Az egyetem keretein belül sokszor átlagos hallgatóként is szinte rémálom navigálni, ugyanis a HKR rendelkezései egy elsőéves számára gyakran értelmezhetetlennek és túl bonyolultnak tűnhetnek. Alábbi cikk keretében a speciális neveltetési igényű hallgatók tájékozódását szeretnénk megkönnyíteni.
Saját tanulmányaink közepette számos esetben megfeledkezünk hallgatótársainkról, akik annak ellenére, hogy hátrányos helyzetűek – legyen ez bármilyen testi vagy szellemi nehézség – egy nagyon nívós egyetem egyik, ha nem a legjobb Karának tanulói. Az egyetem próbál számukra segítséget nyújtani, noha már a tájékoztatás terén is gondot jelenthet a szabályzatok átláthatatlansága és tömörsége.
A HKR XIII. fejezetében lehet részletesebb szabályozást olvasni a speciális szükségletű hallgatókat megillető kedvezményekről és támogatásokról, jelen cikk csupán ennek egy kivonata.
Egyik legfontosabb része a 208. §, mely kimondja, hogy „A tartós orvosi kezelésre szoruló hallgató kérésére a betegségéből adódó, a tanulást befolyásoló speciális szükségletek fennállása esetén a speciális bizottság véleménye alapján a speciális szükségletű hallgatóknak az egyetem által biztosítható kedvezmények közül bármelyikben részesíthető.” Ez a hosszú mondat további kontextus nélkül nem mond sokat, mivel a speciális bizottság definiálására a szabályzat csak később tér ki. Amennyiben a középfokú tanulmányok során is fennálló hátrányos helyzetről van szó, akkor a hallgató a „megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel” igazolhatja státuszát. Azonban, ha a diagnózis csak később kerül felállításra – ami figyelemzavart, vagy más, a tanulmányokban hátráltató tényezőt takar –, akkor eltérő képet fest az eljárás, mivel ebben az esetben a hátrányos helyzet „az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható”. A hallgató csak az Elektronikus Tanulmányi Rendszerbe (Neptun) való rögzítést követően veheti igénybe a támogatásokat, amik egyébként megilletik őt – ezt a HKR 209. § (1) bekezdése mondja ki.
A sikeres rögzítést követően a hallgató a hátrányos helyzettel kapcsolatos támogatásokban részesülhet. A HKR egy olyan általános alapelvet állapít meg, amely szerint „A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve – figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére – azok teljesítésétől el kell tekintenie a (2)–(7) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára.” Külön minősíti és rendszerbe foglalja a HKR ezen támogatások típusait. A leggyakoribb ezek közül a mozgáskorlátozottakat érintő olyan rendelkezés, mely szerint az írásbeli és a szóbeli vizsga egymással helyettesíthető, vagy az írásbeli feladatok elvégzéséhez szükséges berendezések, tárgyak használata engedélyezhető. A siket és nagyothalló diákoknak lehetőséget biztosít a HKR arra, hogy a szóban elhangzott anyagot írásban megismerhessék.
A különböző támogatásokat hosszasan lehetne sorolni, a lényeg azonban az, hogy amennyiben bármilyen olyan tanulási nehézséggel kell megküzdened, amelynek oka valamilyen testi vagy pszichés rendellenességből fakad, akkor nyugodtan érvényesítsd az érdekeidet. Ne tedd az egyetemet nehezebbé magadnak!
