Ismerd meg az egyetem környékét! – Virtuális séta karantén idején

KÉP0

Egyetemünk épületei Pest legrégebb óta lakott részén, a történeti városmagban állnak. A Belváros hosszú múltjának számos darabja él velünk ma is, általában utcanevek és emléktáblák formájában. Mozduljunk ki egy kicsit a karantén idején, és fedezzük fel ezeket az emlékeket – persze szigorúan csak a Google Térkép segítségével! Interaktív cikk következik: a térkép eléréséhez kattints az állomások címére! 

Első állomás: Kecskeméti kapu 

A Kálvin téren állunk, előttünk a Mercure hotel két épülete, amik a köztük futó híddal egy hatalmas, nyitott kapura emlékeztetnek. Talán nem véletlen ez a hasonlóság. A szálloda helyén ugyanis egykor a Kecskeméti kapu állt, Pest középkori városfalának egyik bejárata.

A városfal a mai Kiskörút vonalán futott, 1443 és 1479 között építették, miután a régi, 1200-as években épült falat túlnőtte a város, és a török fenyegetés is egyre erősebbé vált. Összesen négy kapun keresztül lehetett bejutni, mindegyiktől országutak vezettek nagyobb városok irányába. A kapuk ezekről a településekről kapták a nevüket.

KÉP1

Buda visszafoglalásakor súlyosan megrongálódott a városfal, de egyes részei érintetlenek maradtak, a Kecskeméti kaput például csak 1794-ben bontották le. Így fordulhatott elő, hogy a Belvároson keresztül futó utcát, ami a kapunál ért véget, a XVIII. században Kecskeméti utcának keresztelték el a helyiek. Ez az elnevezés egy rövid szakaszon a mai napig tartja magát.

Feladat: Keresd meg a szálloda egyik tömbjének falán felállított domborművet, ami az egykori városfalnak állít emléket! (A megoldásért katt ide!)

Második állomás: Károlyi-palota

A Petőfi Irodalmi Múzeum előtt vagyunk a Károlyi utcában, és az épület tetején található hatalmas címert szemléljük. Ez a nemesi jelkép azokra az időkre emlékeztet, amikor még a Károlyi grófok laktak itt – köztük a család legismertebb tagja, Károlyi Mihály, akinek ez a palota szolgált budapesti lakhelyéül születésétől kezdve egészen 1919-ig. Az épületet és a hozzá tartozó díszkertet ükapja, Károlyi Antal vásárolta meg 1768-ban, majd nagyapja, György alakíttatta át az 1830-as években. Ekkor nyerte el ma is látható klasszicista formáját.

KÉP2

Károlyi Mihály 1919 júliusában elhagyta az országot és Franciaországban telepedett le, a palota és a kert pedig egy évtizeden keresztül üresen állt. Ekkor határozta el a Főváros, hogy a jó adottságú helyszínt hasznosítani kéne. Az önkormányzatnak egy kis jogi ügyeskedéssel sikerült megszereznie az épület tulajdonát – a hitbizományi gondnokkal kötöttek szerződést, amit Károlyi felesége nehezményezett. Kisebb átalakítások után a palota 1930-ban Fővárosi Képtárként nyitotta meg kapuit, és belépőjegy vásárlása fejében a Károlyi-kert is látogathatóvá vált.

Mikor Károlyi 1946-ban hazatért, Budapest kisgazdapárti polgármestere felajánlotta neki, hogy visszaköltözhet egykori otthonába. Károlyi azzal utasította vissza a gesztust, hogy szeretné, ha az épület továbbra is a közművelődést szolgálná. Ez a kívánsága teljesült, 1957-ben az időközben megszűnt képtár helyére a Petőfi Irodalmi Múzeum költözött.

Feladat: Batthyány Lajos 1849 januárjában éppen Károlyi Györgynél vendégeskedett, amikor letartóztatták. Ezt a jelenetet ábrázolja egy dombormű az épület egyik homlokzatán. Keresd meg! (A megoldásért katt ide!)

Harmadik állomás: Királyi Kúria ülésterme

Most már a Ferenciek terén állunk, és ugyanabból a szögből látjuk a helyszínt, mint ahonnan az alábbi, 1840 körül készült festmény ábrázolja. Elég sok minden változott! Gyakorlatilag csak a templom és a kút azonos a két képen.

KÉP3

Ha a festmény jobb oldalán álló épületeket szemügyre vesszük, a kút mellett megpillanthatunk egy szerény, egyemeletes házat (csak két ablak látszik belőle). 1771-től kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint száz éven keresztül itt ülésezett a Királyi Kúria.

Az 1890-es években született döntés a költözésről, mert a helyszínt nem találták méltónak az igazságszolgáltatás legfőbb szervéhez. A Kossuth téri Igazságügyi Palotát 1896-ban vehette birtokba a bíróság, a régi épületet két évvel később lebontották. Ma már csak a Curia utca neve emlékeztet azokra az időkre, amikor még itt működött a Kúria – meg egy emléktábla a közelben.

Feladat: Keresd meg ezt az emléktáblát! Valahol a Curia utcában fogod megtalálni. (A megoldásért katt ide!)

Negyedik állomás: Szent György-templom 

A Szerb utcában áll egy barokk templom, körülötte békés templomkerttel. Nem véletlenül kapta az utca ezt a nevet. A Szent Györgyről elnevezett templom ugyanis a szerb ortodox közösség egyetlen pesti imahelye.

Mindig is laktak hazánkban szerbek, de számuk a XVII. század végén jelentősen megemelkedett. Az oszmán megszállás alatt álló Szerbiából tömegek érkeztek új élet reményében a felszabadult Magyarországra. Az 1700-as évek első évtizedeiben Pest lakosságának kb. 18%-a volt szerb származású.

Az egyre gyarapodó pesti szerb közösség központja a Belváros déli része lett. Kicsi templomukat az 1730-as években kezdték el kibővíteni Mayerhoffer András, az Egyetemi templom építészének tervei szerint. Az építkezés 1752-ben fejeződött be, a templom külseje azóta lényegében nem változott.

Feladat: A templom kerítésén található egy ikonosztáz, a görögkeleti egyházra jellemző szentkép. 1850-ben készült, és sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Keresd meg! (A megoldásért katt ide!)

Ötödik állomás: Központi Papnevelő Intézet

Az Egyetemi templommal szemben állunk, látjuk, hogy két oldalról is csatlakozik hozzá egy-egy épület: bal oldalon a jogi kar, jobbról pedig a Központi Papnevelő Intézet.

A Papnevelő Intézet mai épülete az Egyetemi templommal egyidőben épült, és a pálos szerzetesek rendházaként szolgált 1742 és 1786 között. Ekkor a szerzetesrendet II. József feloszlatta, a rendházat pedig a Pesti Királyi Tudományegyetem kapta meg. Az 1790-es évek során az épület számos funkcióváltáson esett keresztül, majd Ferenc király véglegesen az Egyetem hittudományi karának adományozta. A római katolikus kispapok azóta is itt laknak képzésük során: idén már a 215. tanév kezdődött az intézményben.

KÉP4

A jogi kar egyes tantermeiből (például az alagsor ablakaiból) belátni a Papnevelő Intézet csendes udvarába. Valószínűleg ezeken az ablakokon keresztül szökhettek át azok a forradalmárok, akik 1956-ban a jogi egyetemen alakították ki bázisukat, de novemberben már nem tudták feltartóztatni a szovjet csapatokat. A szomszédban tanuló papok reverendákat adtak nekik, majd egyesével kiengedték őket a Papnevelő Intézet kapuján. Közel húsz embert menekítettek így ki a jogi egyetem épületéből, mire a katonák rájöttek a cselre. Ezek után több kispapot is börtönbüntetéssel sújtottak.

Az utca neve azóta utal valamilyen formában a papképzés központjára, hogy a hittudományi kar ide költözött – előbb Szeminárium, majd később Papnövelde utcaként. Az 50-es évektől kezdve átmenetileg Eötvös Loránd lett a névadója, de a rendszerváltoztatás után visszakapta régi nevét.

Feladat: Az épület homlokzatán megtalálható a Központi Papnevelő Intézet latin neve. Keresd meg! (A megoldásért katt ide!)

Ezzel véget ért virtuális kószálásunk az egyetem körüli utcákban. Reméljük, hogy nemsokára a valóságban is sort lehet rá keríteni!

Források: 1, 2, 3, 4

Ráday Mihály: Budapesti utcanevek A–Z

Képek forrásai: Kiemelt kép, 1, 2, 3, 4

 


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS



A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Polonyi Domonkos

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.