Kannabisz, marihuána, fű, hasish, ganja: néhány elnevezés, amelyen elhíresült a zöld levelekből álló növény, mely ősidők óta jelen van a Földön. Bár először jótékony hatásáról volt híres, mára a világon rendkívül változatos jogi szabályozások vonatkoznak rá. Az államok többségében így illegálisá vált a terjesztése, és a kikapcsolódásra szánt használata.
Egy kis történelem
A Közép-Ázsiában honos növényt már nagyjából tízezer évvel ezelőtt elkezdték termeszteni, többféle felhasználásra. A kor embere vászon készítéséhez alapanyagként, valamint bódító hatást elérő szerként tekintett rá, de már időszámításunk előtt is meglátták benne a potenciált, hogy az orvoslásban is kerüljön alkalmazásra. Az első feljegyzést a gyógyításban betöltött szerepéről Krisztus előtt 2700 körül rögzítette egy kínai orvos naplójában. A legenda szerint maga Shen Nung kínai császár, „a kínai gyógyászat atyja” is beszámolt arról, hogy eredményesen kezelt számos betegséget a növénnyel.
Arra ugyanakkor, hogy más kontinensekre is eljusson, néhány évezredet várni kellett. Az Új Világba a 16. században vitték be a spanyolok, azzal a céllal, hogy hasznosítsák erős rostjait ruhakészítéshez, táskakészítéshez, illetve, a számukra legfontosabbra: hajókötél készítéséhez, mivel az anyag ellenállást tanúsított a sós, nedves tengeri levegővel szemben.
Arra vonatkozóan pedig, hogy Európa is ismerte már a középkorban a növényt, beszédes bizonyítékul szolgálhatnak azon tanulmányok, melyekben említésre kerül, hogy viking hajók maradványaiban is találtak kannabisz magokat. Továbbá a germán törzseknek is nagy szerepe volt abban, hogy eljutott a mai német, valamint angolszász vidékekre.
A növény „sorsa” a 20. században vált hektikussá, amikor is megszülettek az első kábítószer betiltásával kapcsolatos jogszabályok az Egyesült Államokban, miután az országba érkező mexikói vendégmunkások hatására nagy népszerűségre tett szert a lakosság körében. Ezáltal 1935-re pedig számos államban már bűncselekménynek minősült a bódítószerként való használata.
A század során Európában is megindult a „hadjárat” a kábítószerek ellen, ennek eredményeként 1912-ben Hágában megalkották a Nemzetközi Ópiumegyezmény.
Jogi aspektusból napjainkban
A kannabiszt övező jogi szabályozások napjainkban rendkívül változatosak a világ különböző nemzeteiben. A teljesen illegális státuszától kezdve a legális használatáig bármivel találkozhatunk. Ezen utóbbira példa, hogy bizonyos szabályok és feltételek mellett ugyan, de engedélyezik a használatát és esetenként magán felhasználás céljával való termesztését néhány országban. Ilyen az Egyesült Államok néhány térsége, illetve többek közt Kanadában, Mexikóban, Uruguayban, Paraguayban sem minősül bizonyos mértékig illegálisnak a rekreációs célú használata.
Európa legtöbb országában ugyanakkor teljes mértékben illegális – kivéve súlyos betegség esetén, engedéllyel, orvosi célú felhasználásra néhány országban engedélyezett. Magyarország, az említett Nemzetközi Ópiumegyezményt 1930-ban ratifikálta, mely tiltja a kannabisz kereskedelmét, továbbá a hatályos büntetőjogi szabályok szerint mind használata, mind terjesztése üldözött cselekmény, kis mennyiség esetén is. Kannabisszal kapcsolatos jogi szabályozást tartalmaz továbbá a 66/2012. (IV. 2.) és a 162/2003. (X. 16.) számú Kormányrendelet is.
A kannabisz megítélése
Bár kutatások bizonyították bizonyos súlyos betegségek esetén a jótékony hatását, mégis számos vita zajlik még az orvosi célú használatának legalizálásáról is. A történelem során ugyanis entitásokat döntött romba a vele való kereskedelem, emellett táplálja a bűnözést, illetve a társadalom körében is jelentős problémákat vet fel az illegális használata, ezen utóbbihoz kapcsolódóan pedig megjelenik a kábítószer betegek kezelése és a kábítószer-függőség is. Mindezekből kifolyólag bizonyos, hogy egyhamar nem alakul ki róla egységes vélemény és megítélés.
A borítókép forrása: X
