Tiltsák be az illegális tevékenységeket!– kiáltotta a taxisofőr. – A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai

Mindig aktuális a kérdés, mikor és miért mehet az állampolgár utcára tömegben hangoztatni a véleményét, s mit mondhat és tehet egy nyilvános tömegdemonstráció alkalmával. Az elmúlt időszakban több, nagy tömegeket megmozgató eseményre is sor került,melyek közül az Uber nevű személyszállításra szakosodott alkalmazás körüli perpatvar több szempontból is figyelemfelkeltőnek mondható. Mivel pedig a körülette felmerült problémakör megoldása még igencsak távolinak tűnik, érdemes talán egy kissé jogi szempontból is megközelíteni a kérdést.

Mi is a véleménynyilvánítás szabadsága tulajdonképpen?

A véleménynyilvánítás szabadsága valójában többféle szabadságjog, szakmai kifejezéssel élve az úgynevezett kommunikációs alapjogok anyajogaként határozható meg, amiből hagyományosan a szólás szabadsága, a sajtó szabadsága (ezen belül értendő az információk megszerzésének szabadsága) eredeztethető.

Tágabb értelmezés szerint a véleménynyilvánítás szabadsága egy  úgynevezett anyajog.

Ezen anyajog alá sorolható a művészi és irodalmi alkotás (és ezek terjesztésének) szabadsága, a tudományos alkotás és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága, valamint ehhez kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, illetve a gyülekezési jog is. A véleménynyilvánítás joga kitüntetett szerephez jut az alkotmányos alapjogok körében, ennek következtében Alaptörvényünk is rendelkezik róla.

Miért olyan fontos ez, hogy mindenhol ezzel dobálóznak?

Különös jelentősége több okból indokolható: egyrészt az önkifejezés, az önmegvalósítás alapvető eszköze, másrészt a demokratikus társadalom működésének alapvető fontosságú feltétele, hiszen a közvélemény, a közgondolkodás kialakításának egyik alappilléreként értelmezhetjük. A véleménynyilvánítás szabadságának megsértésével általában valamely (természetes vagy jogi) személy Polgári Törvénykönyvben nevesített személyiségi jogában szenved sértést, hiszen adódik egy állítás, amely vagy megfelel a valóságnak vagy nem felel meg annak és a vélemény tartalma vagy megfogalmazása miatt jogi konfliktus alakulhat ki. A szabályozás a véleménynyilvánítás szabadságának megállapításánál nem tesz különbséget a tényközlés és az értékítélet között, azonban az értékítéletre az Alkotmánybíróság álláspontja szerint (a személyes véleményre való alapozás miatt) a szabadság minden esetben kiterjed: ebből látható, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga által a jogalkotó a szabad kommunikáció kibontakozásának lehetőségét biztosítja.

Milyen esetekben lehet korlátozni a véleménynyilvánításhoz való jogot?

Figyelembe kell venni azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem abszolút, korlátozhatatlan alapjog. Ennek következteképp olyan törvényben kifejezetten megállapított korlátozások eszközölhetőek, amelyek mások jogainak, jó hírnevének tiszteletben tartása miatt, valamint az állambiztonság, a közrend, a közegészségügy és a közerkölcs védelme érdekében szükségesnek mutatkoznak. A véleménynyilvánításnak mindössze törvényben nevesített korlátai vannak, amelyeket az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgált, így például a korábbi Büntetőtörvénykönyv gyűlöletbeszédre és közösség elleni izgatásra, valamint a gyalázkodásra vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányosságával kapcsolatban.

A tömegdemonstrációk milyen célt szolgálnak?

Amikor valamely cél elérése érdekében a társadalom egy tagja vagy csoportja a nyilvánosság figyelmét kívánja felkelteni, és a tömeg hatásával nyomást gyakorolni a demonstráció címzettjére, célszerűnek mutatkozik a közösség egy nagyobb rétegét megmozgatni.

Ma már nem olyan nehéz megszervezni egy-egy nagyobb eseményt, hiszen a Facebook, a Twitter és az Instagram korában az információk másodpercek alatt érnek el tömegeket.

Egy-egy megmozdulásnak pedig jól értelmezhető jogszabályba foglalt feltételei vannak. A jelenlegi szabályozás szerint még a rendőrségtől sem kell jóváhagyást kérni, csupán bejelentési kötelezettsége van a szervezőknek, amelytől különösen indokolt esetben el is tekinthetnek, hiszen az azonnali reakciót igénylő történések esetén nem várható el, hogy előre bejelentsék azt a hatóságoknál.

Eléri-e a célját a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása?

Erre a kérdésre ki-ki maga adjon választ. Az Uber körül feltajtékzott vízből nehéz kivenni a hullámokat, a felek kóstolgatják egymást. A bejegyzett taxisofőrök tüntet(get)nek, az Uber pedig kedvezményekkel és akciókkal reagál, ösztönözve az utasokat, hogy a kedvezőbb árú megoldást válasszák. Szomorú azonban, hogy sokszor éri atrocitás azokat, akik véleményüket valamilyen formában felvállalják, hiszen soha nem egyezik ki mindenki egy álláspontban. Jó dolog, hogy van lehetőségünk szólni, és véleményünket kifejezni, azonban törekedni kellene, hogy ezt kulturáltan és kulturált keretek között tudja mindenki megtenni.

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Máté Csilla

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.