Katalónia a függetlenedés útján?

17915998_303

Katalónia függetlenedési törekvései nem újkeletűek, ám ilyen messzire még sohasem sikerült eljutniuk az önállóság deklarálása kapcsán. Az egyik oldalon valós és vélt sérelmek, gazdasági előny és kulturális differencia állnak, a másikon egy szuverén állam, valamint egy nehéz helyzetben lévő közösség, amelynek nagyobb szüksége van az összetartásra, mint valaha.

Ez a cikk a referendum, valamint az új állam megalakulásának jogi tényezőit elemzi, nem tér ki Katalónia történelmi, gazdasági, kulturális hátterére, illetve a spanyol rendőrség túlkapásaira.

A cikkben használt kifejezések magyarázata:

  • Önrendelkezési jog: egy népnek, nemzetnek vagy más embercsoportnak önálló, független állam megalapítására való joga.
  • Kiválás joga: egy jogalany csökkent területen folytatja az elődállam államiságát, míg a létrejövő államok új jogalannyá válnak.

A témát két nézőpontból érdemes megközelítenünk, így elsőként a nemzetközi jog, valamint az Európai Unió joga, majd ezt követően a spanyol jog tekintetében fogom vizsgálni a kérdést.

 
Nemzetközi jog, valamint az Európai Unió joga

A nemzetközi jog a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát és az ebből következő kiválási jogot főszabály szerint nem ismeri el. Ez a jog ugyanis csak addig illeti meg a népeket, amíg meg nem alapították első szuverén államukat. A legfőbb védendő érték a meglévő állam egysége és területi sérthetetlensége, így az egyoldalú elszakadás és az új állam alapításának joga – bizonyos kivételekkel – nem illeti meg a szuverén államok alkotóelemeit. Egy nép akkor élhet mégis az önrendelkezési jogával, ha kormánya faji, vallási vagy a bőrszínen alapuló megkülönböztetést alkalmaz vele szemben, továbbá ha gyarmati vagy más idegen uralom alatt áll.

Az egyes kisebbségek kizárólag békés úton, a többségi állam központi szerveinek egyetértésével és döntése alapján változtathatnak helyzetükön. Az évtizedek során egy állam sem nézte jó szemmel, ha polgárait ilyesfajta cselekvésekre próbálták buzdítani. 1967-ben Charles de Gaulle francia elnök kanadai látogatása során a francia ajkúak lakta „szabad Québec”-et éltette. Válaszul a kanadai kormány rövid úton távozásra szólította fel a tábornokot.
Ennek ellenére a világtörténelem számos példával szolgál a szeparatista mozgalmak győzelmére. Ilyen eszközökkel alakult meg Banglades, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság (amelyet a nemzetközi közösség a mai napig nem ismer el), a Dél-szudáni Köztársaság, illetve Zimbabwe is.
Amennyiben egy állam a nemzetközi jog megsértésével jön létre, akkor sem tekinthető államnak, ha egyébként rendelkezik az államiság attribútumaival. (A montevideói egyezmény értelmében ezek: meghatározott terület, állandó lakosság, önálló kormány, valamint arra való képesség, hogy más államokkal kapcsolatot tartson fenn.)
További kérdéseket vet fel Katalónia EU-hoz való viszonya.Habár a tagállamok területi integritásának védelme az uniós jog alapelvei közé tartozik, mégsem találunk világos választ arra, mi a forgatókönyv ilyen helyzetben.

Nagy valószínűséggel állítható, hogy Katalónia nem maradhatna az EU tagja (további kérdés, hogy mi lenne a helyzet Spanyolországgal), tehát felvételt kellene nyernie a közösségbe.

Az európai nagyhatalmak vezetői azonban már kijelentették, hogy egyoldalú kiválás esetén nem ismerik el Katalóniát független államként.

Belső jog

Az 1978-as spanyol alkotmány az országot tizenhét egyenlő jogokkal rendelkező autonóm közösségre osztotta, elismerve ezzel Spanyolország többnemzetiségű jellegét. Az alapcharta a katalánokat, a baszkokat és a galíciaiakat történelmi nemzetiségnek ismerte el, Katalónia és Baszkföld számára pedig széles körű autonómiát biztosított.
A 2. cikkely szerint „[a]z Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást.”
Majd a 155. cikkely így szól: „Ha valamelyik közösség nem teljesíti az Alkotmány vagy más törvények által rárótt kötelezettségeket, vagy ha eljárása súlyosan veszélyezteti Spanyolország általános érdekeit, a kormány először felszólítja az önkormányzati közösség elnökét; amennyiben a felszólítás eredménytelen marad, a Szenátus abszolút többségének jóváhagyásával a kormány megteheti a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kötelezze a közösséget a mulasztás pótlására, vagy, hogy megvédje az említett közérdeket.”
Kérdés, hogy mit takar az intézkedések kifejezés: védhető-e a hírekben látott brutális magatartás az állam részéről, vagy Carles Puigdemont, a katalán elnök letartóztatása is ide tartozna?
Bármi legyen is a válasz, az biztos, hogy a fenti tények ismeretében írták ki, majd tartották meg a referendumot Katalóniában.

A spanyol alkotmánybíróság elsőként a népszavazást kiíró határozatot, majd – a spanyol kormány alkotmányossági panasza nyomán – a katalán parlament által elfogadott, Spanyolországtól való elszakadást szabályozó törvényt is felfüggesztette. Ennélfogva a szavazás megtartása jogellenes volt.

Adja magát a felvetés, hogy a katalánok esetleges függetlenedése milyen folyamatokat indítana el a nemzetközi színtéren. Függetlenedési hullám venné kezdetét? Kurdisztán, Skócia, Flandria, Padánia? Úgy vélem, a hipotézisnek jelen esetben kevés relevanciája van. Nemzetközi jogilag egyértelmű, hogy a katalánok nem élhetnek önrendelkezési jogukkal, a spanyol jog pedig nem biztosít számukra semminemű lehetőséget a szeparálódásra. Az egyenlőtlen kulturális és gazdasági tényezők, valamint a rendőrségi túlkapások sem jogosítanak fel egy népet arra, hogy önkényesen, a szuverénnel szembefordulva deklarálja függetlenségét. Jelenleg jogilag erre nincs lehetőségük a katalánoknak.

312-29901-3500-liciano-exko-cognac_31382_product

Érdekesség továbbá, hogy a spanyol labdarúgó szövetség alapszabálya kimondja, hogy csak a spanyol állam területén működő csapatok vehetnek részt a ligában. Ha kiválik Katalónia, számukra marad a katalán bajnokság, ugyanis sem a franciák, sem az angolok, sem az olaszok nem fogadják be őket.

A témában holnap, azaz október 18-án este hat órakor a IX. teremben az Alkotmányjogi TDK, a Közigazgatási Jogi TDK és a Nemzetközi Jogi TDK szervezésében kerekasztal-beszélgetés lesz, melynek során Dr. Hoffman István, Dr. Kajtár Gábor és Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán fogják megvitatni a felmerülő kérdéseket.
Amennyiben ezen az előadáson új információ is elhangzik, cikkünket frissítjük.

Források:
Spanyolország Alkotmánya: http://www.congreso.es/portal/page/portal/Congreso/Congreso/Hist_Normas/Norm/const_espa_texto_ingles_0.pdf
Magyarra fordítva: http://epa.oszk.hu/02100/02169/00008/m980119.htm

kép: http://www.dw.com/image/17915998_303.jpg

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szabó Lilla

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.