A büntetés-végrehajtás mély sötétje

November közepén meghalt egy elítélt a budapesti Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetben. A bulvársajtó gondolkodás nélkül leközölte, hogy a „smasszer” túl agresszív volt, agyonverte a fogvatartottat, holott konkrétumot nem lehet tudni, mindössze annyit, hogy elkezdődött az ügyben a nyomozás.

 A büntetés-végrehajtás egy rendkívül összetett, zárt világ, amit nem érthet meg az, aki csak félinformációkból tájékozódik, és nem látja a sajátszemével a fogházakban, börtönökben és fegyházakban uralkodó állapotokat.

Hosszú évek otthona

A Budapesti Fegyház és Börtön a legtöbb büntetés-végrehajtási intézethez hasonlóan a város egy külső kerületében található. 1896-ban építették a komplexumot amely akkoriban nagyon korszerűnek számított, és harmadannyi fogvatartott számára tervezték, mint ahányan ma élik benne mindennapjaikat. Az intézmény bizonyos részei teljesen az építéskori állapotokat tükrözik, teljes felújításra, korszerűsítésre soha nem volt, és most sincs keret.

Az épület kialakításából látható, hogy miért nevezik csillagnak a börtönt; a folyosók nagyon ridegek és hűvösek, az emeletek között fagerenda körfolyosó és biztonsági háló van kifeszítve, nehogy valamely fogvatartott kárt tudjon tenni magában a leugrással, vagy másnak tudjon ártani a lelökéssel. Az egész pontosan olyan, mintha száz éve megállt volna az idő.

Büntetés a büntetésben

Ha egy fogvatartott agresszív, kirívó magatartást tanúsít, és felszólítás ellenére sem hagyja abba, akkor a nevelőtisztek fegyelmi büntetésként egyszemélyes zárkába zárhatják, ahol kőágyon, mosdón és vécékagylón kívül más nincs – az illetőnek így elkülönítve kell meghatározott időt eltöltenie, néha csak pár órát, de előfordulhat, hogy akár hetekig is ebben a nyomaszó magányban kell lenni a raboknak, akik „nem tudnak viselkedni.” Ha nagyon rossz a helyzet, a büntetés-végrehajtási intézetekben már található korszerűsített, úgynevezett dühöngő szoba, ami tűz és hőálló gumírozott anyagból készült, és ahol teljesen sötét van. Ezt a szobát azonban tényleg ritkán és kirívó esetben használják csak. A Kozma utcán májusi adatok szerint már vagy hét éve biztos nem zártak ide fogvatartottat.

Javul, de nem elég jó a helyzet

A konkrét ügyben kiadott tájékoztatás szerint a negyvennégy éves fogvatartott, aki erőszakos bűncselekmények elkövetése miatt kilencéves szabadságvesztés-büntetését töltötte, társas zárkájában agresszív viselkedést tanúsított, majd két felügyelőtisztre támadt, akik megpróbálták megfékezni őt. Ezután nem világos, hogy pontosan mi történt, a tájékoztatások szerint a férfi összeesett, és az őrök hiába próbálták újraéleszteni, nem lehetett megmenteni.  (MTI)

A halál tényét a Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette közleményében, és katonai ügyész részvételében azonnali szemlét rendelt el, amely alapján nem lehetett megállapítani a pontos tényállást, ezért hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt orvosszakértő bevonásával rendeltek el nyomozást. (MTI)

Nem is olyan rég, 2013-ban Gyulán, azt megelőzően pedig 2010-ben Vácott halt meg egy-egy fogvatartott, akik zárkatársaikkal kerültek konfliktusba. 2009-ben pedig a kaposvári börtönben egy felügyelőtiszt bántalmazott egy elítéltet, aki később belehalt sérüléseibe, tehát ha bebizonyosodna, hogy valóban az történt, amit a sajtó egyes orgánumain hangoztatnak, akkor sem egyedülálló példáról lenne szó.

Feltehetjük a kérdést magunkban, hogy milyen okok és körülmények vezethetnek oda, hogy a fogvatartottak, vagy a fogvatartottak és a felügyelők összetűzésbe kerüljenek. Azonban ha belegondolunk a büntetés-végrehajtás jelenlegi magyarországi állapotába, abba, hogy milyen kis helyen, milyen nagy számú embert kell összezsúfolni, nem lepődhetünk meg, hogy mindennapos a konfliktusok kialakulása. Mert a dohos, sötét és szűk folyosókon járőröző nevelőtiszt és a fogvatartott is csak ember.

képünk forrása: www.ndtv.com

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Máté Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.