Doppingviták jogi oldala

forrás:thejetstreamjournal.com

Amióta léteznek sportversenyek, azóta doppingolnak is – állítják sokan. Akár így van, akár nem, a doppingügyek az utóbbi időben nagy nyilvánosságot kapnak, és úgy tűnik, hogy ez a tendencia csak nő.

 Mivel a fair play alapvető követelmény a sportversenyeken, egyre több nemzetközi szervezet, összefogás és egyezmény születik annak érdekében, hogy a sportolók teljesítménynövelésének e káros fajtáját visszaszorítsák. Az intézmények, megállapodások létrejötte után már csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül be a dopping elleni küzdelem és a doppingvétség szankcionálása az országok jogrendszereibe, hogy így még hatékonyabban próbáljanak fellépni a kihágásokkal szemben. Mikor az országok jogalkotói létrehozták a dopping polgári jogi bíróságokon való támadásának lehetőségét, a viták egy új aspektusa jelent meg: sok sportoló ilyen fórumokon kezdte keresni az igazát a szerinte alaptalan doppingvádak ellen.

 Jelenleg a legfontosabb nemzetközi szervezet a dopping elleni küzdelemben a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, röviden WADA.

Magyarország a WADA Doppingellenes Kódexének rendelkezéseit ültette át a saját jogrendszerébe az 55/2004. (III. 31.) kormányrendelet keretein belül.

A rendelet meghatározza a dopping fogalmát, felsorolja a doppingvétségeket, valamint a szankciókat és az esetleges jogorvoslati lehetőségeket. Azonban a rendelet hatályára vonatkozó rész kiemeli, hogy az nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. Ezzel a problémával szembesült Fazekas Róbert olimpiai diszkoszvetőnk is.

 Fazekas aranyérmet nyert a 2004-es athéni olimpián, amit doppingvétség miatt elvettek tőle, ugyanis megtagadta a mintavételt. A londoni olimpián pedig nem indulhatott, mivel tiltott anyagot találtak a szervezetében. Nyolc, majd végül hat évre eltiltották a versenyzéstől, de később kiderült, hogy nem szándékosan doppingolt: az említett anyag egy olyan táplálékkiegészítővel került be a szervezetébe, amin nem volt feltüntetve, hogy tartalmazza a tiltott szert.

 Fazekas bírósághoz fordult, és az elsőfokú részítélet felmentette a teljes büntetés alól. Ezután a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) fellebbezett, és a Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete hároméves büntetést állapított meg, így még mindig csökkentve a hatéves eltiltást. Ez az időtáv addigra letelt, de Fazekast továbbra sem engedték versenyezni, ugyanis a MASZ vitatta, hogy a magyar bíróságnak van-e hatásköre az ügyben, továbbá kijelentette, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetségére nem hatályos a magyar bíróság döntése, így ők nem változtatnak semmit az eltiltáson.

 Egyfajta patthelyzet alakult ki: a magyar bíróság jogerősen hozott egy döntést, amit a MASZ – különféle aggályok és problémák miatt – nem hajtott végre.

A konfliktus a következő: melyik szervnek kell megfeleljen a MASZ – a magyar bíróságnak vagy a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek? A jogi probléma megoldására a MASZ a Kúriához fordult, ahol végül megsemmisítették a Törvényszék ítéletét, és ismételten hatéves eltiltásra ítélték Fazekast.

 A hatásköri probléma végül megszűnt, azonban valószínűsíthető, hogy nem ez volt az utolsó eset, amikor egy sportoló a polgári bíróságon kereste az igazát, de az nem tudott neki teljes mértékben segítséget nyújtani a jogi szabályozás hiányossága miatt. Valószínűleg kielégítő megoldást jelentene erre a problémára egy eddigieknél sokkal átfogóbb nemzetközi szabályozás, amihez jobban kellene alkalmazkodni az országok jogrendszereinek. Ehhez viszont olyan széleskörű, globális összefogásra lenne szükség, hogy kérdéses, mikor tudna a gyakorlatban sikeresen megvalósulni egy ilyen együttműködés.

kép forrása: thejetstreamjournal.com

            

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Heiszer Veronika

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.