Drón – A pilóta nélküli légi jármű

-

Drón elnevezéssel illetjük a pilóta nélküli légi járműveket, függetlenül attól, hogy a távolból ember, saját szenzoraik vagy előre megírt program irányítása alatt állnak. A definíció többek között magában foglalja a laikus által a szupermarketben vásárolt, a katonai célra használt, a régészek által alkalmazott és a precíziós gazdálkodás során igénybe vett eszközöket is.

Hazánkban jelenleg ez a kérdéskör nincs törvényileg szabályozva, így elméletileg minden drónrepülést előre be kell jelenteni a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH). A jogszabály előkészítése azonban már folyamatban van, az NKH és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kooperációjának végterméke idén nyárra várható. A pillanatnyi előírások szerint a magyar légtérben csak eseti vagy korlátozott légtér igénybevételére vonatkozó engedéllyel, valamint tevékenységi jóváhagyással lehetséges drónt reptetni maximum százötven méteres magasságig, az irányító személytől számított szintén százötven méteres távolságig, és maximum huszonöt kilogrammos tömeghatárig. Vitathatatlan, hogy ezen szabályok nem életszerűek. A jogszabálytervezet számos újító megoldást ígér, például drónok fogadására alkalmas repülőterek kialakítását, tulajdonosok számára kifejlesztett mobil applikációt, a szerkezetek súly szerinti kategorizálását, illetve a felelősségrendszer veszélyes üzem szerinti besorolását.

Felvetődik a kérdés, miért szükséges ezeket a távirányítóval irányított játékrepülőkhöz hasonló gépeket ilyen komoly korlátok köré szorítani. Mivel Magyarországon még nem terjedt el számottevően a drónok állampolgárok általi használata, külföldi precedensekből vagyok kénytelen leszűrni a lehetséges veszélyeket.

A pilóta nélküli légi járművek tömeges elterjedése magával vonja a magánélethez fűződő jog sérelmét, hiszen egy felszerelhető kamera, mozgásérzékelő vagy hőkamera segítségével bármilyen illetéktelen szereplő az életünk részévé válhat, akár tudtunkon kívül is.

Példa erre William Meredith esete, aki az éppen napozó tizenhat esztendős lánya felett köröző drónt lőtte ki Kentucky állambeli otthonában. A férfit bíróság elé állították. A drónhasználat a felelősségre vonás kérdésében további vitákat generál. Ki esik a büntetőjogi szankciók alá, ha a drón repülővel ütközik, ha az időjárás miatt emberek közé zuhan, vagy ha két drón találkozik össze egymással? A British Airways egy gépe, fedélzetén százharminckét utassal és ötfős személyzettel 2016 áprilisában csapódott össze egy drónnal, az ütközésben senki sem sérült meg. 2017 februárjában egy szingapúri férfi szerkezete zuhant egy, a XI. kerületben haladó autó szélvédőjébe, miután kapcsolata az irányítóval megszakadt. Tehát kit terhel a felelősség? A tulajdonost vagy a gyártót? A pilótát, esetleg a légi irányítót?

Milyen hatással lehet ez a munkaerőpiacra, a légi közlekedésre, az egészségünkre, illetve – a leginkább aktuális – a terrorizmusra? Újabb fegyvert adunk a szabad drónhasználattal a terroristák kezébe, vagy éppen az ellenük folytatott harc mérföldkövéről beszélhetünk? Az eddigi események alapján – lsd.: pár héttel ezelőtt amerikai drón végzett az al-Kaida második számú vezetőjével Szíriában v. a Francia Légierő ölyveket képez ki a terroristák gépezeteinek kiiktatására – világos, hogy messzemenő következtetések még nem vonhatók le a témában.

 kép forrása: mno.hu

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szabó Lilla

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.