Jogellenesen választották meg az új alkotmánybírákat?

Budapest_Parlament_by_night_WUXGA

Az Országgyűlés nemrég négy új alkotmánybírót választott, ám kiderült, hogy már a tagok jelölésével is gond volt. Igaz, hogy törvényellenesen jelölték a tagokat? Mi lehet a következménye annak, ha igen?

A minap együtt örülhettünk, mert sokunk egyik kedvenc oktatóját, Horváth Attilát alkotmánybíróvá választották. Az országgyűlési képviselők rajta kívül Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettest választották meg. Mindenkinek gratulálhatunk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Alkotmánybíróság új tagjai szakmailag elismert jogászok, jelölésük és megválasztásuk kétségkívül helyes volt.

Az egyetlen probléma az, hogy a bizottság, amely jelölte őket, nem megfelelően (értsd: jogellenesen) tette mindezt.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. § (1) bekezdése szerint ugyanis az „Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot.”

Márpedig a javaslattétel idején, november 18-án az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság csupán nyolc tagból állt, miután az egyikük november 17-én kilépett a bizottságból. Tehát a törvényileg előírt minimum kilenc tag helyett csupán nyolcan döntöttek.

Könnyen beláthatjuk, hogy ez alapján a jelölés törvényellenes volt, és fontos leszögeznünk, hogy egy jogállamban jogtalanságra nem alapulhat jogszerű döntés így az új alkotmánybírók megválasztásának tisztasága is kétséges.

Más forrás hiányában, mindenféle politikai felhangtól mentesen kénytelen vagyok megemlíteni Gulyás Gergely jogász végzettségű frakcióvezető-helyettes véleményét az ügyről. Szerinte az, hogy a szavazáskor a bizottságban csak nyolcan voltak, nem jelenti azt, hogy a határozat érvénytelen lenne. Hasonlat gyanánt azt mondta, hogy bár az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény szerint az Országgyűlés 199 tagú, ha valaki meghal vagy lemond a mandátumáról, az nem jelenti azt, hogy a parlament működik.

Ez a párhuzam megalapozatlan és téves, ugyanis figyelmen kívül hagyja a legfontosabb szót: legalább.

Gulyás Gergely logikája alapján például arra az érdekes következtetésre juthatunk, hogy a Ptk. 3:64. §-ban rögzített szabállyal ellentétben egy egyesület létrehozásához elég kilenc személy egybehangzó akaratnyilatkozata is, nem szükséges keresnünk egy tizediket.

Vagy azt is mondhatnánk, hogy a Btk. harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatására vonatkozó 356. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott legalább öt személy lehet négy is.

Miért ne?

Véleményem szerint a jelölés törvényellenes volt, így a megválasztásnak is annak kell lennie, mert a kettő közvetlenül egymásra épül. Mivel azonban nincs jogorvoslati fórum, ahol megvitathatnák a problémát, az ügy itt megreked, és sajnálatos módon ezt az új tagok bánhatják a leginkább, hiszen a még csak most kezdődő, tizenkét éves alkotmánybírói pályafutásuk során mindig emlékezni fogunk arra, hogy miként sikerült őket jelölni, így ez az árnyék mindig felettük fog lebegni, pedig a történtekről nem ők, hanem a törvényt nem ismerő parlamenti bizottság tehet.

Tehát bár az új alkotmánybírók jelölése jogellenesen történt, ennek a ténynek gyakorlati jelentősége nincsen. Miután az Országgyűlés megválasztotta őket, csak annyi dolgunk maradt, hogy elfelejtjük Gulyás Gergely érvelését, és gratulálunk az új tagoknak.

kép forrása: wikipedia.hu

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Máté Csilla

Kázsmér Dávid

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.