hogy jóvátehesse cselekedeteit, és egyúttal helyreállíthassák kapcsolatukat.

A civil kezdeményezések alól kivételt képeznek a büntetőpolitikai intézményrendszerek, melyekben megvalósulnak a bűnmegelőzési szektorok nemzeti projekttámogatásai, a büntetőügyi közvetítések, illetve az igazságszolgáltatás végrehajtása során alkalmazott szabadulás előtti jóvátételek és csoportkonferenciák. Braithwaite szabálykövetési elméletében kifejti, hogy a bűnelkövetők esetében is fontos a helyreállító igazságszolgáltatás annak érdekében, hogy az egyén aktívan felelősséget vállalhasson tetteiért, és megbékélhessen. Magyarországon e közvetítői tevékenységgel valósul meg a bűnmegelőzés. Másrészt Braithwaite kifejti, hogy a szabadságvesztés letöltése alatt is fontos a helyreállító elvek érvényesítése: ez mediációs programokon és resztoratív gyakorlatokon keresztül megvalósítható. Ezek a programok már semmilyen módon nem befolyásolják a kiszabott büntetést, viszont lehetőséget biztosítanak az intézményen belüli konfliktuskezelésre, az áldozat és az elkövető közötti megbékélésre, valamint biztosítják a jóvátétel lehetőségét. Mindez pozitív hatással lehet az érintettekre. Magyarországon a Pest Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának, a Budapesti Fegyház és Börtönnek, illetve a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének 2007-ben indított reintegrációs programja valósult meg, melynek keretében az Országos Bűnmegelőzési Bizottság felkínálta a családi döntéshozó konferencia lehetőségét a fogvatartottak kapcsolatainak erősítése és azok rendezése érdekében. E programokon a fogvatartottak  a családtagokkal közösen megfogalmazták a szabadulás utáni terveket, ötleteket, megoldási javaslatokat és a segítségnyújtás lehetőségét.

A resztoratív eljárások legfontosabb szempontja a reintegráció megvalósulása, az egyén visszafogadása a társadalomba jóvátétellel és megbocsátással, hogy újra a közösség tisztes tagjának érezhesse magát. E helyreállító igazságszolgáltatás olyan normarendszerre épül, melyet a közösség épít ki az elkövető számára.

A helyreállító igazságszolgáltatást elősegítő egyezmények kapcsán megemlíthető az Európa Tanács R (99) 19-es ajánlása, amely felhívja a figyelmet a büntetőügyekben alkalmazható mediációra. Céljaként megfogalmazta azt, hogy fontos elősegíteni az aktív jóvátételt és a konfliktuskezelést. A 2005-ben tartott Európai Igazságügyi Miniszterek találkozója kapcsán az Európa Tanács nyilatkozatában kifejtette, hogy fontos a helyreállító igazságszolgáltatás, mert képviseli az áldozatok érdekeit, az elkövetőnek nagyobb esélyt biztosít a reintegrációra, mellyel az igazságszolgáltatási rendszer megerősödik. Ennek értelmében a tagállamoknak támogatni kell a helyreállító igazságszolgáltatás megvalósulását, és ennek érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti tapasztalatcserét.

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Pop Elsa Evelyne

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.