Oroszország dekriminalizálja a családon belüli erőszakot – Ismét köztünk a középkor

russia

Oroszországban jelentősen enyhítették a családon belüli erőszakért kiszabható szankciót. A cikkben bemutatjuk a törvénymódosítás indokait, illetve azt, hogyan reagált az ügyre az orosz és a nemzetközi közvélemény.

 Vlagyimir Putyin február 8-án aláírta a törvényjavaslatot, amely alapján a korábbinál jóval enyhébb szankciókra számíthatnak azok, akik első alkalommal követnek el családon belüli erőszakot, és nem okoznak komoly testi sérülést. A törvénymódosítás alapján ezek az emberek csupán szabálysértésért felelnek, és a korábbi két évig terjedő szabadságvesztés helyett maximum tizenöt napos elzárással, harmincezer rubeles (kb. százötvenezer forint) pénzbüntetéssel vagy százhúsz óra közérdekű munkával büntethetőek.

A változtatás következtében csak az ismételt elkövetés, illetve az olyan súlyos, kórházi ellátást is szükségessé tevő következmények, mint az agyrázkódás vagy a törött csont fogják megalapozni a büntetőeljárást.

 Indokok

A törvénytervezet kidolgozói és az azt támogatók álláspontja szerint a változtatás azért helyes, mert megvédi a szülők gyerekneveléshez való jogát, csökkenti az állam beavatkozását a családok életébe, és egyébként is, ezt indokolják az orosz hagyományok. Személyes kedvencem Vitaly Milonov, a Duma egyik tagjának véleménye, aki szerint a  családon belüli erőszak a liberális média találmánya. Meglátása szerint nem sérthetjük meg a férj és a feleség azon jogát, hogy konfliktus legyen közöttük, és ezt serpenyővel, nyers spagettivel vagy hasonlókkal rendezzék.

A több fronton zajló vitától függetlenül az Állami Duma elsöprő többséggel szavazta meg a tervezetet, amely meg sem állt Putyin asztaláig, és mivel az orosz elnök már el is látta a kézjegyével, a módosítás törvényerőre fog emelkedni.

 

Az oroszországi reakciók

Az új szabályok ellen sokan szót emeltek. A heves vita során az ellenzők kitértek arra, hogy az ilyen bűncselekményeknél jellegüknél fogva magas a látencia, azaz nagy részük felderítetlen marad, de a rendelkezésre álló adatok alapján még ezzel együtt is naponta harminchatezer feleséget bántalmaz a férje, és évente mintegy tizenkétezer nő hal meg családon belüli erőszak következményeként. A törvénymódosítást egyébként kisebb tüntetések követték, de ezeknek sajnos semmilyen jelentősége nincs, a lengyelországi abortusztörvény elleni tüntetések méretéhez nem is lehet hasonlíatni őket.  Egy tüntető mindenesetre kamerák elé állt, és elmondta a véleményét, ezt itt tekinthetitek meg.

Az egyik orosz napilap, a Komszomolskaja Pravda tudományos rovatában megjelent cikk még egy lapáttal rátett az ügyre: a később eltávolított sorok szerint a verés nem is olyan nagy baj, mivel

a párjuk által vert nők a legújabb kutatások alapján nagyobb arányban szülnek fiúgyermekeket, sőt, a nőknek büszkén kellene viselniük az erőszakból származó horzsolásaikat, ugyanis ha egy férfi bántalmazza párját, az azt jelenti, hogy szereti őt.

A nemzetközi reakció

Ha el is tekintünk a fenti ostobaságtól, nem vitatható, hogy ez a módosítás alapvető változásokat jelenthet Oroszország emberi jogokhoz való viszonyában. A nemzetközi sajtó megdöbbenve fogadta a híreket. A Human Rights Watch szerint ez a lépés veszélyes és összeegyeztethetetlen Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel, a CNN és a The New York Times az Orosz Ortodox Egyház valószínűsíthető befolyásáról cikkezett, a BBC pedig egyenesen megkérdőjelezte a döntést, és megrázó videót tett közzé, melyben egy olyan nő mesél a megpróbáltatásairól, akinek sikerült elmenekülnie a férje elől, aki folyamatosan bántalmazta őt. Az Amnesty International egyik helyettes igazgatója, Anna Kirey leszögezte, hogy az orosz kormány azon állításával szemben, mely szerint a törvénymódosítás majd megvédi a családi értékeket, a hatás éppen ellentétes lesz, és veszélybe sodorja a nők jogait, illetve biztonságát Oroszországban.

 További problémák

Az is aggodalomra ad okot, hogy Oroszországot egyébként sem nevezhetjük az emberi jogok nemzetközi őrének. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának statisztikái alapján az ország 1959. és 2016. között a második, kizárólag 2016-ban a maga kimagasló eredményével viszont már az első helyen áll az számának tekintetében: csak tavaly az EJEB elé került 228 orosz esetből 222-ben állapított meg a Bíróság jogsértést, és ebből 153 ügyben a szabadsághoz és biztonsághoz való jog sérült. Ezek a statisztikák ugyan nem kapcsolódnak közvetlenül a családon belüli erőszakhoz, azt mégis kiolvashatjuk belőlük, hogy

Oroszország eddig sem megfelelően állt az emberi jogok biztosításához és védelméhez, így igazoltnak tűnnek azok a kételyek, amelyek szerint a mostani törvénymódosítás csupán a nők jogainak csorbítását eredményezik majd.

 Bár nem felejtettem el, mit mondott Kövér László politikus és Kovács Ákos népszerű magyar előadóművész a női önmegvalósításról, megnyugtat a tudat, hogy a magyar sajtó is elutasítóan fogadta a családon belüli erőszak enyhébben történő minősítését. Igaz, kis ország vagyunk, és véleményünk talán nem jelenik meg a világsajtóban, a nők jogai és biztonsága érdekében azonban mindenképpen fontos kijelentenünk, hogy az orosz változtatás megkérdőjelezhető, és semmiképpen nem követendő példa.

kép forrása: bbc.co.uk

         

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kázsmér Dávid

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.