A Bárándy család az egyik legismertebb jogászcsalád Magyarországon, nevükhöz jelentős büntetőügyek fűződnek. Cikkemben három generációt kiragadva mutatom be történetüket kezdve Bárándy Györggyel, folytatva Bárándy Péterrel, zárva Bárándy Gergellyel.
Dr. Bárándy György: az alapító
Dr. Bárándy György 1919-ben született Törökszentmiklóson. Felmenői kisbirtokosok voltak, apja jogi egyetemet végzett. Bárándy György az Egri Érseki Jogakadémián tanult 1937-től. A doktori fokozatot 1941-ben Kolozsváron szerezte meg. Egy interjúban úgy nyilatkozott pályaválasztásáról, hogy a jogi egyetemet egzisztenciális okok miatt végezte el. Földjeik egy család megélhetését kiválóan biztosították, viszont két család már szűkösebben tudott volna belőle megélni, ezért érezte úgy, hogy elsődlegesen nem a családi birtokokra kell alapoznia a jövőjét. Ezenfelül alapvetően is fontosnak vélte, hogy továbbtanuljon, hiszen a kor és környezete elvárásai mellett abból csak előnye származhatott, ha tehetségét bármilyen irányban is kamatoztatja. Egyik nagyapja és dédapja is orvos volt, viszont ő félt a vértől, így a legkézenfekvőbb választás a jog volt számára. A jogi végzettség, meglátása szerint, sokféle pályaképet tesz lehetővé, ami szintén nagy pozitívuma a szakmának. Az ügyvédi pályát választotta végül, egyetem után a Szolnoki Ügyvédi Kamarába jegyezték be.
A második világháború alatt a család földjeit elvették. 1951. szeptember 1-jén vitték be a Gyorskocsi utcai fogdába, ahol két hétig tartották fogva. Ezt kövezően a kistarcsai internálótáborba szállították át internálási véghatározat nélkül. Egészen 1953-ig tartották ott. A szabadulása utáni három évben csak segédmunkásként dolgozhatott, ebben az időszakban krumplit kellett zsákolnia. Végül 1956-ban elbocsátották a segédmunkás munkahelyéről. Ezt követően felkereste az Államvédelmi Hatóság kérelmek és panaszok elbírálását intéző osztályát, ahol kapott egy igazolást arról, hogy 1951-ben alaptalanul internálták, és ennek következtében semmi hátrány nem érheti őt. Az Ügyvédi Kamara felvette őt, majd a büntetőjog felé specializálódott.
Eleinte kirendelt ügyeken dolgozott mint védő, és olyan sikeres volt, hogy hamar felfigyeltek rá. A későbbiekben olyan jelentős ügyeket képviselt, mint a Globex-ügy, a Soproni Ágnes-gyilkosság, a Miskei-ügy, valamint a zuglói nyilasper, ami 1967. január 19. és április 19. között zajlott a Fővárosi Bíróságon. Az ügyben tizenkilenc egykori pártszolgálatost vontak felelősségre. Bárándy György védte a per elsőrendű vádlottját, Kröszl Vilmost, akiről egy interjúban így nyilatkozott: „Azt hiszem, ő volt a legkegyetlenebb ügyfelem. Ötszázhatvan ártatlan ember meggyilkolásában vett részt, kizárólag zsidó mivoltuk miatt.” Végül halálbüntetést szabtak ki három vádlottra, köztük Kröszl Vilmosra is, a többiek nyolc és tizenöt év közötti börtönbüntetést kaptak.
1993 januárjában nyitotta meg kapuit a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda, öt alapítótaggal. Az alapítók között volt Bárándy György mellett fia, Bárándy Péter, és Gábor László, aki 1984 és 1992 között az Országos Ügyvédi Tanács tagja és választott titkára, 1992-től 2010-ig a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára volt, továbbá Kománovics Ibolya és Zamecsnik Péter. Bárándy György 2014-ben hunyt el agyembóliában.
Dr. Bárándy Péter: ügyvéd a maga jogán
Dr. Bárándy Péter 1949-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán 1974-ben szerzett jogi doktorátust. A szocialista rendszer bizonyos szakmákat illetően nem tűrte a dinasztikus struktúrákat. Ebben az időben az igazságügy-miniszter foglalkozott a frissen végzett hallgatók sorsával, mivel meghatározott számban vettek csak fel ügyvédjelölteket, amely miatt kérelmüket először átvizsgálták. Az egyetem elvégzése után Bárándy Péter ügyvédbojtárnak jelentkezett, és az ő kérelmét is a minisztériumhoz terjesztették fel. Budapesten megközelítőleg ekkor hatszáz ügyvéd volt, munkaközösségenként általában egy ügyvédjelölt. Amikor az adott főosztályon áttekintették az ügyvédjelölti kérelmeket, Bárándy Péterről kiderült, hogy az apja is ügyvéd. Miután visszautasították Bárándy Péter kérelmét, az akkori Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke személyesen ment el a miniszterhez, hogy az ügy pozitív elbírálásra kerüljön. Végül azzal a feltétellel engedélyezték felvételét, hogy mellette egy frissen végzett népi kádert is választottak az akkor végzett évfolyamról, emellett kikötötték azt is, hogy apjával nem dolgozhat együtt egy ügyvédi irodában, így Újpestre került ezután.
Védői szerepet olyan közismert büntetőügyekben is vállalt, mint Ahmed H., Gál György vagy az „ír gázoló” néven ismertté vált Ciaran Tobin ügye. Ahmed H. a vád szerint 2015-ben a röszkei határzavargásoknál köveket dobált a rendőrökre, és arra próbálta őket erőszakosan rávenni, hogy a menekülttömeget engedjék be Magyarországra. 2016 novemberében ítélték el első fokon tíz évre terrorizmus vádjával. Először nem Bárándy Péter képviselte Ahmed H.-t, ügyvédváltást követően lett védő ebben az ügyben. A harmadik ítélet 2018-ban született, amelyben végül öt év börtönbüntetésre ítélte Ahmed H.-t a Szegedi Ítélőtábla.
Bárándy Péter alapítója és alelnöke volt az 1992-ben Palotás János által létrehozott Köztársaság Pártnak egészen annak 1996-os megszűnéséig, melyből kifolyólag a országgyűlési képviselőjelöltje volt az 1994-es választáson. A politikai életben a párt megszűnését követően egészen 2002-ig nem vett részt. 2002-ben igazságügy-miniszternek jelölte őt az akkor még miniszterelnök-jelölt Medgyessy Péter. A miniszteri esküt a választás után tette le. A politika szereplésen felül a 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe „(Tag)állami szervezett bűn” címmel írt tanulmányt. A jogállamiság védelmében többször felemelte a hangját. A kormányban 2004-től, a miniszterelnök-váltás óta nem tölt be pozíciót.
Az említetteken felül Bárándy Péter tagja a Joseph Pulitzer-emlékdíj kuratóriumának. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetését 2009-ben, a Radnóti Miklós Antirasszista Díjat 2022-ben kapta meg.
Dr. Bárándy Gergely Péter: a saját útját járó utód
Dr. Bárándy Gergely 1976-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán kezdte meg 1995-ben, 2000-ben szerzett jogi doktorátust.
Édesapja ügyvédi irodájában lett ügyvédjelölt. Az ügyvédi szakvizsgát 2003-ban tette le, azóta ügyvédként tevékenykedik. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar büntetőjogi tanszékének gyakornoka volt 2000 és 2001 között, ezt követően 2006-ig a tanszék tanársegéde, 2009-ig az egyetem büntetőjogi és büntetés-végrehajtási tanszékének adjunktus posztját töltötte be. 2009-től óraadó tanár, és ebben az évben védte meg a PhD-értekezését is. 2001 és 2004 között a Magyar Kriminológiai Társaság titkári pozíciójában tevékenykedett, majd 2004-ben a társaság igazgatótanácsának tagjává választották.
Apjához hasonlóan ő sem maradt távol a politikai élettől, 2003-ban belépett a Magyar Szocialista Pártba. 2004 és 2008 között elnöke volt a párt jogi és igazgatási tagozatának. Az Országgyűlésbe a 2006-os országgyűlési választáson pártja fővárosi listájának 20. helyéről jutott be. 2006-ban tagja lett az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. A 2010-es országgyűlési választáson Budapest 21. számú egyéni választókerületében indult újra, azonban Várnai László, az LMP jelöltje javára egyoldalúan visszalépett a második fordulóban. Mandátumot az MSZP országos listájáról szerzett. Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának egyik alelnöke lett 2010-ben. A 2018-as és 2022-es országgyűlési választáson nem indult.
Bárándy Gergely közel húsz éve oktat jogi egyetemeken, számos hazai és nemzetközi szakmai konferencia előadója. Továbbá tagja a Büntetőjogi Szemle szerkesztőbizottságának és a Jogi Szakvizsga Bizottságnak. Jelenleg a Bárándy és Szabó M. Ügyvédi Irodában gyakorló ügyvéd.
Az ügyvéd úr szabadidejében íróként is tevékenykedik: 1999-ben Velence fénykora, 2004-ben A tenger keresztes lovagjai címmel jelentek meg művei. 2007-ben jegyzetíróként működött közre Tót-Váradi Kászonyi András Magyarországból tett velencei utazás című könyvének újrakiadása során.
Zárszó
Gyakran lehet találkozni azzal a jelenséggel, hogy családon belül tovább viszik a későbbi generációk felmenőik szakmáját. Eltérő véleményekkel lehet találkozni azt illetően, hogy ez jó-e vagy sem. A Bárándy család történetén keresztül bemutatva láthatóvá válnak mindannyiunk számára annak nehézségei és kitérői, amikor egy generációkon átívelő ügyvédi praxist akar valaki kiépíteni, tovább vinni, és közben mégis járná a saját útját.
Források: x, x, x, x, x, x, x, x
