Balett a vízben: a szinkronúszás

Akik követték a sporthíreket nyáron, tudják, hogy a magyar szinkronúszó lányok kiemelkedően teljesítettek a Budapesten megrendezett FINA Vizes Világbajnokságon. Azonban kevesen látnak e gyönyörű, de annál embert próbálóbb sport mögé, ahol már nemcsak a nők bizonyíthatnak, hanem vegyes párosok keretében 2015 óta a férfiak is.

Történelmi áttekintés

A szinkronúszás (más néven vízi balett vagy műúszás) történelme visszanyúlik egészen az ókori görögökhöz és rómaiakhoz: ezt tanúsítják a cserépvázák, melyeken vízben úszó hölgyalakokat örökítettek meg. A szinkronúszás mint sport a XIX. században kezdett kifejlődni, az első megmérettetést 1891-ben tartották, s férfiak is külön versenyen hódolhattak a sportágnak. 1907 után kizárólag női sportnak könyvelték el, hiszen a sportág első neves képviselőjeként Anette Kellerman üvegmedencékben, testét kevéssé fedő ruházatban mutatta be a gyakorlatokat, amelyek ugyan szeméremsértőnek számítottak, de annál jobban vonzották a közönséget.

1924-ben lett önálló versenyszám a szinkronúszás egy montreáli vízibajnokságon, s sorra szaporodtak a szinkronúszó egyesületek az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Franciaországban. Először az 1984-ben megrendezett Olimpián indítottak szinkronúszó versenyszámot, s a sportág azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A kűr

A versenyzők gyakorlatait kűröknek nevezzük, amelyek – korcsoporttól és versenyszámtól függően – két és fél perctől öt percig is tarthatnak, s melyek során a versenyzők több hónap, esetleg év alatt összeállított koreográfiát adnak elő zenére. A lányok étkezési zselatinnal és körülbelül ötven darab hullámcsattal rögzített kontyban és színpompás, csillogó dresszben, illetve sminkben ugranak vízbe, hogy végrehajtsák a gyakorlatot. A kűrök célja, hogy elhitessék a laikus közönséggel, hogy könnyű és légies, amit csinálnak, de ez ne tévessze meg a nézőt, hiszen kemény évek, napi több órás edzések, úszásórák, erősítések, balettórák és nem ritkán akrobatikus különórák előzik meg a világversenyeket.

A versenyszám lehet egyéni (szóló), páros (duett), csapat (nyolc fő) és kombinácós kűr (tíz fő). A világversenyeken kilenc számban lehet indulni összesen. Ez úgy adódik össze, hogy a minden versenyszámból indítanak rövid- és hosszúprogramot is, a kombinációs kűr kivételével. A rövidprogramban (más nevén technikai programban) a kötelező elemeket kell bemutatni, a hosszúprogramban pedig szabad gyakorlatokat.

synchronized-swimming-2637918_1920

De hogyan lehetséges két, három, nyolc, tíz főnek tizedmásodpercre pontosan végrehajtania a gyakorlatokat? Úgy, hogy a versenyzők a zene ütemére számolnak magukban, s mint a táncosok, egy-egy ütemhez egy-egy mozdulatot párosítanak. A víz könnyen eltorzíthatja a hangot a medencében, főleg ha nem működik megfelelően a víz alatti hangszóró, így általában minden csapatban van egy ember, aki a víz alatt hangosan számol, hogy a többiek ne tévesszenek ütemet.

Amint egy kűrnek vége, és a versenyzők újra értékes oxigénhez jutnak, kiúsznak a partra, és rendezetten felsorakozva várják a pontszámokat. A zsűri kétféle pontszámot ad a bemutatott gyakorlatra: technikai pontokat, amelyek a precíz végrehajtást jutalmazzák, a művészi pontok pedig az előadás minőségét tükrözik. Ez az jelenti, hogy nem elég feszesen, magasan, összeszedetten és szinkronban dolgozni – még úgy is kell tenni, mintha erősen oxigénhányos állapotban átadnák magukat a zenének és élvezetnek, elő kell adni a vízi darabot. A zsűri 0.0-tól 10.0-ig adhat pontokat, a tízes pontszámhoz legközelebb az orosz versenyzők állnak rendszerint.

Magyar sikerek

Az első magyar páros, Hámori Zsuzsa és Marschalkó Petra a 2000-es Sydney-ben megrendezett Nyári Olimpiai Játékokon lépett fel. Zsuzsa azóta az ország egyik legsikeresebb szinkronúszó egyesületét alapította meg és vezeti, Petra pedig jogász diplomát szerzett, de a tavalyi budapesti világbajnokság senior csapatában versenyzőként is részt vett. A 2012-es londoni olimpián országunkat Czékus Eszter és Kiss Szofi párosa képviselte. A már sokszor emlegetett 2017-es világbajnokságon a magyarok a mixed (férfi-női) versenyszámon kívül minden kategóriában indultak.

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Dörfler Dóra

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.