A koronavírus legfájóbb következménye sokak számára az utazási lehetőségek beszűkülése volt. De biztos, hogy le kell mondani róluk?
Beköszöntött az ősz, a kirándulások évszaka. A covid-helyzet jelenleg kevésbé nyomja rá bélyegét az életünkre, de fenyegető árnya fölénk tornyosul. Az iskolai és egyetemi tanév kezdete a tanulók számára kevesebb pénzt és kevesebb szabadidőt jelent. Ezzel a ténnyel én is tisztában vagyok, ezért kerestem öt olyan úticélt, amelyek elég közel vannak ahhoz, hogy megérje egy napra kiruccanni.
1. Komárom (Komárno)
Komárom (a magyarországi Komáromtól megkülönböztetendő Révkomárom) a szlovákiai magyarság központja, körülbelül harmincnégyezer lakójának 53%-a magyar nemzetiségű. A város legfőbb látnivalója a komáromi erődrendszer, amely még a törökök ellen épült a XVII. század végén. Az akkor még egységes Komáromot körülölelő védelmi rendszerről azt tartották, hogy „sem ésszel, sem erővel” nem vehető be („Nec arte nec marte”). A későbbi időkben még hozzáépítettek, így a XIX. századra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb erődrendszere lett, melyben akár kétszázezres haderőt is el lehetett szállásolni. Óriási mérete és történelmi jelentősége miatt Magyarország és Szlovákia együtt kérte a komáromi erődrendszer UNESCO világörökségi listájára való felvételét. A belváros barokk házai és templomai miatt érdemes az utcákat alaposan bejárni, vagy megnézni az Európa teret, ahol kicsinyített változatban csodálhatjuk meg különböző európai népek jellegzetes házformáit. Akiket a természeti látnivalók jobban érdekelnek, a városközponttól másfél kilométerre található a Vág-Duna torkolat, ahol gyönyörű látkép tárul a kirándulók szeme elé.
Az utazás Komáromba nagyon egyszerű: a magyar Komáromig vonattal (a Déli pályaudvarból indul, csupán 930 forint a diákjegy) mehetünk, majd a vasútállomástól 25 perc sétával lehet elérni a szlovák Komáromot a dunai hídon keresztül. A szlovák kormány szeptember 20-ától enyhít a beutazás feltételein, így a magyar állampolgárok magyar védettségi igazolvánnyal, plusz angol nyelvű oltást igazoló papírral (ami az oltáskor kapott papír angol nyelvre lefordítva), vagy uniós covid igazolvánnyal karanténkötelezettség nélkül beléphetnek az ország területére. Fontos tudni, hogy a papírok mellett szükséges beregisztrálni utazásunkat a korona.gov.sk honlapon, melyről a határőrök elkérik a visszaigazoló SMS-t.
2. Párkány (Štúrovo)
Esztergom szembeszomszédja, Párkány tízezer fős kisváros, amit Esztergommal összekapcsolva érdemes meglátogatni. Szlovák nevét Ľudovít Štúrról, a szlovák Petőfiről kapta. Komáromhoz hasonlóan Párkányon sem kell tartanunk a nyelvi nehézségektől, ha megkopott volna a középfokú szlovák nyelvtudásunk, ugyanis a lakosság 60-70%-a magyar anyanyelvű.
Habár a történelem látnivalók szempontjából Párkánnyal kevésbé volt bőkezű, mint Komárommal, hangulatos sétáló utcái miatt érdemes átruccanni egy napra. Vagy akár esztergomi kirándulásunkat is kiegészíthetjük egy kis „Billázással”, „Kauflandozással”, vagy Kofolázással.
Akárcsak Komárom esetében, Párkányba is vonattal a legegyszerűbb lejutni: Esztergomig kell utaznunk (a Nyugati pályaudvarból indul, és mindössze 375 forint a diákjegy), majd onnan a Mária Valéria-hídon át egy 50 perces sétával átjutunk a határon. Mehetünk vonattal közvetlenül Párkányba is, de oda 5,7 euró (majdnem 2000 forint) a jegy, a vasútállomástól a belváros pedig 35-40 perces sétával érhető el – így jobban megéri Esztergomból átmenni.
3. Kassa (Košice)
Szlovákia második legnagyobb városa ugyan távol esik Budapesttől, de gyönyörű látnivalói kárpótolnak minket a megtett kilométerekért. A majd’ kétszázötvenezer – ebből kb. hatezer magyar – lakosú város kenterbe veri Magyarország összes vidéki nagyvárosát lakosságszámban és fontosságban: ha figyelembe vesszük, hogy a szlovák fővárosban négyszázharmincezren élnek, hasonló arányokkal Debrecenben egymillió ember élne a budapesti 1,7 millióhoz viszonyítva. Kassa legfőbb látnivalója a Szent Erzsébet-dóm: az 1378 és 1508 között épült impozáns templom az érett gótika legkeletebbre eső alkotása. A rodostói ház annak a törökországi háznak a pontos másolata, ahol II. Rákóczi Ferenc élete utolsó éveit töltötte. Érdemes végigmenni a Fő utcán (Hlavná ulica) is, ahol a megkapó gótikus épületekben gyönyörködhetünk. Ha beülnénk egy italra, a Tabačka Kulturfabrik tökéletes választás, nagyon hangulatos, és az áraik is barátiak.
Kassába eljutni a nagy távolság miatt sajnos nem két fillér, oda-vissza a jegy 26,4 euró, vagyis körülbelül 9200 forint. Viszont ha Miskolcig diákkedvezménnyel (1710 forint), majd onnan vesszük Kassába a jegyet (4,2 euró, vagyis 1470 forint), akkor oda-vissza 6360 forintra jön ki az utazás, ami jóval kevesebb. A városba minden nap 6:30-kor indul vonat, és 18:02-kor indul haza Budapestre, ami nyolc óra városnézésre ad lehetőséget. Mivel Kassában az összes látnivaló a kicsi belvárosban van, mindent kényelmesen meg lehet nézni ennyi idő alatt.
4. Pozsony (Bratislava)
A mai szlovák főváros a magyar történelemben is nagy szerepet játszott: 907-ben e város mellett zajlott le az a csata, mely stabilizálta a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében. A török hódoltság alatt a Királyi Magyarország fővárosa is volt, a városban tizenegy magyar királyt koronáztak meg. Gazdag magyar múltja ellenére mára Pozsonyban csak tizennégyezer ember, a lakosság 3-4%-a vallja magát magyarnak. Pozsony sokarcú város; megférnek egymás mellett a gótikus épületek és Közép-Európa legnagyobb (százezer fős) panelnegyede. A főbb látnivalók a Szent Márton-dóm, amely a középkorban a koronázási ceremóniák helyszíne volt, a Prímás palota, a Grassalkovich-palota, amely ma a szlovák elnök irodája (jelenleg Zuzana Čaputováé), illetve a pozsonyi vár.
Pozsonyba busszal (pl. Flixbus) és vonattal is utazhatunk, a vonat menetideje rövidebb húsz perccel, és olcsóbb. Az 5:40-essel érdemes elindulni, ez 8:03-ra fut be, haza fele 17:57-kor megy járat. A jegy 9,5 euró (oda-vissza 19 euró), ami 6650 forintra jön ki.
5. Bécs (Wien)
És végül jöjjön egy osztrák város is, bizonyítva, hogy nem szponzorál minket a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal. A lassan kétmilliós nagyváros egy ilyen felsorolásból nem maradhat ki: a császárváros etalon Közép-Kelet Európa fővárosai számára. Meg egyébként is, kinek nincsen Bécsről adventezős emléke? Ám Bécs nem csak a karácsonyi vásárairól híres; a város rendkívül gazdag műemlékekben. Ilyen a város jelképe, a Stephansdom, mely a XIV. században nyerte el mai formáját, vagy a Schönbrunni kastély, a Habsburg császárok lakhelye. A Kunsthistorisches Museum rengeteg felbecsülhetetlen értékű műkincsnek ad otthont, Rubens és Caravaggio festményeknek, illetve a magyarok szempontjából érdekes nagyszentmiklósi kincsnek. Ha Bécsben járunk, mindenképpen együnk Wurstot, hiszen ahogy minden német nyelvterületen, úgy itt is nagy hagyománya van a sült kolbásznak, ráadásul még viszonylag olcsó is.
Bécsbe autóbusszal ajánlatos menni, a Flixbus járatai időponttól függően 2999 és 7999 forint közötti összegért elröpítenek a császárvárosba. Ha ragaszkodunk a vonathoz, számoljunk 7000-9000 forint körüli összeggel. Az Ausztriába való beutazásnál arra kell figyelni, hogy a szlovákokkal ellentétben ők nem fogadják el a magyar védettségi igazolványt, csak az uniósat. Ez annyit jelent, hogy az ország csak az Unió által elfogadott vakcinákat fogadja el, azaz a Szputnyikosok és a Sinopharmosok idén inkább válasszák Szlovákiát.
Az egynapos utazásoknak megvannak a maga hátrányai és előnyei. Hátránya, hogy viszonylag kevés időnk van városnézésre, és így is hajnalban kell kelni, hogy kiérjünk az állomásra. Viszont olcsóbb, nem kell fizetni szállásért, vagyis könnyebben megengedhetjük magunknak mind anyagilag, mind „szabadidő-ügyileg”.
Arra mindenképpen jó, hogy a mindennapok monotonitásából kirántson. Az ilyen egynapos kirándulások jó időre feltöltik az embert, és segítenek kitörni a korona által ránk erőltetett otthonülésből.
Források: x
Christoph Hofer: Szlovákia: Biztos tippek, Corvina kiadó, 2014
Sarah Woods: Bécs, National Geographic Society, 2015
