Ingyenes szűrővizsgálatok

A vastagbélrák a világ és hazánk egyik leggyakoribb daganatos halálozási oka, de hatékonyan szűrhető, igen hosszú kialakulási folyamata miatt. Az emlőrák és a méhnyakrák a nőket érintő két leggyakoribb daganatos megbetegedés, amely évente több mint kétezer fő halálát okozza. A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a legtöbbet a lakosság teheti meg azzal, hogy rendszeres időközönként igénybe veszi az ingyenes szűrővizsgálatokat.

 Ami ma csupán egy órányi elfoglaltság, az holnap az életet jelentheti!

A daganatos halálozási arányok  mérséklésének leghatékonyabb módja a korai felismerés és kezelés, amely akár évtizedekkel meghosszabbíthatja az életünket. Emiatt kiemelt jelentősége van a szűrővizsgálatokon való részvételnek.

Ahhoz, hogy megérthessük a szűrővizsgálatok működésének lényegét, néhány kérdéskört meg kell vizsgálnunk, amelyek a következők: Mi az a szűrővizsgálat? Milyen daganatos betegségek esetén vehető igénybe? Kik jogosultak rá? Ingyenes, vagy fizetni kell a szolgáltatásért? Köz- vagy magánfinanszírozott egészségügyi ellátásnak minősül-e? Hogyan történik a vizsgálat? Habár ezek a kérdések nagyon egyszerűen megválaszolhatóaknak tűnnek, ennek ellenére érdemes komoly figyelmet fordítani rájuk, mert a hétköznapokban ezek a kérdések merülhetnek fel a legyakrabban, és ezek alapján dönthetnek az emberek az említett vizsgálatok igénybevételéről.

A szűrés tünet- és panaszmentes személyek egyszeri vagy időnkénti vizsgálata, amelynek célja az egyes daganatos betegségek fennállásának valószínűsítése vagy kizárása, még a tünetek és a panaszok jelentkezése előtt. A szűrővizsgálatok a gyakorlatban alkalomszerű vagy szervezett formában valósulhatnak meg. Míg az előbbi alkalomszerű klinikai-, addig az utóbbi olyan népegészségügyi tevékenység, amely a vonatkozó előírások alapján veszélyeztetettnek minősülő, nagyszámú népességcsoportok szűrővizsgálatát jelenti. A legfontosabb különbség a szervezett és az alkalomszerű szűrővizsgálatok között, hogy az alkalmazandó szűrési módozat eredményessége tudományosan bizonyítható-e, vagyis csökkenti-e a célbetegségből származó halálozást a lakosságban. Ez alapján csoportosíthatóak a szűrővizsgálatok. Az alkalomszerű szűrővizsgálatok körébe három szűrési módozat tartozik: a szűrővizsgálat a tüdőrák korai felismerésére, a prosztataszűrés, illetve a szájüregi szűrővizsgálat, a szervezett szűrővizsgálatok esetén pedig másik három szűrési módozat kezdeményezhető: az emlőszűrés, a méhnyakszűrés, illetve a vastag- és végbélszűrés.

Jelen cikk a következőkben a szervezett lakossági szűrővizsgálatokat kívánja részletesen bemutatni, amelyek a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak minősülő személyek számára térítésmentesen vehetőek igénybe.

Emlőszűrés

Az emlőszűrés a 45 és 65 év közötti, tünet- és panaszmentes nők rendszeres, kétévenként megismételt vizsgálata, amelyre kizárólag mammográfiás szűrőállomásokon kerülhet sor. A nők a népegészségügyi program keretében névre szóló meghívót kapnak az időpont és a helyszín megjelölésével.

Az emlővizsgálat módszerei a mammográfiás vizsgálat és a tapintásos emlővizsgálat. A kellően érzékeny (szenzitív) és fajlagos (specifikus)

mammográfiás vizsgálat a leghatásosabb az emlődaganat kiszűrésére,

mert az emlő röntgenvizsgálata révén az állományában rejtetten fejlődő, szabad kézzel kitapinthatatlan elváltozások is jól megfigyelhetőek. Ezzel szemben a tapintásos (ún. fizikális) emlővizsgálat a szakszerű vizsgálat ellenére is csak a kisebb csomók kiszűrésére alkalmas, emiatt a tapintásos emlővizsgálat a mammográfiás vizsgálat mellett inkább kiegészítő funkciót lát el. Ennek oka igen egyszerű: ha egy nő negatív eredménnyel távozna a tapintásos emlővizsgálat után, akkor hamis biztonságérzet alakulhatna ki nála egészségéről, mialatt az emlőszövetben tapintással nem érzékelhető mikroeltérések már kialakulhattak, és a szakorvos csak a következő szűrővizsgálaton vagy a nő önvizsgálata közben fedezheti fel a már szabad kézzel kitapintható csomókat.

A mammográfiás vizsgálat gyors, ingyenes, illetve nem okoz fájdalmat a vizsgált személynek. A vizsgálatot megelőzően a szűrőállomás recepcióján szakképzett adminisztrátor tesz fel az emlőszűréssel kapcsolatos kérdéseket, illetve a szűrővizsgálat folyamatáról ad tájékoztatást, és válaszol a részt vevő nő felmerülő kérdéseire. A szakasszisztens tapintásos emlővizsgálatát követően a mammográfia során mindkettő emlőről két-két felvétel készül.

Az emlőszűrés negatív vagy nemnegatív eredménnyel zárulhat. Az előbbi esetében az életkornak megfelelő emlőszerkezet tapasztalható, és nem látható semmilyen elváltozás, így a szűrőállomás két héten belül értesíti a megvizsgált személyt, akinek további tennivalója ezzel kapcsolatban nincs. Az utóbbi esetben valamilyen elváltozást érzékelt a mammográfiás készülék, amelynek további kivizsgálására – a rosszindulatú emlőbetegség gyanújának megerősítése vagy kizárása céljából – a szűrőállomás a vizsgált nőt visszahívja.

A méhnyakszűrés

A méhnyakszűrés a 25 és 65 év közötti nőknek a népegészségügyi célú, egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatát követően háromévenként megismételt szűrővizsgálata, amelynek célja a méhnyak rendellenességeinek a rákmegelőző állapotában való felismerése, a súlyosabb következmények megelőzése végett.

A méhnyakrák kialakulásáért a humán papilloma vírus (HPV) felelős az esetek 80-90 százalékában. A HPV az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő vírus, amelynek jelentősége a hétköznapokban, hogy egyrészt a nőknél a fertőzés miatt kialakult szemölcsök és hámfelmaródás a méhnyakrák kialakulásában aktív szerepet vállal, másrészt a férfiakra is veszélyt jelent a pénisz, végbélnyílás, szájüreg, garat, nyelv és gége daganatos megbetegedéseinek kifejlődésében.

A nők szervezett lakossági szűrővizsgálatának célszerve a méhnyak, amelyhez hozzátartozik a laphámsejtekkel borított „porció”, illetve a hengerhámsejtekkel bélelt nyakcsatorna. Ezeknek a hámsejteknek az elválasztási területe az átmeneti zóna, amelyben a méhnyak rendellenességei kialakulhatnak. A rákmegelőző állapot fennállását indukáló rendellenességek szerencsés esetben kezelés nélkül, spontán visszafejlődnek, míg más esetekben súlyosbodhatnak, akár a méhnyakrák kialakulásáig. A rákmegelőző időszakban ismerhető fel a méhnyakrák, és kezdhető el ezáltal időben a kezelés.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy menzesz vagy heveny fertőzés alatt a szűrővizsgálat nem végezhető el. A vizsgálat nem időigényes, kb. tíz percet vesz igénybe. A méhnyakrákszűrés vizsgálómódszere a citológiai mintavétel, amely során a páciens a vizsgálóágyon fekszik, mialatt a nőgyógyász vagy a védőnő kenetvevő eszközzel hámsejteket tartalmazó kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Ezután a porcióról és a nyakcsatornából vett sejtkenet mikroszkópos vizsgálata következik.

A méhnyakrákszűrés esetén kétféle eredmény születhet: negatív vagy nemnegatív. A negatív eredmény esetén a citológiai lelet nem talált semmilyen, a méhnyakrák kialakulásához vezető elváltozást, így további kivizsgálás sem szükséges. Ezzel szemben a citológiai vizsgálat nemnegatív eredménye további kivizsgálás szükségességét vonja maga után, amely kétféle következménnyel zárulhat. Rákmegelőző állapot fennállása esetén járóbeteg-ellátás, míg súlyosabb esetben kórházi kezelés szükséges.

A vastagbélszűrés

A daganatos megbetegedés a vastagbél vagy a végbél bármely szakaszán kialakulhat, leggyakrabban az ún. polipok miatt, amelynek folyamata hosszú éveket vesz igénybe. Ebből az okból kifolyólag a népegészségügyi szűrővizsgálat célcsoportja az 50 és 70 év közötti férfiak és nők.

A veszélyeztetett életkorú személyek vastagbélszűrési programja a „kétlépcsős” stratégia mellett kötelezte el magát, amelynek az első lépése a kellően érzékeny és fajlagos laboratóriumi módszerre épülő székletbeli rejtett vérzés kimutatása, amelyet szükség esetén követ a vastagbéltükrözés.

A vastagbélszűrést megelőzően a háziorvosunkat szükséges felkeresni, akitől a szűrési csomag kérhető. Ezt követően a vizsgált személy a széklet-mintavételhez szükséges eszköz segítségével egymást követő, két székletürítés után kis mennyiségű székletmintát a szűrési tartályba belehelyez, amit végül az előre megcímzett borítékban a meghívólevél levágott szelvényével, illetve a mintát tartalmazó tégelyekkel együtt a postán – és nem a postaládában – kell feladni. A háziorvoson keresztül valósul meg az eredmény közlése és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatás.

A fentiekben bemutatott két szűrővizsgálathoz hasonlóan a vastagbélszűrés is negatív vagy nemnegatív eredménnyel zárulhat. Az első esetben a vizsgált személynél semmilyen elváltozás nem tapasztalható, vagyis rejtett vér nem volt kimutatható a székletmintában, így további kivizsgálásra sincs szükség. A második esetben az elváltozás teljes mértékben bizonyítható, vagy annak hiánya nem zárható ki. A nemnegatív eredmény, vagyis a székletmintában kimutatható rejtett vér tisztázása végett további kivizsgálás szükséges.

A nemnegatív eredmény esetén válik szükségessé a vastagbéltükrözés, vagyis a kolonoszkópia.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a vastagbéltükrözés a magukat tünet- és panaszmentesnek érző személyek esetében sem kerülhető el.

A fentiekben részletezett szűrővizsgálatok életmentőek lehetnek az emlő-, vastagbél-, és méhnyakrák korai felismerését és kezelését illetően, ezért kiemelten javasolt minél előbb és több alkalommal élnünk a szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőségével!

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése Szerző weboldala

Rabb Ramóna

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.