Katalónia a függetlenedés útján?

Katalónia függetlenedési törekvései nem újkeletűek, ám ilyen messzire még sohasem sikerült eljutniuk az önállóság deklarálása kapcsán. Az egyik oldalon valós és vélt sérelmek, gazdasági előny és kulturális differencia állnak, a másikon egy szuverén állam, valamint egy nehéz helyzetben lévő közösség, amelynek nagyobb szüksége van az összetartásra, mint valaha.

Ez a cikk a referendum, valamint az új állam megalakulásának jogi tényezőit elemzi, nem tér ki Katalónia történelmi, gazdasági, kulturális hátterére, illetve a spanyol rendőrség túlkapásaira.

A cikkben használt kifejezések magyarázata:

  • Önrendelkezési jog: egy népnek, nemzetnek vagy más embercsoportnak önálló, független állam megalapítására való joga.
  • Kiválás joga: egy jogalany csökkent területen folytatja az elődállam államiságát, míg a létrejövő államok új jogalannyá válnak.

A témát két nézőpontból érdemes megközelítenünk, így elsőként a nemzetközi jog, valamint az Európai Unió joga, majd ezt követően a spanyol jog tekintetében fogom vizsgálni a kérdést.

 
Nemzetközi jog, valamint az Európai Unió joga

A nemzetközi jog a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát és az ebből következő kiválási jogot főszabály szerint nem ismeri el. Ez a jog ugyanis csak addig illeti meg a népeket, amíg meg nem alapították első szuverén államukat. A legfőbb védendő érték a meglévő állam egysége és területi sérthetetlensége, így az egyoldalú elszakadás és az új állam alapításának joga – bizonyos kivételekkel – nem illeti meg a szuverén államok alkotóelemeit. Egy nép akkor élhet mégis az önrendelkezési jogával, ha kormánya faji, vallási vagy a bőrszínen alapuló megkülönböztetést alkalmaz vele szemben, továbbá ha gyarmati vagy más idegen uralom alatt áll.

Az egyes kisebbségek kizárólag békés úton, a többségi állam központi szerveinek egyetértésével és döntése alapján változtathatnak helyzetükön. Az évtizedek során egy állam sem nézte jó szemmel, ha polgárait ilyesfajta cselekvésekre próbálták buzdítani. 1967-ben Charles de Gaulle francia elnök kanadai látogatása során a francia ajkúak lakta „szabad Québec”-et éltette. Válaszul a kanadai kormány rövid úton távozásra szólította fel a tábornokot.
Ennek ellenére a világtörténelem számos példával szolgál a szeparatista mozgalmak győzelmére. Ilyen eszközökkel alakult meg Banglades, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság (amelyet a nemzetközi közösség a mai napig nem ismer el), a Dél-szudáni Köztársaság, illetve Zimbabwe is.
Amennyiben egy állam a nemzetközi jog megsértésével jön létre, akkor sem tekinthető államnak, ha egyébként rendelkezik az államiság attribútumaival. (A montevideói egyezmény értelmében ezek: meghatározott terület, állandó lakosság, önálló kormány, valamint arra való képesség, hogy más államokkal kapcsolatot tartson fenn.)
További kérdéseket vet fel Katalónia EU-hoz való viszonya.Habár a tagállamok területi integritásának védelme az uniós jog alapelvei közé tartozik, mégsem találunk világos választ arra, mi a forgatókönyv ilyen helyzetben.

Nagy valószínűséggel állítható, hogy Katalónia nem maradhatna az EU tagja (további kérdés, hogy mi lenne a helyzet Spanyolországgal), tehát felvételt kellene nyernie a közösségbe.

Az európai nagyhatalmak vezetői azonban már kijelentették, hogy egyoldalú kiválás esetén nem ismerik el Katalóniát független államként.

Belső jog

Az 1978-as spanyol alkotmány az országot tizenhét egyenlő jogokkal rendelkező autonóm közösségre osztotta, elismerve ezzel Spanyolország többnemzetiségű jellegét. Az alapcharta a katalánokat, a baszkokat és a galíciaiakat történelmi nemzetiségnek ismerte el, Katalónia és Baszkföld számára pedig széles körű autonómiát biztosított.
A 2. cikkely szerint „[a]z Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást.”
Majd a 155. cikkely így szól: „Ha valamelyik közösség nem teljesíti az Alkotmány vagy más törvények által rárótt kötelezettségeket, vagy ha eljárása súlyosan veszélyezteti Spanyolország általános érdekeit, a kormány először felszólítja az önkormányzati közösség elnökét; amennyiben a felszólítás eredménytelen marad, a Szenátus abszolút többségének jóváhagyásával a kormány megteheti a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kötelezze a közösséget a mulasztás pótlására, vagy, hogy megvédje az említett közérdeket.”
Kérdés, hogy mit takar az intézkedések kifejezés: védhető-e a hírekben látott brutális magatartás az állam részéről, vagy Carles Puigdemont, a katalán elnök letartóztatása is ide tartozna?
Bármi legyen is a válasz, az biztos, hogy a fenti tények ismeretében írták ki, majd tartották meg a referendumot Katalóniában.

A spanyol alkotmánybíróság elsőként a népszavazást kiíró határozatot, majd – a spanyol kormány alkotmányossági panasza nyomán – a katalán parlament által elfogadott, Spanyolországtól való elszakadást szabályozó törvényt is felfüggesztette. Ennélfogva a szavazás megtartása jogellenes volt.

Adja magát a felvetés, hogy a katalánok esetleges függetlenedése milyen folyamatokat indítana el a nemzetközi színtéren. Függetlenedési hullám venné kezdetét? Kurdisztán, Skócia, Flandria, Padánia? Úgy vélem, a hipotézisnek jelen esetben kevés relevanciája van. Nemzetközi jogilag egyértelmű, hogy a katalánok nem élhetnek önrendelkezési jogukkal, a spanyol jog pedig nem biztosít számukra semminemű lehetőséget a szeparálódásra. Az egyenlőtlen kulturális és gazdasági tényezők, valamint a rendőrségi túlkapások sem jogosítanak fel egy népet arra, hogy önkényesen, a szuverénnel szembefordulva deklarálja függetlenségét. Jelenleg jogilag erre nincs lehetőségük a katalánoknak.

312-29901-3500-liciano-exko-cognac_31382_product

Érdekesség továbbá, hogy a spanyol labdarúgó szövetség alapszabálya kimondja, hogy csak a spanyol állam területén működő csapatok vehetnek részt a ligában. Ha kiválik Katalónia, számukra marad a katalán bajnokság, ugyanis sem a franciák, sem az angolok, sem az olaszok nem fogadják be őket.

A témában holnap, azaz október 18-án este hat órakor a IX. teremben az Alkotmányjogi TDK, a Közigazgatási Jogi TDK és a Nemzetközi Jogi TDK szervezésében kerekasztal-beszélgetés lesz, melynek során Dr. Hoffman István, Dr. Kajtár Gábor és Dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán fogják megvitatni a felmerülő kérdéseket.
Amennyiben ezen az előadáson új információ is elhangzik, cikkünket frissítjük.

Források:
Spanyolország Alkotmánya: http://www.congreso.es/portal/page/portal/Congreso/Congreso/Hist_Normas/Norm/const_espa_texto_ingles_0.pdf
Magyarra fordítva: http://epa.oszk.hu/02100/02169/00008/m980119.htm

kép: http://www.dw.com/image/17915998_303.jpg

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szabó Lilla

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.