Egyetemi illem(tan)

Ahogy az egyetemeken általában, úgy az ELTE-n, és azon belül a jogi karon is kialakultak különböző viselkedési szokások, melyeket többnyire betartunk. Vannak azonban olyan, mondhatni kötelező formái az illemnek, melyekkel kifejezzük a tiszteletünket az egyetemi közösség minden tagja felé.

Ebben a cikkben megemlítünk néhány fontos és érdekes tudnivalót az egyetemi illemszabályokról. Ezek összegyűjtésében Görög Ibolya protokollszakértő nyújtott segítséget, aki e téren is jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik, hiszen tizenkét éven át tartott a témában kurzusokat a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetében és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tanszékén.

Az előadások

Nálunk az a jellemző, hogy az előadókat többnyire felállva köszöntjük, az előadás végét pedig tapssal zárjuk. Azonban, mint kiderült, ez manapság már nem feltétlenül elvárás az oktatók részéről, noha szép szokásról van szó. Ami a tapsot illeti, ahelyett néhol az asztalkopogtatás terjedt el, de egyébként mindkettő elfogadottnak számít. Ezek is természetesen a tiszteletet jelképezik, hogy elismerjük tanáraink tudását, szakértelmét.

Levelezés az oktatókkal

Sokszor kell írásban felvennünk a kapcsolatot a tanárainkkal, ilyenkor okozhat némi fejtörést, hogyan is kezdjünk hozzá ahhoz az üzenethez. Egyes karokon ajánlásokat bocsátanak ki, melyekben javaslatokat tesznek arra, hogyan szólítsák meg a hallgatók az oktatókat vagy éppen az adminisztrátorokat, hogy némiképp megkönnyítsék helyzetüket.

Karunkon ilyesmi nem áll rendelkezésünkre, mégsem kell kétségbe esnünk, hisz az évek során kialakult illemszabályok itt is működnek. A szóbeli kommunikációnál viszonylag egyszerű dolgunk van, hiszen a tanár úr és a tanárnő elfogadott formula. Egy kivétel van, ugyanis a professzoroknál a professzor úr/asszony a helyes megszólítás. Írásbeli kapcsolatfelvételnél viszont illik utalni az oktató titulusára, mint például „Tisztelt Tanszékvezető/Adjunktus Úr/Asszony!”, befejezésnél pedig a „Tisztelettel:” az, amivel biztosan nem nyúlhatunk mellé.

wordpress-923188_1920

Öltözködés

Az öltözködés az önkifejezés eszköze, hallhattuk számtalanszor. Ezen túl a megjelenésünkkel és a viselkedésünkkel – ha ezek harmóniában vannak egymással –az oktatókat és a többi hallgatót egyaránt megtiszteljük. Az egyetemi dress code meghatározása az egyes intézmények belső ügyének számít, noha nem jellemző, hogy élnének ezzel a jogukkal.

Pár éve nagy port kavart a Kaposvári Egyetem ügye, amikor egy rektori utasításban nemcsak a vizsgaöltözetet kívánták meghatározni, hanem azt is, mit viselhetnek az oktatók és a hallgatók szorgalmi időszakban. Ami a hétköznapokat illeti, a jó ízlés határain belül szabadon dönthetünk, nincs megkötés, az ápoltság azonban elengedhetetlen. Ahogy Görög Ibolya mondani szokta: „büdös ember az EU-ba nem kap vízumot”.

A vizsgaalkalmakra nézve az ELTE jogi karának nincs hivatalos öltözködési kódexe. Ugyanakkor elmondható, hogy ezen a téren is vannak elvárások, ami többnyire az ünnepélyes megjelenés: sötét szoknya vagy nadrág és világos blúz vagy ing. Ami a viselkedést illeti, hadd idézzem itt is protokollszakértőnket, aki egy roppant tanulságos történettel szemléltette, hogy nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók részéről is fontos a megfelelő hozzáállás.

„[A] tanárnak is éreznie kell, hogy nem elég egy farmer és póló neki sem. Itt ragadom meg az alkalmat, bízva abban, hogy tanárok is olvassák, hogy elmondjak egy borzasztó történetet. Nem régen írt egy fiatalember, [aki] ment vizsgára, és miközben felelt, a tanár EVETT!! Békésen pogácsázott!! Ekkora tiszteletlenséget ritkán látok! Én a diák helyében leálltam volna, jó étvágyat kívánok, és megvárom, míg abbahagyja az evést a drága jó tanár úr.”

Érdemes megemlíteni, hogy az alkalomhoz illő öltözettel a saját hozzáállásunkat és lelki állapotunkat is jelentős mértékben befolyásolhatjuk.

Felmérésekkel bizonyították, hogy az öltözködés hatással van az önbizalmunkra, a kiállásunkra, általa összeszedettebbnek, határozottabbnak tűnhetünk, és ez pozitív hatást vált ki a tanárokban is. Sőt a későbbiek során a karrierünk alakulásában is nagy szerepet játszhat.

Annyi bizonyos, hogy nincsenek kőbe vésett szabályaink vagy olyan szigorú kötöttségek, mint például egy minisztériumban. Az egyetem azonban különleges közeg, amelyben legalább olyan szerepe van a kölcsönös megbecsülésnek és az együttműködésnek, mint bármilyen munkahelyen.

Kérdés esetén keressétek fel bátran a http://gprotokoll.hu weboldalt!

Források: X, X, X, X, X


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Kruppai Sára

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.