Beszélgetés Szabó Tamással, a HÖK elnök-jelölttel

Idén ősszel ismét Hallgatói Önkormányzati választások lesznek, az előző években megszokott módon, bárki leadhatja szavazatát a Neptunon keresztül. És bíztatunk is mindenkit, hogy vegyen részt és voksoljon, ugyanis minden évfolyamnak szüksége van eredményes érdekképviseletre a vezetőséggel való kommunikációban, és a Hallgató Önkormányzat fő célja ennek biztosítása.

Idén egyedüliként indulsz a HÖK elnöki pozícióra, mi motivál téged abban, hogy átvedd a korábbi elnök feladatait?

14705635_673267549521017_757905792356373699_n

 Szeretném továbbvinni és fejleszteni mindazt, amit elértünk. Úgy gondolom, hogy jelenleg jó irányba tart a HÖK, de nyilvánvalóan, mint minden emberek által alkotott rendszernek, ennek is megvannak a maga hibái, amelyeket szeretnék minél előbb és minél hatékonyabban kiküszöbölni.

Emellett van egy számomra igen nehezen szavakba önthető ösztönző erő is bennem.

Vegyes érzésekkel tekintek arra, hogy másfél év HÖK-ös munka után, gyakorlatilag tűz közelből „belsősként” lettem az egyetlen elnökjelölt. Történt mindez úgy, hogy szerintem kb. száz (maximum százötven) ember tudta biztosra, hogy elindulok jelöltnek a háromezer hallgatónál is nagyobb létszámú közösségünkből. Ez nekem egyrészt azt üzeni, hogy valóban jó úton haladunk, mert jelenleg nincs gyökeres változásokat szorgalmazó csoport a karon, másrészt pedig azt, hogy a HÖK nem vonzó, illetve nem tűnik elég nyitottnak ahhoz, hogy valaki – bár ez elég kellemetlenül hangzik, de – nem korábbi képviselőként az elnöki pozícióért elinduljon. Ez utóbbin szeretnék változtatni. Elméletileg ugyanis megvan a lehetőség erre, a gyakorlatban ezzel szemben, ha valaki korábbi HÖK-ös tapasztalat nélkül fut neki, akkor egyszerűen nem tud széleskörűen betekinteni a HÖK belső működésébe mielőtt belekezdne a munkába. A hosszú betanulási folyamat pedig gyanítom, hogy egy helyben toporgást, egyes területeken pedig visszalépést eredményezne, bár kétségtelen, hogy másutt pedig fejlődés is bekövetkezhetne.

 Most viszonylag csendes a kari közélet (szerintem), de gondolnunk kell arra is, hogy ez bármikor megváltozhat. Ezét, ha megválasztanak, azon fogok dolgozni, hogy valamennyi folyamat nyomon követhető és megismerhető legyen a HÖK honlapján, nyilvános dokumentumokon keresztül. Bízom benne, hogy ez valóban hozzájárul majd egy pezsgőbb közélet kialakulásához. Úgy hiszem, hogy ez az utóbbi az egyik legnagyobb nagyobb kihívás.

Személyes motivációmba pedig leginkább a kihívás tartozik bele. Negyedik éve járok az egyetemre, zömében harmadéves tárgyakat végzek. Mindezek egyedül is elegendő feladatnak bizonyulnának és még nem is esett szó egyéb teendőimről, így személyesen úgy hiszem az időbeosztás és hatékonyság terén fogok tudni a legtöbbet fejlődni a következő egy évben. Ha elnyerem a tisztséget, valószínűleg számos komfortzónámon kívül eső feladattal is meg kell majd birkóznom. Ezen a három (időbeosztás, hatékony munkavégzés, komfortzóna szélesítés) területen (is) van még hova fejlődnöm, így ez nagyon motivál abban, hogy eredményesen végezzem a munkámat és a tanulmányaimat is valamennyi további vállalt kötelezettségem mellett.

Eddig milyen feladatokat láttál el a HÖK-ben, és ezek mennyiben segítettek hozzá ahhoz, hogy most elnöki pozícióba jelentkezz?

Voltam diákmentor, évfolyamképviselő, az oktatási bizottság tagja és oktatási ügyekért felelős alelnök, előtte pedig ennek a helyettese. Valamennyi pozíció hozzásegített ahhoz, hogy a következő tisztségre jelentkezzek vagy, hogy felmerüljön a nevem a pályáztatás során, ez egy nem tervezett lánccá nőtte ki magát.

Oktatási ügyekért felelős alelnökként az elnökségi ülések keretében a többi területről is (ha kissé felületesen is) hallottam, így bár nem mélyrehatóan, de ismerem őket. Az oktatási alelnökségemből fakadóan azt hiszem elsőkézből szembesülhettem a jelenlegi HÖK-öt érő kritikákkal, valamint részt vettem több, oktatókkal folyó megbeszélésen és egyeztetésen; az alelnökségem leginkább egy közvetítő szereppel járt együtt a hallgatók (így a HÖK) és oktatók között.

Láttam és látni fogom továbbá a szemeszterértékelésre vonatkozó kérdőívek eredményeit. Ezek mellett az EHÖK-ben és a Tanulmányi Hivatalban láttam adminisztrációra vonatkozó jó példákat. Mindezekből, és ezek tanulságaiból szeretnék építkezni a következő egy évben.

A programod nyilvános, bárki számára elérhető, és akit érdekel, elolvashatja, de ha ki kellene emelned belőle néhány fontosabb pontot, melyek lennének azok?

 

A fő motívuma – ahogy a címe is mutatja – a kontinuitás és fejlődőképesség.

 Erre szeretném felépíteni az elnökségemet. A kontinuitás már a motivációmban megjelenik és számomra azt jelenti, hogy az eddigi jót meg szeretném tartani, a fejlődőképesség pedig azt, hogy a rosszat – mint korábban is utaltam rá – pedig ki szeretném javítani, megszüntetni. Emellett, szeretném elérni, hogy a HÖK ne egy „mamut” szerv legyen, ami egyes kérdésekre egyáltalán nem, vagy lassan képes csak reagálni. Ehhez elengedhetetlen egy havonta jól működő Küldöttgyűlés és rendszeres visszajelző felület, mert így szerintem az egyes igények felmerülési időpontjától függően egy-két szemeszteren belül választ tudunk találni, ha szükséges, akkor módosításokat vagy akár a saját munkánkban is változtatásokat tudunk eszközölni. Emellett valamennyi területet szeretnék majd legalább olyan kiépült szinten átadni a ciklusom végén, mint ahogy én átvettem, ahol pedig van rá mód, ott fejlődést elérni.

Szabó Tamásnak köszönjük szépen a rövid bemutatkozást, és sok sikert kívánunk neki!

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Máté Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.