Kecskeméti utca 10-12. – a B épület története

„Mindig jusson eszünkbe, hogy honnan jöttünk.” Ezt szokták emlegetni, mikor elérünk valamilyen kitűzött célt, vagy eljutunk egy fontos döntéshez. Ebből a cikkből kiderül, hogy honnan is kerülnek ki Karunk hallgatói a diploma megszerzése után. Mi is az a hely, ami a kultikus A épület mellett a háttérben meghúzódva terül el a Kecskeméti utca 10-12. szám alatt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a magyar felsőoktatás és a pesti nyüzsgő élet egyik jelképe és ékköve az Egyetem téren elterülő neoreneszánsz palota, amit mindannyian csak A épületnek becézünk. A kar már 1805-ben ideköltözött, azonban a ma is álló építményben az 1890-es évek óta működik egyetemünk jogi kara. A XX. század közepén elkezdett növekedni az itt tanuló hallgatók száma, így főleg helyhiány okán idővel új épület igénybevétele szükségeltetett, ami az évezredfordulóra meg is történt a B épülettel való bővítés által.1

Azonban ehhez az épülethez ma is a Kecskeméti utcán keresztül vezet az út, amelybe az egykori Kecskeméti kapun át, a mai hotelek árnyékában juthatunk el. A XIX. század eleji valódi Kecskeméti kapu és városfal lebontása után a század közepéhez vezető évtizedekben a Kálvin tér környékén kiépültek a mára is részben megmaradt klasszicista polgári lakások, épületek. Ezekből többet Ybl Miklós tervezett. Azonban a második világháború rombolása utáni fejlődés miatt tarka lett a környezet szocialista stílusú építményekkel. Így járt a Kecskeméti utca 10-12. szám alatti terület is.

2

Hild János tervrajzai alapján 1797-ben épült fel a Csekonics-palota a Kecskeméti utca 10. szám alatt, amely az 1835-ös, nagy pesti árvíz idején annyira megrongálódott, hogy egy teljesen új épületrészt kellett felhúzni. Egy istálló is megépítésre került, illetve az eddigi alapokat is újraépítették. Tágasabb tereket hoztak létre szalonokkal díszítve az épületet. 1864-ben a már említett Ybl Miklóst bízta meg a család a palota felújításával. Az eredmény egy, a neobarokk korai korszakához, az ún. zweites rokokó stílusra hasonlító építészeti remekmű.

Balesetbiztosítási Központ

Balesetbiztosítási Központ

A díszített épület Balesetbiztosítási Központként szolgált a polgárosodott és szociális hálót kiépíteni igyekvő fővárosban a századfordulótól egészen a második világháborúig. Az amortizált épület így palotából szocialista-realista stílusú középületté változott.

1951-ben át is költözött ide a Középület Tervező Intézet. Ez egy 1949 óta működő, és ma is létező építésziroda, aminek szakterülete a középületek megtervezése és felépítése. A privatizáció következtében épületünk változatos XX. századi története tovább íródott. 1990-től 1998-ig az abban az évben felbomló Kárpótlási Hivatal – a Földművelési Minisztérium lett a jogutódja – központjaként működött. Ezekben az időkben került rá a tetőtér, és forrt ki a mai belső elrendezés is.

A B épület már húsz éve szolgálja ki a hallgatók mind tanulmányi, mind diákszervezeti tevékenységéhez fűződő igényeit.

4

Többek közt a HÖK-iroda, a FEB, az ELSA és a Politológus Műhely is itt található. Emellett a Tanulmányi Hivatal és az Eötvös Könyvesbolt is itt működik. Közösségi tereket nyújt, mint az udvar, ami az A épület belső udvarának hiánya miatt a főépület előtti térhez hasonlíthatóan fontos találkozási pont a hallgatók számára.

A B épület mára már egyet jelent az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar egyik központjával, és Egyetem téri társával kiegészülve olyan egészet alkot, amely fizikailag is teret ad annak megvalósítására, amire ez az intézmény és annak tagjai hivatottak.

Források: X X


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Bódy Kolos Bálint

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.