Kényszergyógykezelés a XXI. században

Első hallásra a cím alapján valami nagyon durva középkori kínzás jut az eszébe az embernek, vagy egy nagyon felvilágosulatlan módszer valamely betegség kezelésére. Azonban a kényszergyógykezelés intézménye a mai napig létező és szükséges büntetőjogi fogalom.

 Először az 1948. évi XLVIII. törvény vezette be az elmebeteg bűnözőkkel szembeni biztonsági intézkedések körét, amelyet az 1950-es Btá. folytatott, ami közveszélyes állapot megszüntetését hangsúlyozta, és  ezt bővítette tovább az 1961. évi Btk., mely megnevezte a kényszergyógykezelés intézményét, és kimondta, hogy aki elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban elkövetett cselekménye miatt nem büntethető, de attól kell tartani, hogy olyan cselekményt követ el, amely egyébként megvalósítja valamely bűntett törvényi tényállását, azzal szemben indokolt a kényszergyógykezelés alkalmazása. A korábbi Büntető Törvénykönyv  szűkebbre vonta az intézkedés feltételeit, melyeket a ma hatályos szabályozás is folytat. Ma a Btk. 78. §-a szabályozza a kérdést.

Mi is az a kényszergyógykezelés?

A kényszergyógykezelés egy speciális büntetőjogi intézkedés az egészségügy és a büntetés-végrehajtás határán, amelyben azonban nagyrészt az egészségügyi szempontok a döntőek, viszont előfordulhat, hogy túlsúlyba kerül a büntetés-végrehajtási jelleg. A kényszergyógykezelés a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmények kóros elmeállapot miatt nem büntethető (a kóros elmeállapotnak mind az elkövetéskor, mind az eljárás során fenn kell állnia) elkövetőivel szemben alkalmazott, határozatlan időtartamú, szabadságelvonásával járó büntetőjogi intézkedés.

Az intézkedésnek kettős funkciója van, egyfelől a beteg gyógyítása, másfelől az elkövetők zárt intézeti kezelése, vagyis a személyes szabadság korlátozása és a bűnismétlés veszélyének megakadályozása által a társadalom védelme.

Jellege alapján inkább büntetés-végrehajtási intézmény, tartalma alapján viszont gyógyító jellegű egészségügyi intézményekhez hasonlít . A kényszergyógykezelés keretében ellátott kezeléssel  azonos ellátásban részesülnek azok a beutaltak is, akiket jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetésük végrehajtása alatt váltak kóros elmeállapotúvá. Őket a kényszergyógykezelt betegekkel azonos osztályokon kezelik az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI).

Mikor alkalmazzák a kényszergyógykezelést?

A kényszergyógykezelés bíróság által alkalmazott speciális szankció, azt a bíróság a felmentést kimondó ítélete mellett alkalmazza. A terheltnek a bűnösségét, ha a feltételek fennállnak, nem lehet megállapítani, mivel hiányzik a büntetőjogi felelősségre vonhatóság egyik feltétele a beszámíthatóság. A kényszergyógykezelést a bíróság abban az esetben rendeli el, ha az alábbi négy konjunktív feltétel fennáll:

  1. személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmény elkövetése
  2. elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető elkövető
  3. bűnismétlés veszélye fennáll
  4. büntethetőség esetén egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni

Hol és mennyi ideig?

 A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben, az IMEI-ben kell végrehajtani, ami az egyetlen nagybiztonságú  pszichiátriai kórház hazánkban. Az Intézet az igazságügyi miniszter irányítása alatt működő, zárt jellegű, országos feladatkörű, büntetés-végrehajtási egészségügyi intézet.

A betegek rendelkeznek az Egészségügyi törvényben meghatározott jogokkal – az egészségügyi ellátáshoz való joggal, az emberi méltósághoz való joggal, a tájékoztatáson alapuló beleegyezés jogával, a kapcsolattartáshoz való joggal, az ellátás visszautasításának jogával, az intézmény elhagyásához való joggal, dokumentumokhoz való hozzáférési joggal és az orvosi titoktartáshoz való joggal –, viszont e jogok az ő esetükben több helyen korlátozva vannak.

Az, hogy a beteg gyógyítása  mennyi idő alatt lehetséges, nem jogi, hanem orvosi kérdés, erre a bíróság választ adni nem tud. Ezért a kényszergyógykezelés határozatlan időtartamú intézkedés, amelyet addig kell folytatni, ameddig szükséges.

Képünkön a Szent László Kórház egyik kórterme látható. Forrás: napidoktor.hu

A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Máté Csilla

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.