Akit érdekel a J. K. Rowling által megalkotott világ közjogi és gyermekjogi háttere, annak érdemes volt részt vennie az Alapjogi és Közigazgatási Jogi TDK közös ülésén, ahol Lápossy Attila és Hoffman István tanár urak válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Az érdeklődők többek között azt is megtudhatták, hogy miért tekinthető a varázsvilág egy feudális államnak, vagy hogy miként érvényesül a szabad iskolaválasztás joga a varázslótanoncok körében.
Az előadók kezdetben a moderátor, majd később a közönség kérdései mentén érintettek különböző témákat, felölelve mind a hét részt, összehasonlítva a filmet a könyvvel. Sok esetben a nemrégiben kiadott Harry Potter és az elátkozott gyermek című színdarab, valamint a szintén újonnan megjelent Legendás állatok és megfigyelésük című film is szóba került. Így kaphatott a hallgatóság átfogó válaszokat a felmerült problémákra.
A Roxforttal kapcsolatban több kérdés is felmerült. Például az, hogy a Teszlek Süveg milyen szempontrendszer alapján osztja be a gyermekeket a házakba, és ezek a szempontok milyen mértékben állnak összhangban a szabad iskolaválasztással. Lápossy tanár úr erre azt a választ adta, hogy ugyan nem a gyermek és nem is azok szülei választják az iskolát, a Teszlek Süveg azonban figyelembe veszi a gyermek akaratát (Harryt eredetileg a Mardekárba akarta beosztani, de Harry végül a saját kérésének megfelelően a Griffendélbe került).
Beosztási szempontként merülhet fel a családi hagyomány (például a Weasley testvérekből kiindulva), valamint a gyermek belső tulajdonságai is, mint például a bátorság, elhivatottság, bölcsesség. Hoffman tanár úr véleménye szerint a Roxfort mint egy sajátos magániskola jelenik meg az angolszász oktatási rendszerben, mely a Mágiaügyi Minisztérium távoli felügyelete alá tartozik.
Nem érvényesül a szabad iskolaválasztás követelménye, a Teszlek Süveg nem jogállami elem, mivel vele szemben nincs fellebbezési lehetőség, önkényesen, írott normák nélkül dönti el, hogy ki hova kerüljön, ez pedig tulajdonképpen egy diktatúrának feleltethető meg. Azonban ez a kép árnyalódik, amikor Dolores Umbridge besétál az iskolába, és átveszi az irányítást. Helyettes államtitkárként érkezik, és a fenntartói irányítás jogköreit gyakorolja, sőt át is lépi azokat, és szakmai ellenőrzési feladatokat is ellát.
A Roxfort fegyelmezési szokásaiban katonai iskolákra jellemző vonásokat is megfigyelhetünk Lápossy tanár úr szerint, mivel kollektív büntetéseket alkalmaznak a házak között, nincs kellő tájékoztatás a szankciók tekintetében, és azok sok esetben túlzóak, mint például a Tiltott Rengetegben végzett éjszakai munka. Hoffman tanár úr ezt a megállapítást azzal egészítette ki, hogy Rowling egyfajta karikatúrát készített a brit oktatásról, ahol az emberi méltóság nem érvényesül, ami szintén arra utal, hogy nem beszélhetünk jogállami jellegről.
A sajtószabadság kérdéskörében szóba került, hogy a Reggeli Prófétán kívül kevés hasonló népszerűségnek örvendő sajtóorgánumot olvasnak a varázslók, és regényében Rowling is elismeri, hogy sok esetben manipulálják ezeket a híreket. Hoffman tanár úr ezt a helyzetet a szocialista sajtószabadsághoz hasonlította. Szintén jogállami problémaként definiálták, hogy a miniszter dönt arról, mi jelenhet meg az újságban, és erre vonatkozóan nincs leírt szabályozás, egészítette ki Lápossy tanár úr.
A megalapozatlan gyanú nélküli felelősségre vonás is komoly problémát jelent Harry világában. Hoffman tanár úr szerint, amikor Hagridot a Titkok Kamrájának kinyitásáért az Azkabanba viszik, nemcsak az emberi méltóságát, de a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmát is megszegik. Lápossy tanár úr annyit fűzött hozzá, hogy a koncepciós eljárás jegyei is nagyon jól megfigyelhetőek annál a jelenetnél, amikor Harryt a dementorok elűzése miatt kihallgatják, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az ifjabb Barty Kuporon is érdemi döntés nélkül hajtották végre a dementorcsókot.
Izgalmas kérdésként jelent meg, hogy vajon megakadályozhatta volna Voldemort hatalomra jutását egy kiépített jogrendszer. Az előadók egyetértettek abban, hogy mivel nem jelent meg a hatalmi ágak elválasztása, és nem volt alapjogvédelem, a varázslók egy olyan tekintélyen alapuló rendszerben éltek, ami leginkább a feudális államszervezethez hasonlítható – ezt a rendszert jóval könnyebb volt megingatni, mintha lettek volna írott normák. Mikor Voldemort már a hatalom küszöbén állt, nem volt túl sok lehetősége a varázsvilágnak, már késő lett volna változtatni a berendezkedésen.
Különösen érdekes, hogy Voldemort bukása után sem változott a varázsvilág hozzáállása, nem történt olyan szemléletváltás, ami teljesen kizárta volna az újabb háború lehetőségét. A varázslók, úgy tűnik, nem tanulnak a hibáikból, nincs jogismeretük.
A rajongók az előadás során teljesen új oldaláról ismerhették meg a muglik számára furcsa, ám mégis rendkívül érdekes világot, aminek egy kicsit mindenki a részese akar lenni. Ha már a Roxfortba nem járhattunk, legalább így közelebb kerülhettünk a mágia világához.
