Az idei Hallgatói Önkormányzati választáson négy jelölt is versenybe száll a HÖK elnöki pozíciójáért. Mind a négyen részletesen kidolgozott programot készítettek a hallgatók számára, amely segítségével négy különböző víziót ismerhetünk meg, ezáltal négy különböző jövőképből választhatunk.
Furkó Dániel
Furkó Dániel másodéves joghallgató. 2017 szeptemberétől 2018-ig az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Választási Bizottságának volt a tagja , 2017 októberében a kari HÖK küldöttgyűlési képviselőjévé választották. Mottója a „többszintű reformok”, elnöksége során azonban inkább újításokat szeretne megvalósítani.
Furkó Dániel (x)
Pályázatát a Küldöttgyűléssel kapcsolatos változtatásokkal kezdi. A KGY működésének előmozdítása érdekében két javaslatot fogalmaz meg: elsőként felveti, hogy a KGY fix időpontban legyen (ezt a tagok órarendje és egyéb állandó elfoglaltságai alapján határozná meg), majd javasolja, hogy a Küldöttgyűlésen a képviselők jelöljenek ki maguk közül valakit, aki informálódik arról, hogy a képviselők közül ki fog eljönni a soron következő ülésre.
Az elnökség hatékony munkájának érdekében az alelnökök választása során az objektív alkalmasság mellett nagyobb figyelmet fordítana arra, hogy olyan embereket válasszon, akikkel jó kapcsolatot ápol. Így már a hivatalba lépés előtt összeköti őket a bizalom és a közös munkára való képesség.
A tanulmányi ügyekkel kapcsolatban felmerülő problémák Furkó szerint a különösen méltánytalan esetek kivételével nem mindig jutnak el az elnökhöz.
Átmeneti problémaként értékeli a tantervek összeütközését, leginkább a tárgyfelvétel során kiszorított alsóbb éves hallgatók tekintetében, ugyanakkor ezt a problémát mindenképpen megpróbálná orvosolni.
A tanulmányi ösztöndíj összegének emelésére a HÖK-nek viszonylag szűk lehetősége van (ezt a kancellár mérlegeli, akinek összegyetemi érdekeket is figyelembe kell vennie), de amennyiben van rá lehetőség, Furkó emeléseket szorgalmaz. A kérdőíves igényfelméréseket szerinte sokan nem szeretik, de az ennek megváltoztatására irányuló kérdőív eredményei alapján a hallgatók nem kívánnak rajta változtatni, így Furkó esetleges elnöksége során nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni – azonban a jövőben nagyobb teret engedne a növekvő népszerűséget mutató informális csatornákon történő felméréseknek.
A rendezvények tekintetében nem nevez meg problémákat. Az előző tanévben indult Én filmem című programot mindenképpen felélesztené, valamint újításként bevezetné szemeszterenként legalább egy nagyobb beszélgetés vagy vitaest megrendezését exkluzív résztvevőkkel.
A Szabadegyetem során az egyik napot az irodalomnak szentelné, melyre magyar írókat, költőket hívna meg.
Az integráció és az utánpótlásképzés kérdéskörében az ismerkedést elősegítő és közösségjavító játékok reformját, valamint az utánpótlásképzés megszervezését említi. A játékok színvonalának emelését leginkább a Szabadegyetem tekintetében tartja fontosnak, hiszen ott sok esetben már ismerik egymást a résztvevők.
Egy „érettebb, felnőttekhez méltó” csapatépítést tűz ki elsődleges céljául.
Az utánpótlásképzés keretei között szemeszterenként négy-öt ülés állna az érdeklődők rendelkezésére, hogy megismerkedjenek a HÖK működésével. A szemeszter végére pedig csapatépítő jellegű vezetőképző hétvégét szervezne.
Furkó a szociális és gazdasági ügyek tárgyalása során nagyobb hangsúlyt fektetne a jobb tájékoztatásra és a transzparencia növelésére. A HÖK kiadásait Furkó indokolással ellátva tenné közzé, hogy a hallgatók véleményezhessék. A szociális ösztöndíjakkal véleménye szerint az a probléma, hogy a hallgatók nem pályáznak rá a tájékoztatás elmaradásának következtében. Ennek megoldását egy szóbeli tájékoztatás megszervezésében látja (előadás előtt pár percben vagy az utánpótlásképzés során).
Furkó országos együttműködés keretei között szorgalmazza egy Jogász Konferencia összehívását, ahol a hallgatók és oktatók kifejthetnék véleményüket és céljaikat.
Ezen is túlmutat a nemzetközi együttműködésről alkotott elképzelése, mely az Erasmustól teljesen függetlenül, kimondottan jogászok számára induló program lenne. Ez egy nyári táborhoz hasonló, évente megrendezésre kerülő esemény lenne, a Visegrádi Négyek országaiból érkező hallgatókkal.
Furkó másik nagy terve, hogy a Polgári Jogi TDK jogklinika kezdeményezéséhez hasonlóan, erre megfelelő csatornákon ügyek érkeznének az egyetemhez, amiket a hallgatók oktatói segítséggel oldanának meg. Erre a célra kialakítana egy TDK-tól elkülönülten működő szervezetet és szabályrendszert.
A teljes pályázat itt olvasható.
Pap Péter
Pap Péter negyedéves joghallgató. A Jogpszichológiai Körben szakmai alelnök. A Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatban kezdte HÖK-ös pályafutását másodévesként, majd egy éven keresztül volt az EHÖK Ellenőrző Bizottságának elnöke, valamint mentorként is tevékenykedett a Karon.
Pap Péter (x)
Programjának legelején az Elnökséget említi. Furkóhoz hasonlóan Pap is kiemeli a megbízhatóság és személyes ismeretség fontosságát az alelnöki posztok betöltése során, de akárcsak Furkó, az ő esetleges elnöksége esetén sem kizárt szakmai szempontok alapján, kizárólag pályázat alapján alelnökké válni.
A hallgatói igények körében az online kérdőívek és a fogadóóra hatékonyságát szeretné növelni, de új módszerektől, külsős javaslatoktól sem zárkózik el.
Gazdasági ügyek tekintetében célja a naprakész tervezés és a költséghatékonyság, időszakos mérlegekkel.
A HÖK-ös programokra azt javasolja, hogy azokat minél közelebb Budapesthez és minél olcsóbban szervezzék meg. A Szabadegyetemet Pap teljes mértékben támogatja, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy mindenképpen az igényeknek megfelelően kell azt alakítani.
A tanulmányi ügyeket a legégetőbb kérdésként említi.
Célként nevezi meg az objektív vizsgákat, a nagyobb vizsgabiztonságot, valamint az elővizsgák és a megajánlott jegyek körének bővítését, valamint Furkóhoz hasonlóan a két tanterv egymásba folyásából kialakult problémák megoldását is.
Ennek érdekében az évfolyamképviselőket szeretné tehermentesíteni az Oktatási Bizottság feladatainak kibővítésével, mely lehetőség szerint minden szaknak és hallgatói igénynek a becsatornázására szolgálna. Törekedni fog az átláthatóbb tantárgyi tematikák megszerzésére, melyekben az is fel van tüntetve, hogy ez mennyiben fedi le a vizsga anyagát. Ezen túl a szóbeli és az írásbeli vizsgáztatás során szeretné előmozdítani az objektivitást. A Moodle használatának kizárólagossá tétele is megjelenik a programjában, valamint biztosítékot szeretne arra, hogy ami nem kerül fel megfelelő időn belül, azt nem is kérdezik vissza az oktatók.
A rendezvények tekintetében Pap sem talál különös problémát.
Több kisebb eseményt szeretne megvalósítani, amelyek különböző tudományterületekhez kapcsolódnának, továbbá szeretné az aktuális közéleti témákat minél közelebb hozni az emberekhez, de semmiképpen sem a TDK szerepének a csökkentésével.
Egyetemistáknak szóló színházi vagy mozi kedvezményeket posztolna a Facebook-csoportokba. Ezen túlmenően karitatív rendezvényeken is gondolkodik, valamint kiemeli, hogy attól, hogy valamit nem a HÖK rendez, az támogatható és a reklámban segíthető, amennyiben ezt a szervezők igénylik. A bulik tekintetében igyekezne olcsóbb helyeket találni, valamint szeretne rendezni egy batyus bált.
Munkaalapú HÖK-nek nevezi azt az elképzelését, amely szerint a tisztségviselő, aki pénzt kap, napi szintre lebontva számoljon be az elvégzett munkájáról, és ennek fényében változzon az ösztöndíja.
Pap szerint az utánpótlásképzésnek szakmai alapon, több képzési alkalmon keresztül, gyakorlati tudás átadására alapozva kellene működnie, hogy minél gördülékenyebb legyen a tisztségváltás. Kiemeli, hogy ez egyáltalán nem valósul meg az egyetemünkön. Elképzelése hasonló Furkóéhoz, mivel több, kisebb „tanóra” során ismertetné meg a hallgatókkal a HÖK működését, azonban Furkóval ellentétben Pap nem látja értelmét a HÖK-ös tábornak, de ennek leginkább költségvetési okai vannak. A mentorprogramban és az Orientációs Napokban nem talál különösebb problémát, azonban szeretné elkülöníteni a mentorokat és a HÖK-ösöket: aki tisztséget vállal, ne legyen mentor.
A teljes pályázat itt olvasható.
Póti Botond
Póti Botond Tamás ötödéves jogász hallgató. Három éve vállal aktív szerepet a kari közéletben, kezdetben hallgatói fórumokon vett részt, majd 2016 tavaszán belépett az Oktatási Bizottságba, melynek mai napig a tagja. Ennek keretében nagy szerepe volt a Tanulmányi Reformcsoport munkájában az új tanterv kidolgozása során. Ezen kívül számos nagyobb HÖK-projektben is részt vett, mint például a gólyáknak írt kisokos szerkesztése, a HKR felülvizsgálata, valamint a rangsorolásos tárgyfelvétel szempontrendszerének felülvizsgálata.
Póti Botond (x)
Programja alapjának tekinti a Czabán Samu és Szabó Tamás által kialakított rendszert, ezt szeretné még stabilabbá és hatékonyabbá tenni.
Tíz pontból álló programjában elsőként szerepelnek a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos elképzelései. Póti a hallgatói önsegély előmozdítása érdekében a HÖK honlapjának továbbfejlesztését támogatja, azon belül is egyfajta szabálytárat hozna létre, ahol a mindenkor hatályos jogszabályok és szabályzatok kapnának helyet, melyek a hallgatók vagy a HÖK-ösök számára szükségesek lehetnek egyetemi éveik alatt. Emellett az érdeklődés középpontjában álló témákra külön kisokos létrehozását is támogatja (pl. évfolyamdolgozat, szakmai gyakorlat stb.).
Paphoz hasonlóan Póti is az évfolyamképviselők munkájának átalakítását tervezi, azonban teljesen más módon:
kettőre csökkenne a képviselők száma jogász nappali szakon.
Alapvetően e-mailen keresztül történne a kommunikáció a hallgatók és képviselőik között, az évfolyamképviselőknek pedig nem túl hosszú határidőt szabna a válaszadásra. A képviselőket munkájukról félévente nyilvános írásbeli beszámoló írására is kötelezné Póti, ezzel párhuzamosan pedig a hallgatók is kifejthetnék véleményüket a számukra nyújtott segítségről. A beszámolókat az Ellenőrző Bizottság vizsgálná, melyhez esetlegesen szankciók is kapcsolódhatnak a későbbiekben.
A Nemzetközi Jogi Tanszékkel kapcsolatos problémák orvoslására egy nagy volumenű hallgatói felmérésre kerülne sor, és tárgyalások segítségével próbálná megoldani a konfliktusokat. Furkóval ellentétben Póti az eddig megszokott kérdőíves felmérések tekintetében is újításokat szorgalmaz: rövidebb, de az egyéni válaszoknak nagyobb teret adó felmérést készítene, illetve tanszékenkénti egyedi kérdőívezésre is lenne lehetőség.
A legjobb szemináriumvezető/előadó szavazásnál írásban indokolni kellene, hogy miért az illetőt választják meg a hallgatók, ezzel irányt mutatva a többi oktatónak. Valamint évenkénti adatgyűjtést javasol a fakultatív tárgyak és a differenciált alternatív kurzusok tekintetében, az így kapott eredményeket pedig eljuttatná a megfelelő tanszékhez.
Az előadások sikerességének előmozdítása érdekében diskurzust folytatna a Kar oktatóival és hallgatóival.
Paphoz hasonlóan Póti célja is az, hogy minél több tanszék éljen az elővizsga lehetőségével, ezzel tehermentesítve a hallgatókat. A félév elején változó időpontokban induló szemináriumok tekintetében átlátható értesítésre vagy egységes kezdésre törekedne. A vizsgák tekintetében egy hallgatói igényekhez jobban igazodó vizsgaelosztást támogatna, például a vizsgaidőszak elején és végén több, még a közepén kevesebb vizsga állna a diákok rendelkezésére.
Az informatikai ügyekkel kapcsolatos legfontosabb kezdeményezése a Neptun Meet Street megszüntetése:
helyette (akárcsak Pap) a Moodle kizárólagos használatának előmozdítását szorgalmazza. A Neptun túlterheltségével járó időszakokban (vizsgafelvétel és tárgyfelvétel) kezdeményezné plusz szerver bérlését, így elkerülhetővé válna a leállás. A tárgyfelvétel lerövidítést is felveti, szerinte három nap rangsorolás és négy nap versenyjelentkezés bőven elegendő lenne.
Elnökjelölt társainak elképzeléseihez hasonlóan az integrációs rendszerrel és a mentorképzéssel kapcsolatban jelentős változtatásokat nem kezdeményez, az Orientációs Napokba viszont beillesztene egy plusz napot, ami kizárólag a HÖK-ről szólna, így a gólyák jobban megismerkedhetnének annak működésével, céljával.
A rendezvények és a kultúra területén megpróbálkozna újabb DJ-k hívásával és több élőzenés előadóval, valamint félévente felmérést tartana arra nézve, hogy milyen fellépőket szeretnének a hallgatók. Létrehozna egy új eseményt Versus címmel, melynek célja a vitakultúra felélesztése, vendégei pedig szakértők, politikusok és más közéleti szereplők lennének.
Az ösztöndíjak tekintetében fontosnak tartja a Kari Ösztöndíj Bizottság anonimizált formában történő tájékoztatását, aminek segítségével a hallgatókat lehetne tájékoztatni arról, hogy mire érdemes pályázatot beadni. Az önköltséges hallgatók számára jobban hirdetné az önköltség összegéből való kedvezmény lehetőségére kiírt pályázatot, valamint lobbizna a kedvezmény mértékének növelése érdekében is.
A kommunikáció javítása érdekében Póti kiszedné az évfolyamcsoportokból a nem oda illő információkat,
és ezeknek saját Facebook-csoportokat hozna létre (pl. külön ÁJK-s albérlet csoport). Az eseményekről és releváns dátumokról hetente egy gyűjtőposztban értesülnének a hallgatók.
A gazdálkodás, munka, munkaszervezés tekintetében Pap megoldási javaslatával ellentétben Póti az óradíj alapú bérek fix fizetéssé való átalakításában látja a megoldást, így ösztönözve a diákokat a gyors és hatékony munkavégzésre. Az egyetem szépítését előmozdító munkálatokat is támogatja, mint a termek lefestése vagy növények ültetése. A külügyekkel kapcsolatban nem merülnek fel komoly problémák Póti szerint, de az Erasmus+ program hirdetése mindenképpen nagyobb hangsúlyt érdemel, így félévenként tervez egy beszélgetést az Erasmus programot nálunk töltő diákokkal.
Az esélyegyenlőség tekintetében a látássérült hallgatók tanulását és a mozgássérültek közlekedését szeretné elősegíteni. A kisebb szakokon és a levelező képzéseken problémát jelent az, hogy kevés vagy egyáltalán nincs évfolyamképviselő. Ennek orvoslására a már eddig meglévő rendszert fejlesztené tovább. Másik probléma, hogy a levelezősök tárgyai a nappalisokéhoz képest több kreditet érnek – megpróbálná elintézni, hogy a levelezősök és a nappalisok azonos kurzusai azonos kreditértékkel rendelkezzenek.
A teljes pályázat itt olvasható.
Szabó Tamás
Az utolsó jelölt a jelenlegi elnök, Szabó Tamás, aki elnöki megbízatását megelőzően, 2016-tól kezdve vállal szerepet a HÖK életében. Küldöttgyűlési képviselőként kezdte pályáját, majd az Oktatási Bizottság tagja, később pedig az oktatási ügyekért felelős alelnök lett. Pályázata első szakaszában kiemeli az elmúlt év eredményeit és tanulságait, majd ennek tükrében fogalmazza meg új feladatait a jövőre nézve.
Szabó Tamás (x)
Korábbi célkitűzéséhez hasonlóan továbbra is igyekszik majd a hallgatói visszajelzéseket becsatornázni és felhasználni, jól felkészült, gyors, hatékony tanulmányi érdekképviseletet megvalósítani, az adminisztrációt rendbe hozni, valamint utánpótlást nevelni. Ezek mellett pedig új célokat is megnevez.
Elsőként említi a küldöttgyűlési és a HÖK-tagok elhivatottságának növelését, valamint nagyobb kooperációt akar létrehozni az egyes szervezetek között. Határozott célkitűzésként nevezi meg, hogy valamennyi HÖK-ös szerv ülésén jegyzőkönyv készüljön, ami később nyilvánossá válhat.
Fontosnak tartja a B épület udvarának rendezését.
A hagyományos rendezvények mellett egy interdiszciplináris rendezvénysorozatot szeretne megvalósítani, valamint rendszeres hallgatói fórumot oktatók részvételével, tanévenként egy alkalommal.
A záróvizsgák rendszerének felülvizsgálata is napirendre kerülne, valamint Szabó szeretne külsős támogatásokat bevonni a HÖK forrásainak kiegészítésére. Kezdeményezné az Erasmus ügyrend felülvizsgálatát abban a tekintetben, hogy az Erasmuson lévő hallgatók együtt teljesítik az előadást a vizsgával, amiből nem teljesítés esetén nehézségek adódnak, mivel a hallgatók nem tudnak vizsgakurzust felvenni.
Kommunikációs stratégia kidolgozására is sor kerülne, amely a közösségi média felületek hatékonyabb használatára, vagy akár saját HÖK applikáció létrehozására irányulna.
Utolsóként pedig a levelezős hallgatókkal való több csatornás kommunikációt említi, amelyről eddig még csak Póti pályázatában olvashattunk.
A már említettek mellett Szabónak vannak kiemelt projektjei is, amelyeket meg szeretne valósítani az elkövetkező évben. Ilyen a HÖK Academy, mely az utánpótlás érdekében jönne létre. 2018-ban sor került egy vezetőképző tábor meghirdetésére, ami később érdeklődés hiányában elmaradt, Szabó azonban erről a kezdeményezésről nem tett le, csupán annyiban módosítaná, hogy valamennyi érdeklődő hallgató számára megnyitná a kaput, hogy a képzés során átfogó és jól adaptálható tudást szerezhessenek.
A másik nagy projekt a tavaszi választási modell.
Ezt azzal indokolja, hogy a leköszönő elnökség az utolsó egy-két hónapban kevésbé motivált a munkára, az új kabinetnek pedig egy-két hónapra van szüksége ahhoz, hogy belerázódjon a munkába. Ez tehát egy nem túl hatékonyan működő elnökséget eredményez majdnem egy teljes szemeszteren keresztül, valamint a vizsgaidőszakra csúszik a következő egy év megtervezése is. Szabó az EHÖK mintájára valósítaná meg a tavaszi elnökválasztást, ami azt jelenti, hogy a választás a tavaszi szorgalmi időszakban bonyolódna le, a kabinet pedig az őszi félév első napján venné át a mandátumát.
A Szabadegyetem szervezése során Szabó szerint nagyobb igény mutatkozik a szakmához közelebbi témák, workshopok szervezésére, ennek tekintetében tehát bővítené a szakmáinkhoz közel álló témák számát, de nem hagyná el a tudományokon való átívelést sem.
A teljes pályázat itt olvasható.
Mind a négy jelölt tartalmas programmal állt elő, melyek között azonos elképzelések és tejesen eltérő jövőképek is találhatóak. Programjaik alapján mindenki kiválaszthatja a számára legszimpatikusabb jelöltet, ha pedig még bizonytalan vagy, érdemes ellátogatni a hétfő este hatkor megrendezésre kerülő elnökjelölti vitára.
