Elnökjelölti vita az ÁJK-n

Hétfőn a Nagy Ernő auditórium adott otthont Karunk első HÖK elnökjelölti vitájának, amely valószínűleg meghatározó jelentőséggel bír majd nemcsak az idei választások, hanem az egyetemi közélet fejlődésének szempontjából is. Az érdeklődő hallgatók jóval kezdés előtt elfoglalták a terem közel hatszáz férőhelyét, és hibái ellenére közel kétszázan nézték a közvetítést Ustreamen.

A küldöttgyűlési választások március 7-ei kiírása után érezhetően felpezsdült a közélet a Karon. A Szövetség a Hallgatókért évfolyamképviselő-jelöltjeivel szemben idén a független indulókon kívül egy friss hallgatói csoport, az Új HÖK Mozgalom tagjai is versenybe szállnak a szavazatokért. Továbbá a Facebookon elszabaduló indulatokra reflektálva a hónap közepére megalakult a programja szerint nyíltan korrupt Belus Szövetség is, melynek fő célja az Elsőpolgár (Beluscsák Dávid) hatalomra juttatása.

Az évfolyamképviselői mandátumok megszerezéséért folytatott küzdelem tétje az elnöki szék, mivel jelenleg a hallgatók közvetetten, a küldöttgyűlésen keresztül választják az elnököt. Ez, illetve a HÖK szervezett kihívóinak hiánya indokolhatja, hogy miért csak az idei tanévben jelentkezett az igény az elnökjelölti vitára. Az est páratlan lehetőséget biztosított az indulók koncepciójának és személyének megismerésére.

Már a vitát megelőzően bebizonyosodott, hogy sem Oravecz Zsófia (Szövetség a Hallgatókért), sem Czabán Samu (Új HÖK Mozgalom) nem szűkölködik rettenthetetlen támogatókban, akik a Facebook bármely felületén és feltehetőleg személyesen is sokra képesek, hogy megvédjék szervezetüket és vezetőjüket. A vitán azonban egyértelművé vált, hogy bár az elnökjelöltek sem mennek a szomszédba némi személyeskedésért, mindketten képesek kiállni a nézeteikért, és megválasztásuk esetén komolyan, felelősségteljesen fogják megvalósítani a programjukat.

A Belus Szövetséget képviselő Rituper Roland Elnökpolgár vitán való szereplését sok kétség övezte, mivel a szervezet viccpárt-jellege miatt még azok számára is csak az Elnökpolgár első felszólalását követően vált világossá, hogy pontosan mire számíthatnak a Belus Szövetségtől, akik támogatták Roland részvételét a megmérettetésen.

A vita moderátorának szerepét Orbán András vállalta, ő azon kevesek közé tartozik, akiknek a korrektségét egyik jelölt sem vonja kétségbe. András 2014-ben a HÖK, majd 2015-ben az EHÖK Ellenőrző Bizottságának elnöke volt, a vitán szigorú időméréssel, illetve a felszólalások sorrendjének kialakításával biztosította a jelölteknek az egyenlő feltételeket.

Az est a felek nyitóbeszédével kezdődött, melynek során mindannyian bemutatkoztak, és kiemelték elnöki programjuk sarkpontjait. Samu meglátása szerint három fő területen van szükség változtatásra: az integrációban, a tanulmányi rendszerben és a HÖK-kultúrában – a vitában később ezek a témák központi szerephez jutottak. Zsófia elmondta, hogy elsősorban személyekről, nem szervezetekről szólnak az évfolyamképviselő-választások, és hangsúlyozta: a HÖK-kel szembeni sértettség miatt eddigi eredményei ellenére is nehéz helyzetből indul.

Roland a Belus Szövetség korruptív ideológiájának alapjait vázolta fel, ami a csoport Facebook oldalán is megtalálható, ezt azonban későbbi felszólalásai során nem tudta érdemben kiegészíteni, így a vita előrehaladtával a közönség egyre kisebb érdeklődést mutatott iránta, és a szakpolitikai blokk közepétől már csak egyfajta ütközőként szolgált Zsófia és Samu között.

A szakpolitikák kapcsán számos megosztó téma felmerült, azonban néhány olyan kérdés is akadt, amiben az Új HÖK Mozgalom és a Szövetség a Hallgatókért jelöltje egyetértett. Mindketten nagyra értékelték a Külügyi Bizottság munkáját, és ezen a területen az Erasmus miatti csúszások elkerülését tartották a legnagyobb kihívásnak. A Tudományos és Kulturális Bizottság tevékenységét attól függetlenül kiemelkedőnek ismerték el, hogy a fejlődés irányát másképpen határozták meg.

A vita egészén végighúzódott a HÖK gazdasági átláthatóságának kérdése.

Míg Zsófia váltig állította, hogy a HÖK aktuális gazdasági beszámolói elérhetőek a HÖK honlapján, mivel az elmúlt fél évben semmit sem költöttek, Samu a régi elszámolások minőségét is kifogásolta, és minden pénzügyekkel kapcsolatos területnél hangsúlyozta, hogy a tökéletes transzparencia elérése a prioritásai között szerepel. Zsófia elismerte, hogy jogos igény van a jelenleginél részletesebb tájékoztatásra a HÖK gazdasági működésével kapcsolatban, és ezt alátámasztandó utalt arra, hogy a gazdasági élőfolyam koncepcióját már a találkozót megelőző hétvégén megosztotta az évfolyamcsoportokban.

Az est másik neuralgikus pontját a tantervi reformok képezték. A jelöltek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi mintatanterveken változtatni kell, mivel a csúszók aránya túl nagy, azonban ennek megvalósítását eltérően képzelték el.

Zsófia már a nyitóbeszédében felhívta rá a figyelmet, hogy a HÖK április 7-én hallgatói fórumot tart a mintatanterv megvitatására, Samu javaslata szerint pedig külön bizottságot kellene létrehozni a tanrendi reformok hatékony kidolgozására. Kétszakos hallgatóként Zsófia hangsúlyozta, hogy a politológusok a jogászokkal egyenlő odafigyelést érdemelnek, ezért az ő mintatantervükkel kapcsolatban már tartottak egy fórumot, illetve megkezdték az együttműködést a Politikatudományi Intézettel. Samu elismerte, hogy a politológus ügyekre nincs kellő rálátása, azonban javasolta a politológus ügyekért felelős alelnök szerepének erősítését és egy politológus dékánhelyettes pozíció létrehozását.

A tanulmányi reformokhoz szorosan kapcsolódó kérdés a hallgatói visszajelzések kezelése és a Neptun-probléma megoldása. Samu indítványozta a jogsérelmi referens létrehozását, akihez a hallgatók szabadon fordulhatnának, és határozott fellépést javasolt a diszfunkcionális tanszékekkel szemben. Hozzátette, hogy az OMHV eredményeinek közzététele a hallgatók alapvető érdeke, és ha a HÖK ezt nem tudja elérni, akkor saját minősítési rendszert kell kidolgoznia.

Zsófia elmondta, hogy az OMHV nem kari kompetencia, ettől függetlenül a jelenlegi HÖK is ambicionálja az értékelések nyilvánosságra hozatalát, és ennek érdekében már hosszas tárgyalásokat folytattak az illetékesekkel. Azonban az erőfeszítéseik eredménytelennek bizonyultak, ezért egy új, független értékelési rendszert létrehozása mellett döntöttek. Ezen felül kiemelte, hogy bár a Neptun jelenlegi működése nem ideális, ez a magyar felsőoktatásban uralkodó rendszer, emiatt a lecserélésére sajnos nincs lehetőség. Azonban a vizsgafelvétel két turnusra bontását reális megoldásnak látja a Neptun gyakori összeomlására.

A felek egyetértettek, hogy a rangsorolásos tárgyfelvétel nem kielégítő: a probléma forrását a csúszók, illetve a mintatanterv szerint haladók érdekellentétében látták. Mivel az igények összeegyeztetését még nem sikerült megoldani, mindketten célul tűzték ki egy élhetőbb rendszer kialakítását, konkrét javaslattal azonban egyikük sem állt elő.

A HÖK szerepfelfogása körüli vita végre kilépett szokásos medréből, az elitizmus kritizálásából, és a szakpolitikák kapcsán mindenki számára megválaszolandó kérdésekké alakult.

Felmerült, hogy mekkora és milyen részt vállaljon a HÖK az integrációban, különösen az Instruktori Kör megszüntetését követően, hogyan támogassa a tőle független szervezeteket, illetve miként segítse elő a tudományos élet fejlődését és a hallgatók kapcsolatépítését.

A mintatanterv szerint haladó, illetve tanulmányi ösztöndíjban részesülő hallgatók érdekképviselete a vita tanulsága szerint egyik elnökjelölt prioritásai között sem szerepel, ugyanakkor a szavazók tömegeit érintő kompenzációs ösztöndíj elbírálási rendszerével, bővítési lehetőségeivel és a csúszások elkerülésével kimerítően foglalkoztak.

Ennek kapcsán Samu kifejtette, hogy szerinte kizárólag tanulmányi alapon kellene odaítélni a kompenzációs ösztöndíjat, mivel az a koncepció, hogy a jól teljesítő önköltséges hallgatók eredményeit is honorálja a rendszer. Zsófia azonban rámutatott, hogy a HÖK nem hozhat létre csak tanulmányi alapú ösztöndíjat, így szükségszerű, hogy más elbírálási szempont is szerepeljen.

Záróbeszédében Zsófia kiemelte, hogy kész szerepet vállalni a pozitívabb egyetemi légkör kialakításában, és csak mert a Szövetség a Hallgatókért színeiben indul, nem kerékkötője a konstruktív változtatásoknak. Egyúttal felvetette, hogy az új jelöltek közül vajon hányan viselik a szívükön a hallgatók sorsát, és kik azok, akik csak a jelenlegi HÖK megbuktatását tartják szem előtt.

Samu zárásként elmondta, hogy a HÖK-kel szemben megfogalmazott éles kritikája nem öncélú, mivel ha legitimálni akarja az Új HÖK Mozgalom megalapítását, ki kell fejtenie, hogy miért elégedetlen a fennálló rendszerrel. Kifejezte abbéli reményét, hogy a Karon létező párhuzamos valóságok közötti szakadék a vérfrissítéssel áthidalhatóvá válik, és hangsúlyozta, hogy a választások eredményétől függetlenül hatalmas előrelépésnek tartja a közélet felélénkülését.

Az elnökjelölti vita végeztével a hetek óta tartó kommentháború zavartalanul folytatódott, ugyanakkor az est megerősítette, hogy Karunk életében történelmi jelentőségű változások indultak el.

Míg a küldöttgyűlési választásokon rendszerint alacsony a részvétel, idén több százan úgy vélték, érdemes feláldozni a hétfő estéjüket a vitáért, sőt maguk is kérdéseket tettek fel a jelölteknek.

Bárhogy is alakuljon a küldöttgyűlés összetétele, a következő elnök mindenképpen kilóg majd a sorból.

Amennyiben az Új HÖK Mozgalom és Czabán Samu nyer, olyan elnököt köszönthetünk, aki megszervezett egy, a jelenlegi HÖK-től teljesen független, kritikus csoportot, és nagyon rövid időn belül sikerre is vitte azt.

Ha Oravecz Zsófia és a Szövetség a Hallgatókért bizonyul eredményesebbnek, emberemlékezet óta az első nőnemű és alapvetően politológia szakos elnökkel lesz dolgunk, akinek HÖK-ös színekben induló, évfolyamképviselői tapasztalattal rendelkező hallgatóként szokatlanul keményen kellett megküzdenie a pozícióért.

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szövérffy Margit

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.