Harvard LL.M. képzés – Jogi mesterdiploma a tengerentúlról

A Suits című sorozatból ismert Pearson Specter Litt ügyvédi irodában minden ügyvéd a Harvardon szerezte jogi diplomáját (ha egyáltalán szerzett), Magyarországon azonban csak elvétve találkozunk ilyen jogásszal. Március 7-én egyikük az ELTE-n tartott előadást.

Dr. Jádi Németh Andrea egy véletlen folytán kötött ki a Harvard LL.M. képzésén, az ösztöndíját ugyanis, amit eredetileg elnyert, az amerikai kormány a költségvetés lefaragása jegyében később megszüntette. Andrea ekkor adta be jelentkezését a Harvardra, amit azóta is élete legmeghatározóbb döntései közt tart számon.

Előadásán a legtöbb hallgató arra volt kíváncsi, hogy miért érdemes a Harvardon tanulni, mit kaphatunk, ha elvégzünk egy jogi mesterképzést a világ talán leghíresebb egyetemén. Erre a kérdésre nem egyszerű, rövid választ adni, de van pár tényező, amit mindenképpen érdemes kiemelni. Egyik legfontosabb előnyként Andrea megemlítette a „szókratikus tanítási módszert”, melynek lényege, hogy az oktatók kérdésekkel bombázzák a hallgatókat, ezáltal párbeszédre és gondolkodásra ösztönözve őket. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy mennyivel jobban megmarad az az ismeret, amire magunktól jövünk rá, mint az, amit másoktól hallunk vagy valahol olvasunk, és az állandó kérdések éppen ezért segítenek megszerezni a biztos tudást. A módszer további előnye, hogy interaktívvá teszi az órákat, illetve tanórán kívüli készülésre is ösztönöz, mert egyfajta egészséges versenyhelyzetet teremt a hallgatók között, amiben kínos lesz nem tudni a válaszokat. Jellemzően gyakorlatias, jogesetközpontú órákra lehet számítani, ahol mindenki elsajátíthatja, hogyan kell felépíteni egy jogi érvelést.

Nem elhanyagolható az oktatói kiválóság sem, ismert és elismert professzorok, gyakorló jogászok, közéleti személyek adnak elő hétről hétre. Páratlan a campus felszereltsége is, könyvtárát a világ legnagyobbjai között tartják számon, az egyetemnek pedig még saját képtára is van, amelynek gyűjteménye világhíres múzeumokkal vetekszik. A szakmai kötelezettségek és elvárások alapján reálisnak tűnne megijedni, ennek ellenére mégsem kell attól tartani, hogy a tanulás felemészt minden szabadidőt, a Harvardon ugyanis kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a tanórákon kívüli tevékenységekre is. Színjátszó körök, sportegyesületek tömkelege, kórus és számos más szervezet segít levezetni a hallgatókban felgyülemlett feszültséget. Az említett programok nemcsak a szabadidő tartalmas eltöltésére szolgálnak, hanem olyan kapcsolati háló kiépítésére adnak lehetőséget, amit talán sehol máshol nem tudna megszerezni az ember, elég csak megnézni a Harvard oktatóinak és egykori hallgatóinak névsorát.

Röviden tehát ezek az okok, amiért érdemes jelentkezni a képzésre. És most lássuk, hogyan lehet ezt megtenni. A felvételi eljárás legfontosabb eleme egy úgynevezett „Personal Statement” megírása, amiben a jelentkezőknek meg kell fogalmazniuk egy, az érdeklődési körükhöz kapcsolódó releváns jogi problémát és egy erről szóló rövid elemzést. A lényegre törő megfogalmazás fontos, ugyanis az esszé terjedelmének nagyjából jelen cikk hosszával kell megegyeznie. Ebben a tömör irományban kell kifejteni azt is, hogy kik vagyunk, mik a motivációink és mit tudnánk nyújtani az egyetemnek. A felvételi során természetesen olyan embereket keresnek, akik elhivatottak, szakmailag kiemelkedőek és az angoltudásuk is megfelel a követelményeknek.

A legfontosabb mégis az, hogy olyan, sokoldalú személyiségeket keresnek, akik vissza akarnak adni valamit a társadalomnak mindabból, amit az évek során kaptak.

A Personal Statementen kívül két ajánlást is kell csatolni. Nem előnyös, ha barátaink, szüleink írják meg ezeket, de az sem veszi ki jól magát, ha olyan tanár adja, aki valójában nem tudja, kiről is ír jellemzést.

A nyelvi kritériumokat tekintve minimum száz pontos TOEFL vizsgát kell teljesíteni. Ez nem egyszerű feladat, ugyanakkor még mindig nem jelenti, hogy a kiutazó gond nélkül fog boldogulni és nem lesznek nyelvi nehézségei kezdetben. A képzés végére viszont garantáltan olyan szintű jogi angol nyelvtudást lehet megszerezni, amit itthon sokkal nehezebb lenne, azt pedig senki sem kérdőjelezi meg, hogy ma már a legtöbb jogász számára elengedhetetlen munkaeszköz a nyelvismeret.

A Harvard persze nem olcsó mulatság, és érthető módon a képzés 57.200 dolláros díja (ca. 16,5 millió forint), az ezenfelül fizetendő lakhatási költségek, a tankönyvek ára és egyéb kiadások sokak kedvét elvehetik a jelentkezéstől. Ugyanakkor ezt a problémát is ki lehet küszöbölni, mivel a hallgatók több mint kilencven százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban. Ennek mértéke átlagosan 24.800 dollárt tesz ki, de a teljes finanszírozás megszerzése sem lehetetlen. A legnagyobb esély erre akkor van, ha nem sok évvel az alapdiploma megszerzése után jelentkezünk, a vélekedésekkel ellentétben tehát a (hosszú) szakmai tapasztalat nem jelent előnyt. Az ösztöndíj mellett segítséget jelenthet, hogy heti 10-12 órás diákmunkával meg lehet keresni 3.500 dollárt egy évben és léteznek diákhitel konstrukciók is.

LL.M. képzést természetesen nem csak a Harvardon lehet végezni, és mivel nincs két ugyanolyan profilú egyetem, érdemes alaposan utánanézni, hogy melyiknek mik az erősségei, mielőtt beadnánk a jelentkezési lapot. A hallottak alapján a Harvardon gyakorlatorientált oktatást folytatnak, és a neves Harvard Business School hatása is erősen érezhető a tananyagban. Ezzel szöges ellentétben áll például a Yale által meghirdetett program, mely inkább a teoretikus oktatásra helyezi a hangsúlyt, és nem titkolt célja a jövő kutatóinak kinevelése. Ha tehát valaki kedvet kapna, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, ne csak egy-egy jól csengő név alapján válasszon, hanem tájékozódjon az egyetemspecifikus jellemzőkről is.

Kétségtelenül vannak munkaadók, akik úgy vélik, hogy nincs összefüggés a munkahelyi teljesítmény és az egyetemi diploma között, emiatt nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol és milyen minősítéssel szerezték diplomájukat. Az előadáson hallottak azonban rácáfolnak a fenti állításra, mivel megismerhettük egy ilyen típusú képzés számos előnyét. Andrea szerint a külföldi LL.M. program elvégzése hatalmas előnyt jelenthet a munkahelyeken.

Dr. Jádi Németh Andrea Harvard Club of Hungary elnöke. A szervezet tagjai Magyarországon élő vagy tartózkodó Harvard Alumni tagok, professzorok és kutatók, akik szívesen megválaszolják a Harvarddal kapcsolatos kérdéseiteket.

Elérhetőség:

harvardclub.hu

hchungary@post.harvard.edu

+36 1 429 4000

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Fodor Dániel Roland

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.