A legnagyobb magyar költők és a jogi kar

Ha a nagy magyar költők 2016-ban az ELTE Állam és Jogtudományi Karának hallgatói volnának, így reagálnának az egyetemi élet velejáróira.

 

József Attila a vizsgaidőszakról:

 

„Harmadnapja nem eszek,

se sokat, se keveset.”

 

Petőfi Sándor, amikor a haverja ösztöndíja megjön:

 

„Lám, csak jó az isten, jót ád,

Hogy fölvitte a kend dolgát!”

 

Ady Endre, amikor már hatodszor volt a Tanulmányi Osztályon:

 

„Hiába döngetek kaput, falat”

Ady Endre, amikor két hónap után hazamegy a koliból:

 

„újra meg újra

Hazajön a fiad.”

 

József Attila, amikor megbukott az első zárthelyijén:

 

„Én még őszinte ember voltam,

ordítottam, toporzékoltam.”

Petőfi Sándor gondolatai, amikor mindenki a Gólyahajón van, de ő influenzás:

 

„Egy gondolat bánt engemet:

Ágyban, párnák közt halni meg!”

 

Juhász Gyula, a római jog tanárnak, a kettes után:

 

„Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,

ma már nem reszketek tekintetedre”

 

Ady Endre szóbeli vizsgán:

 

„Megöl a disznófejű Nagyúr,

Éreztem, megöl, ha hagyom,

Vigyorgott rám és ült meredten”

            

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kiss Adorján Imre

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.