5 helyzet, amikor megéri kiöltözni

Ne ítélj meg senkit a külsője alapján! Annyiszor hallhattuk már ezt életünk során, mégis vannak olyan helyzetek, ahol a ruházkodásunk határoz meg minket. Éppen ezért most megmutatjuk, mikor éri meg igazán kiöltözni.

1. Állásinterjú

A munkakeresésnek kihagyhatatlan része az állásinterjú. Egy-egy ilyen esemény előtt nem csak a lányok aggódnak azon, hogy nincs mit felvenniük, hanem sok esetben a fiúkat is elönti a kétség. Mennyire kell kiöltözni? Milyen magas az ideális magas sarkú? Kell-e nyakkendő? Ilyen és ehhez hasonló kérdések keringenek az emberek fejében az interjút megelőző napon.

A megfelelő ruházat munkakörtől függően nagyon sokszínű lehet. A fő szempont, amit az álláskeresőnek észben kell tartani az, hogy sose essen túlzásba, mindig igyekezzen a leendő pozíciónak megfelelően ruhát választani. Ez egy irodai munka esetében azt jelenti, hogy lányoknak a szoknya vagy egy elegáns nadrág és egy visszafogott magas sarkú, a fiúknak pedig az öltöny és a nyakkendő az ideális.

pexels-photo

Ezzel ellentétben egy diákmunka esetén bőven elég, ha egy elegánsabb blúzban vagy ingben jelenik meg az ember. A farmernadrág azonban minden esetben kerülendő. A fő szempont, ami alapján kiválasztjuk az outfitet, a munkakör legyen, és akkor nem tévedhetünk nagyot.

2. Vizsga

Ebben az esetben sokat számít, hogy írásbeli vagy szóbeli vizsgáról van-e szó. Írásbeli esetén már nem elvárt az elegancia, amit a legtöbben ki is használnak, és kényelmes, utcai ruházatban jelennek meg a megmérettetésen. A szóbeli vizsgákon azonban eltérő tendenciával találkozhatunk.

Van olyan oktató, aki kifejezetten elvárja az ünnepi megjelenést, és van, aki ezt abszolút ellenzi. Éppen ezért nehéz helyzetben van a tanuló egy-egy vizsga előtt. Ilyenkor inkább az elegáns szett viselése a javasolt, hiszen aki nem várja el, az nem fogja rossz néven venni, ha elegánsabban jelenik meg a hallgató, és ellenkező esetben sem lesz problémánk belőle. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy semmiképpen ne essünk túlzásba. Egy túl rövid szoknya, erős smink vagy túl sok ékszer könnyen ellenszenvet kelthet a vizsgáztatóban – férfi társainknak pedig ajánlott ügyelni a parfüm mennyiségére.

3. Oktatás

Észrevehető, hogy az egyetemi oktatók konzervatívan, ám mégis elegánsan, és bizonyos mértékig egységesen öltöznek. Vajon honnan származik ez a szokás? Régen a tanárok talárban oktattak, így nem kellett reggelente órákat eltölteniük azon agyalva, hogy vajon miben menjenek dolgozni. Ez az évek során megváltozott, és a talár már nem opció az oktatás során. Néhány egyetem hivatalos ünnepségei alkalmával viszont kötelező a viselése rektor, a rektorhelyettes, a dékán, a dékánhelyettes és a professzorok számára.

pexels-photo-1282268

A mindennapi munkavégzés során – a hallgató felé kimutatott tisztelet jeléül – az oktatók továbbra is az elegáns, de visszafogott öltözékeket részesítik előnyben. A férfiak leginkább öltönyben, míg a nők kosztümben jelennek meg, bár ez napjainkban már nem előírás, sokkal inkább megszokás és hagyomány, ami feltehetőleg még sokáig fog élni.

4. Bírósági tárgyalás

„A talár a bírói méltóság kifejezője” – mondta az Országos Bírói Hivatal elnöke, amikor 2012-ben a talár viseléséről, valamint az ülnökök, a jegyzőkönyvvezetők és az eljárási cselekményt végző bírósági titkárok öltözködési szabályairól szóló 9/2012 (V. 8.) OBH utasítást kiadta.

Ez a szabályzat a bíróknak még a talár alatti viseletét is meghatározza, amely alapján a női bíró világos színű blúzt, míg a férfi világos színű inget és nyakkendőt köteles viselni. Az ügyvéd és az ügyész is talárban köteles megjelenni a tárgyaláson. A talár tehát egyfajta státuszjelként szolgál.

Ettől függetlenül az ügyvédek és általában a jogászok híresek elegáns és megkülönböztethető stílusukról, ami férfiaknál az öltöny, nyakkendő, míg nőknél a fekete kosztüm, magas sarkú kombinációjában testesül meg.

Nehéz kérdés, hogy az eljárás egyéb résztvevőinek, különösen a tanúknak miben kell megjelenniük. Erre külön szabályzat nincsen, de velük szemben is elvárás az igényes és elegáns megjelenés. Elviekben ugyan a ruházkodás nem befolyásolhatja a bírót, de akarva-akaratlanul kelthet rossz érzéseket a bíróban egy alulöltözött résztvevő.

5. Az évnyitó

Egyetemünkön hagyomány, hogy a tanévnyitó ünnepség keretein belül az elsőéves hallgatók egyetemi polgári esküjüket követően kezet fognak a dékánnal, amihez szükséges egy fehér selyemkesztyű is. Az évnek ezen a napján tehát minden gólya ünnepi szettjének az alapja lesz ez a kiegészítő. Olyan eleganciát varázsol ez az emberre, hogy fel sem merül bennünk, hogy ne öltözzünk ki annyira, amennyire csak tudunk. A fiúk öltönyben és nyakkendőben, míg a lányok leginkább szoknyában és magas sarkúban jelennek meg az ünnepélyen. Ez egy régi szokás, amivel kifejezhetjük tiszteletünket az egyetem és a dékán előtt, valamint méltó módon megünnepelhetjük az egyetemi éveink kezdetét.

Az öltözködés egy nehéz és vitatott téma, amiben az irányadó trendeket követve mindenki kialakíthatja a saját ízlését, ami segíti a választást. Egy visszafogott, ám mégis elegáns megjelenéssel azonban szinte mindenhol nyert ügyünk van. A legfontosabb az, hogy tartsuk szem előtt, hogy milyen eseményre készülünk, és sose essünk túlzásokba.


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Szakmáry Zsófia

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.