Egyetem a magyar filmekben, sorozatokban

3

Tucatjával lehetne sorolni az egyetemen játszódó, ahhoz szervesen kapcsolódó tengerentúli vígjátékokat: Amerikai pite, Buliszerviz, Cool túra, Sulihuligánok, Felvéve… Ezek napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek, pedig zömük a ’90-es és a 2000-es években szerepelt a mozik kínálatában. Itthon szinte nem múlik el hétvége anélkül, hogy valamelyik tévécsatorna ne adna le belőlük egyet-kettőt. Ennek ellenére, vagy talán éppen a túlkínálat miatt, de nem akad hasonló magyar alkotás.

Talán egyetlen olyan magyar film van, ahol ténylegesen megjelenik maga az egyetem, ez pedig Bereményi Géza A tanítványok című drámája, mely az 1930-as évek végének világát mutatja be egy elsőéves joghallgató szemszögéből.

Fehér József faluról kerül fel a fővárosba, és köt ismertséget az éra híres professzorával, Magyary Zoltánnal, akinek diákkörével különböző településszerkezethez, illetve néprajzhoz kapcsolódó kutatásokat végez. Ezek eredményét egy kiállításon mutatják be, mely végül botrányba fullad. A műben látványosan rajzolódnak ki a korszakot meghatározó társadalmi szembenállások, mint például a népi-urbánus, a nemesi-paraszt és a nemzetiszocialista-kisgazda ellentét, illetve néhol álnéven jelennek meg az időszak meghatározó figurái (Teleki Pál, Festetics Sándor, Magyary Zoltán).

1

A hazai film- és sorozatkészítők sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a középiskolásoknak, az egyetem csak a háttérben (de adott esetben igen fontos szerepkörben) jelenik meg. Ilyen az 1963 őszén játszódó, és 1967 szilveszterén véget érő Megáll az idő. Gothár Péter és Bereményi Géza drámája hűen ábrázolja a kora-kádári idők világát a tizenévesek szemszögéből. A mű középpontjában álló testvérpár idősebb tagja, Gábor nagy álma, hogy orvos lehessen. Tanulmányai folytatását meggátolja apja ’56-os forradalmár múltja. Hiába próbálja tisztára mosni a nevét, felvételije sokadik alkalommal sem sikerül. Még a Párt szempontjából fontos emberekkel is megpróbál kapcsolatot építeni, de azok segítség helyett összeverik. A film végén, tehát 1967-ben kiderül, hogy végül sikerült bekerülnie az orvosi egyetemre. Ez jól mutatja a rendszer fokozatos puhulását, illetve hogy akkoriban mekkora kiváltság volt részt venni a felsőoktatásban.

Török Ferenc 2001-es vizsgafilmjének, a Moszkva térnek a cselekménye pont a szocializmus utolsó évére, 1989 tavaszára-nyarára esik. Az ekkor érettségiző osztályban minimális a felvételizők száma.

A történet központjában álló négyfős társaság nem tartozik közéjük: „Továbbtanulás? Miért, azzal mit érek?” – hangzik el egyikük részéről.

2

A főszereplő, Péter egyetért barátjával, inkább maszek taxisofőr lesz, pedig jól rajzol, lenne tehetsége a tervezői pályához. A brigád többi tagjával ellentétben neki nincsenek jó anyagi lehetőségei vagy kapcsolatai, amik sikeres és gazdag felnőttkorral kecsegtetnének. A film az ő tizenkét évvel későbbi monológjával zárul. Kiderül, hogy barátai jólmenő kocsmárosok, autókereskedők lettek, azok a társai pedig, akik a tanulás mellett döntöttek, befutott és elismert emberekké váltak. Számára kiugrási lehetőség lett volna az egyetem, de barátai nyomására inkább a másik utat választotta.

Az amerikai miliő hazai átültetésére is akad példa a hírhedt Álom.net képében. A siófoki és pesti díszletbe csomagolt High School Musicalnek azonban bukás lett a vége. Hiába, ami kint szerves részét képezi a középiskolai kultúrának, az itthon nagyon idegennek hathat. Nem jellemző, hogy az átlagos magyar gimnazisták luxuskabriókkal járjanak iskolába, a helyi ifista kosarasok döntőjét élőben közvetítse a tévé, megtoldva látványos női pomponbemutatóval. De nem is ezek voltak a film legnagyobb hibái…

A sorozatok esetében ugyanez a helyzet, a célközönséget a tizennégy-tizennyolc évesek teszik ki.

Az internetes szériák, különösen a Középsuli, és a videómegosztóról a köztévére átkerülő Holnap tali! örvend nagy népszerűségnek, előbbinek egy-egy epizódja a milliós nézettséget is eléri. Ezek a tini-szappanoperák nem próbálkoznak különösebben mély mondanivalóval, inkább csak szórakoztatni akarják a nézőt közérthető dialógusaikkal, nem túl bonyolult cselekményükkel. A szintén MTVA-s Egynyári kaland megpróbál felhagyni ezzel a limonádéstílussal, és némelyik jelenetében igyekszik görbe tükröt tartani a fiatalság elé, szembesíteni őket néhány általuk gyakorta elkövetett ésszerűtlen cselekedettel.

Az egyetemi világ a sorozatok esetében is csak érintőlegesen tűnik fel.

Az elmúlt évek egyik legnívósabb hazai produktumában, az Aranyélet második évadának néhány epizódjában jelenik meg. A család felsőoktatásba bevásárolt fiútagja a szociális támogatások kapcsán összejátszik a Hallgatói Önkormányzattal, majd sakkban tartja a dékánt is, végül illegális italellátó szolgálatot szerveznek a fiataloknak. Ez talán mutatja, hogy legalább egy tartalmas sorozatot ki lehetne hozni a felsőoktatásban zajló életről.

3

Összességében tehát azért ilyen minimális az egyetemek szerepe a magyar filmekben, mert amerikai részről nagyon telített a piac. Az USA-ban készülő, itthon csak szinkronizált művek adott esetben még némi nyereséget is jelenthetnek a hazai forgalmazóknak, a magyar alkotások esetében ez szinte lehetetlen. Másfelől ez egy nagyon szűk közeg, aránylag kevés embernek van személyes élménye a felsőoktatásból, vagyis nehezebben tudna azonosulni a karakterekkel, nem úgy, mint a jóval nagyobb középiskolás generáció, akik ennek megfelelően bőven el vannak látva magyar produktumokkal.

Az Aranyélet sikerét látva bízhatunk benne, hogy valamikor készül hazánkban is egy nívós alkotás az egyetemi világról. A tanítványok jó példa rá, hogy nagyon sokféle problémakört be lehetne mutatni ezen a közegen keresztül.

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Jakus Barnabás

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.