Állandóság és változás a brit külpolitikában – Előadás a Brexit árnyékában

2d7c08db-9d87-43ce-921f-513acca86f7e-2060x1236

Iain Lindsay, Nagy-Britannia magyarországi nagykövete látogatást tett az ÁJK-n, hogy a Brexittel kapcsolatos összefüggéseket megvilágítsa. A JÖSz által szervezett előadáson mindenkinek lehetősége nyílt a kérdezésre. A hallgatók éltek a lehetőséggel, és egyaránt feltettek személyes, politikai jellegű és már-már provokatívnak mondható kérdéseket is.

Az előadást a nagykövet néhány magyar szóval kezdte, mivel már akkor elkezdett magyarul tanulni, amikor még Londonban várta, hogy betölthesse itteni pozícióját. Annak ellenére, hogy a magyar Európa egyik legnehezebb nyelve, őexcellenciája saját bevallása szerint nagyon élvezi a nyelvtanulást, és megállapítható, hogy nem is rossz benne.

A nagykövet a kérdések felvetése előtt  fontosnak tartotta tisztázni az alapvető brit álláspontot a Brexittel kapcsolatban. Ennek keretében többször hangsúlyozta, hogy

Nagy-Britannia az Európai Unióból lép ki, nem Európából, és nem áll szándékában magára hagyni azokat az országokat (köztük hazánkat sem), melyekkel eddig is szoros kapcsolatot ápolt.

Kifejtette azt is, hogy azoknak a diákoknak és dolgozóknak a helyzetében, akik kontinentális európai országokból származnak, és jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodnak, semmilyen változás nem fog bekövetkezni, bár azt is elismerte, hogy ez a kérdés jelenti majd a legnagyobb kihívást a következő két év tárgyalásai során.

Nagy-Britannia gazdasági terveivel kapcsolatban kiemelte, hogy a cél (melynek elérése érdekében már tettek lépéseket) keleti és nyugati irányba is kialakítani gazdasági, kereskedelmi relációkat, többek között például Mexikóval és Kínával is (utóbbi már jelezte is érdeklődését a jövőbeni együttműködés kialakításáról).

Azzal a sokat firtatott kérdéskörrel kapcsolatban, hogy vajon miért is szavazott a kilépés mellett a brit állampolgárok többsége, a nagykövet meglátása az, hogy

a britek nem bigottak, hanem a globalizációt és annak minden hátrányát elégelték meg.

(Ez persze nem vonatkoztatható minden brit állampolgárra, mivel a két oldal között csupán pár százalék különbség volt.) Hangsúlyozta, hogy nem a bevándorlók jelentették a fő kiváltó okot (akik például London 40%-át is kiteszik), mivel ők nagymértékben hozzájárulnak kemény munkájukkal a brit gazdasághoz.

Mivel őexcellenciája skót származású, felvetődött a skót referendum kérdése is, melynek kapcsán 2014-ben (szintén kis különbséggel) a Nagy-Britanniában maradás mellett voksoltak az skót polgárok. Felmerül, hogy mi lesz most azon többség akaratával, akik akkor azért szavaztak a skót maradás mellett, hogy ezzel Nagy-Britannia részeként az Európai Unió részei is maradhassanak. Mivel a referendumot nem tervezik egy generáción belül megismételni, így néhányan úgy érezhetik, a többség akarata mégsem teljesül a skót népszavazás kérdésében, és érdemes lehet még egyszer szavazni a Nagy-Britanniából való kilépésről. Amennyiben ez meg is valósul,

Skócia, mint önálló állam kezdeményezhetné saját belépését az Unióba.

A nagykövet válasza erre a kérdésre az volt, hogy amennyiben meg is ismétlik a népszavazást (melyre kevés esély van), és Skócia kiválik az Egyesült Királyságból, akkor sem teljesen biztos, hogy önállóan felvételt nyerhetne az Unióba, hiszen ehhez nem elég az állampolgárok akarata, hanem a tagállamok beleegyezése is szükséges.

A helyzet összefoglalásaként a nagykövet elmondta, Nagy-Britannia törekszik arra, hogy kilépése során win-win helyzet valósuljon meg, és a multikulturális országban élő sok nemzetiség helyzete ne változzon.

képünk forrása: www.theguardian.com

            

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kőszegi Anna

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.