Pár év jogi egyetem után nehéz elhinni, hogy létezik világ, ami a jogszabályokon, ezer oldalas tankönyveken és bírósági döntéseken túl van. Mégis létezik! Komolyan. Az alábbi cikkben olyan neves jogász végzettségű, vagy legalábbis a jogi karon sokáig forgolódó neveket sorakoztatunk fel, akikről talán az átlagos hallgató nem is tudta, hogy bizony velük együtt osztoztak, osztoznak a félelmeken és sikereken. Sorstársak, mondhatni.
Kazinczy Ferenc (1759–1830)
jogász, író, nyelvújító
Pesti joggyakornokként Batsányi Jánossal jó barátságot ápolt, és hozzá hasonlóan a felvilágosult modern eszmék híve volt. Céljául tűzte ki az irodalmi stílus megújítását, a magyar nyelv szépítését és széles körben, magas rangú szalonokban való terjesztését. Munkásságának köszönhetően kapott új, részben ma is beszélt formát anyanyelvünk.
Batsányi János (1763–1845)
jogász és költő
Batsányi joghallgatóként került be a pesti közélet krémjébe, az irodalom és a színház világa is ekkor környékezte meg. A szabadkőműves szellemiséggel az egyetemen találkozott, és élete végéig megőrizte felvilágosult gondolkodását, mely műveiben is visszaköszön.
Kölcsey Ferenc (1790–1838)
jogász, politikus, író
Elég, ha annyit mondunk: Himnusz.
Kölcsey Ferenc portréja
Katona József (1791–1830)
főügyész, drámaíró
1813-ban Pestre került joggyakornoknak, miközben színi társulatokhoz csatlakozott. Életét két síkon is élte, kora reggel jogász volt, késő este színész és drámaíró. 1815-ben megírta a Bánk bánt, rá egy évre felfüggesztette színészi karrierjét, és teljes erővel a jogi pályára összpontosított, így nevezték ki 1826-ban kecskeméti főügyésznek, azonban élete végéig szívén viselte a magyar színházügy sorsát.
Vörösmarty Mihály (1800–1855)
jogász és költő
Magánúton végezte jogi tanulmányait, kitűnő minősítéssel szerezte oklevelét, és közben versek tucatjait írta meg, sőt még barátjával, Sallay Imrével a pezsgőbor gyártását is megkísérelte. Jogász polihisztor volt, el kell ismerni.
Mikszáth Kálmán (1847–1910)
újságíró, író, jogász
1868-ban költözött Pestre jogi tanulmányokat folytatni, azonban diplomáját nem szerezte meg. Az irodalmi munkásságát előbbre valónak tartotta, de a jog világa mély nyomokat hagyott benne, ügyvédbojtár és szolgabírósági esküdt is volt. Életére és írói munkásságára nagy hatást gyakoroltak a bíróságon töltött napok: több művében is visszaköszön a jogászi hivatás iránt érzett csodálata és a jogi gyakorlaton szerzett élményei.
Ha már a nagy irodalmároknál tartunk, és a nehéz középiskolai kötelező olvasmányok írói mind itt állnak, akkor Johann Wolfgang von Goethe-ről (1749–1832) sem szabad megfeledkezni, aki írói tevékenysége mellett bizony jogászkodott is, már persze ha ideje engedte. Goethe 1772-ben a jogi gyakorlatán ismerkedett meg élete első nagy szerelmével, Charlotte Buff kisasszonnyal, aki iránt érzett olthatatlan vágya fogalmazódott meg az ifjú Werther tragikus történetében, ami máig töretlen hírnevet és elismertséget hoz számára. Ki tudja, ha nem lett volna jogász, talán sosem ismerjük meg a nevét.
Korabeli levelezőlap Fräulein Buff és Goethe portréjával
Somló Tamás (1947–2016)
zenész, dalszerző, jogász
2004-ben tette le a jogi diplomát az ELTE-n, de sosem foglalkozott a joggal, igazi művész volt, a szó minden lehetséges értelmében.
Havas Henrik (1949–)
jogász, újságíró, médiaszemélyiség
Diplomáját Szegeden szerezte meg, de sosem foglalkozott hivatásszerűen jogi kérdésekkel. A média világában azonban megtalálta hivatását, újságíróként, íróként és műsorvezetőként is megjelenik a közéletben.
Vámos Miklós (1950–)
jogász, író
Kortárs hazai irodalmunk egyik nagy alakja ugyanazokat a padokat koptatta, melyeket mi is nap mint nap, azonban 1975-ben szerzett diplomáját sosem alkalmazta.
Friderikusz Sándor (1958–)
újságíró, médiaszemélyiség, jogász
1984-ben szerezte meg jogász oklevelét az ELTE-n, azonban nem maradt a pályán, újságíróként és műsorvezetőként ismerjük, munkásságát Prima Primissima díjjal ismerték el. Jogi tanulmányait viszont nem felejtette el, sokszor emlegeti, hogy igyekszik jogtisztelő polgárként élni.
Bács Miklós (1975–)
ügyvéd, humorista
2000-ben szerezte meg diplomáját az ELTE-n, 2006 júniusa óta működteti ügyvédként a dr. Bács Miklós Ügyvédi Irodát Budapesten, főként a polgári joggal foglalkozik, humoristaként 2006 májusában lépett fel először. (Nem tudjuk, hogy e között és a praxis indulása között van-e összefüggés.)
Kapa Mátyás (1975–)
ügyvéd, író, egyetemi oktató
Jogi diplomáját 1999-ben szerezte meg az ELTE-n. Ügyvédként helyezkedett el, majd a Magyar Kereskedelmi Bank osztályvezetőjeként tevékenykedett, és oktatói karrierjét is építeni kezdte. Számtalan szakmai publikációja mellett jut ideje szépirodalmi tevékenységre is, történelmi témájú regényei nagy népszerűségnek örvendenek.
Kovács András Péter (1978–)
jogász, humorista
2001-ben diplomázott az ELTE-n, ezután jogtörténetet és médiajogot tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen, illetve jogi informatikai ismereteket oktatott az ELTE Informatikai Karán, de humorista karrierje beindulása után felhagyott a jogi oktatással, és a szórakoztatásnak él.
Kovács András Péter a katedrát cserélte színpadra
Érdekességként pedig listánk végén egy kevéssé ismert név szerepel, akit leginkább az agytekervények mozgatása vonzott tanulmányai alatt is. Balogh János (1892–1980) sakkolimpiai bajnok 1926-ban szerezte meg jogi oklevelét Pesten. Ügyvédként, bíróként és közjegyzőként is dolgozott, sakkozóként első sikereit román, majd 1934 után magyar színekben érte el. Az 1936-os nem hivatalos müncheni sakkolimpián aranyérmet nyert Magyarország számára.
A nyitóképen Somló Tamás, Kazinczy Ferenc és Kovács András Péter látható.
képek:
Wikipédia
