Mit tegyek, hogy ellenállhatatlanul piacképes legyek a jogi szakmában?

foto (1)

A legutóbbi Polgári Jogi TDK előadója dr. Madarassy Tamás, a Madarassy Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje volt, aki a jogászi szakma szereplőinek piacképességéről beszélt. Madarassy életpályája volt az előadás kiindulópontja: elmondta, saját tapasztalatai alapján mit ajánl nekünk, mit tegyünk és mit ne. 


Madarassy egyetemi évei alatt nagyon jó tanuló volt, köztársasági ösztöndíjat kapott. Egy idő után ezt nem érezte elegendőnek, így elkezdett TDK-zni, demonstrátor lett, versenyzett, sőt gyakornokoskodott is. A diploma megszerzése után külföldön folytatott tanulmányokat. Emellett tanított a Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve ugyanitt posztgraduális képesítést is szerzett. Végül az önálló ügyvédi pályát választotta, jelenleg tízfős irodája van, amely gazdasági ügyekkel foglalkozik.

Az előadó véleménye szerint

a jogi egyetemen a tömegtermelés miatt nem kapunk olyan képzést, amely által a későbbiekben egy ügyvédi iroda hasznos tagjai lehetnénk.

Az egyetemi képzés elsődleges célja, hogy megszerezzük a gyors megértés, az információfeldolgozás képességét, hogy rövid időn belül minél több mindent el tudjunk sajátítani. Madarassy rávilágított, hogy e képességeink mindegyikét tudjuk majd a későbbiekben, a munka világában kamatoztatni. Épp emiatt érdemes az egyetemen belül vagy kívül egy mentort találni magunknak, aki segít, hogy felismerjük képességeinket, és csiszolni tudjuk azokat.

A továbbiakban csak az előadó kérdésekre adott válaszaira térek ki.

Milyen képességek kellenek/melyek a legfontosabb képességek a jogászi szakma során?

Egy kiemelkedően sikeres jogásznak négy képességgel kell rendelkeznie.

Kitartás: „Az vagy, amit újra és újra teszel. A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás.” (Arisztotelész) Érdemes mindenkinek rövid és középtávú terveket kidolgoznia magának, továbbá ezek eléréséhez szükséges szokásokat kialakítania.

Tapasztalat: Mind az élet-, mind a szakmai tapasztalat nagyon fontos. Az élettapasztalat szükséges a saját határaink és önmagunk megismeréséhez. Az egyetem alatt szerzett szakmai tapasztalat pedig hatalmas előnyt jelent később.

Bátorság: A piaci állásoknál rendkívül fontos. Szükséges a rugalmassághoz, versenyképességhez, a kihívások elfogadásához és teljesítéséhez, illetve az alkalmazkodóképesség javításához (ezzel az önállóság is összefügg).

Kommunikáció: Összekapcsolódik a bátorság fogalmával. Nyíltnak kell lenni, és világosan kell kommunikálni. Fontos az empátia is, a megértés, az együttműködés miatt. A piaci munkahelyeken nélkülözhetetlen az angol nyelv ismerete, ennek tökéletesítése céljából is érdemes külföldön tanulni.

Az egyetem alatt miképpen tehetem magamat leginkább piacképessé, hogyan fejlesszem magam?

Az említett képességeket gyakorolni kell. A kitartás önfejlesztő szakkönyvek olvasásával, illetve a már említett mentor segítségének igénybevételével növelhető. Legegyszerűbben úgy lehet tapasztalatot szerezni, ha az ember elmegy gyakornoknak. Ez a leghangsúlyosabb, mivel az egyetemi évek alatt szerzett szakmai tapasztalat a későbbiekben rendkívül jelentős. Emellett pedig lehetőség nyílik arra, hogy rájöjjön a hallgató, hogy számára a jogászi pálya valóban megfelelő-e, olyan-e, mint amilyennek elképzelte. A külföldi tanulmány, munka is nagyon fontos, nemcsak a nyelvtudás miatt, de az élettapasztalatok tekintetében is. Továbbá ajánlatos minél több versenyen is részt venni.

A bátorság leginkább a komfortzóna elhagyásával fejleszthető.

Ami a kommunikációt illeti, a már említett nyelvtudás és a közönség előtt történő előadás segíthet.

Milyen továbbképzés ajánlható egyetem után?

Egy LL.M.-et mindenképpen érdemes csinálni, lehetőleg külföldön. Ha ez nem lehetséges, akkor itthon, de idegen nyelven.
A PhD csak azoknak ajánlott, akik elhivatottak az elméleti tudás irányába.

Másoddiplomát nem ajánl az előadó (habár neki is van), mivel azáltal elmegy a fókusz. Érdemes tanulni, fejlődni, de egy bizonyos idő után már ajánlatos elkezdeni dolgozni.

Hogyan változik a jogászi szakma, milyen új kihívások, tendenciák vannak?

A kulcsszó a gyorsaság. Rendkívül gyorsan halad a technikai fejlődés a jog világában is (e-per, e-cégeljárás stb.). Emiatt nem elhanyagolhatók az informatikai ismeretek, ezek ma még kiemelkedő piaci értéknek minősülnek.

Mit néz a munkáltató?

A legfontosabb a nyelvtudás, az angol az alap, emellett minden más nyelv erős plusz. A szakmai tapasztalat is meghatározó, aki szerzett az egyetemi évei alatt, az hatalmas előnnyel indul ahhoz képest, aki nem. Emellett a bátorságnak és kitartásnak van jelentősége. Azt, hogy milyen eredményekkel végzett valaki az egyetemen, senki sem kérdezi. Ebből kifolyólag a diploma minősítése sem számít.

foto

Ezt követően az egyes jogi szakmák áttekintésére került sor, a szükséges készségek, az előmenetel, a bérezés és az átjárhatóság szempontjából.

Egy jó közjegyzőnek nagyon precíznek kell lennie, és jól kell bírnia a monotonitást. A közjegyzői jelöltség három évig tart, majd szakvizsgát kell tenni. Ezután helyettes közjegyzőként kell dolgozni, addig, amíg az a közjegyző nem vonul vissza, akinek a helyére vár a helyettes. A jelölti munka nagyon unalmas, és nettó száznegyvenezer forint körüli a bér. Később a jövedelem sok mindentől függ, például a kapcsolatoktól, vagy a kerülettől, ahol a közjegyző dolgozik.

A bírónak/ügyésznek presztízse van, és az ítélkezési szünetnek köszönhetően sok szabadsága. Az ügyek változatosak, és sokat lehet otthonról is dolgozni. A bírók kapják a legkomolyabb szakmai képzést, amíg fogalmazók. A szakvizsga után bírósági titkárként kell dolgozni, havi kétszázezer forintért. Ezután lehet bírói állásra pályázni, háromtól öt évig terjed a várakozási idő. Először határozott időre nevezik ki a bírót, majd határozatlanra, és innentől kezdve „bebetonozott” a helye.

A munkavégzése rendkívül önálló, senki sem szólhat bele. A pesti bírók rettentő leterheltek, azonban vidéken ugyanakkora bérezésért kellemes, nyugodt életet lehet élni. Emellett mentességi jogot is élveznek. A jó bíró rendelkezik analitikus képességgel, pontos és határozott.

Az ügyvédi pálya nagyon rugalmas, a szükséges alapképességekkel garantált a jó megélhetés. A jelöltség milyensége helytől függ, és a kereset is irodafüggő. Az ügyvédek háromszázezres fizetéstől bármeddig kereshetnek. Azonban sok ügyvéd nincs teljes fizetésre bejelentve, ez hátrány a többi szakmához képest, a táppénz, nyugdíj stb. tekintetében.

A jogtanácsosi pálya rettentően széles, így nehéz általánosítani. Itt is mind a munka mibenléte, mind a fizetés mértéke cégenként eltérő.

A kormánytisztviselőknek garantált a nyugodt, kiegyensúlyozott élet, továbbá az életpályamodellnek köszönhetően a kiszámíthatóság. Ellenben a bérezés kevésbé kecsegtető.

Az átjárhatóság szempontjából az ügyvédeknek a legegyszerűbb a mozgás, de a közjegyzőknek is könnyű a ki- és bejutás. Jogtanácsosként ugyanez a helyzet, azonban ők nem rendelkeznek a szükséges ügyvédi képességekkel (mint pl. az ügyfélszerzés). A bíróknak/ügyészeknek kicsi a versenyképességi potenciáljuk.

Összefoglalva tehát borzasztóan fontos, hogy már az egyetemi tanulmányok mellett szerezzünk szakmai tapasztalatot, továbbá hogy töltsünk időt külföldön. Ezek nélkül sokkal nehezebb bekerülni az élvonalba, míg nyelvtudás hiányában szinte lehetetlen.


képek forrása: 1 és 2

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Albert Lili

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.