Címke - tudomány

Polgári jog és Jogelmélet – Képeslapok a TDK-król

Minden bizonnyal elsősorban a kisgólyák, de számos esetben – sokszor kortól függetlenül – több felsőbb éves hallgató is eltöpreng azon: vajon hol található az a közeg, ahol előadásokon, szemináriumokon, könyvtárakon túlmenően – ám még mindig kötetlenül – további ismereteket gyűjthetnek be minden olyan jog– és egyéb társadalomtudománnyal kapcsolatos területről, amely felé érdeklődéssel fordulnak? Erre a válasz két szóban ragadható meg: tudományos diákkör.

Tovább

Barangolás I. rész- Útikönyv a Jurátus szervezetéhez

A gimnáziumi éveket elhagyva, a végzősök szemében az egyetem kezdetben óriásnak tűnik, szinte bekebelezi az ifjú hallgatókat. Ám az épület labirintusának a közepén, a mitológiából is jól ismert minotaurusz helyett, minden kezdődő félév elején a Jurátus biztonságot nyújtó szervezete várja a beilleszkedni vágyó felfedezőket. A két részes cikksorozatunk első állomása a nemzetközi sajtótörténetbe enged betekintést, míg az írás második fele kifejezetten a Jurátust és annak szervezetét mutatja be részletesebben.

Tovább

Különvélemény, avagy a bűncselekmények kísérletei

Képzeljen el egy világot, amely teljesen mentes a gyilkosságoktól! Csábítóan hangzik, nem igaz? Azonban nem lesz-e lehetséges ezzel az, hogy a gyilkosságok folytonos megelőzésének végül lenne valamilyen sokkal nagyobb ára? Olyan ár, mint például a szabad akarat végleges eltörlése? Ezzel a témával foglalkozik Steven Spielberg 2002-ben bemutatott filmje, amely Philip K. Dick azonos című novellája alapján, a Különvélemény elnevezést kapta.

Tovább

Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok a Tarantino filmekben

Úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy Quentin Tarantino az egyik legismertebb, és mindenféleképpen legmeghatározóbb alakja a kortárs filmművészetnek. Első filmjét (Kutyaszorítóban) 1992-ben, az utolsót (Volt egyszer egy Hollywood) pedig 2019-ben rendezte. Alkotásaira egytől egyig jellemzőek a remekül megírt és eljátszott karakterek, a zseniális párbeszédek és az ötletes, sokszor abszurd történetek. Ezeken kívül azonban azt sem érdemes elfelejteni, hogy az erőszak és a bűnözés is igen sokszor alapját képezi a történeteinek. Így a soron következő cikkünkben arra tennék kísérletet, hogy egy kicsit más szemszögből nézzük meg és tárgyaljuk Tarantino filmjeinek egyes ikonikus jeleneteit.

Tovább

Április elseje

Április elseje van, vagyis bolondok napja, és ilyenkor meg kell viccelni az embereket, nincs mit tenni. Fura hagyomány ez a nap, egyesek a keltáknak tulajdonítják, mások vérben forgó szemmel bizonygatják, hogy a humornak és a mókának márpedig nincs nemzetisége. Ám ez a cikk nem kívánja körüljárni a bolondok napi hagyományokat és furmányos csőbehúzásokat.

Tovább

Mi is a mesterséges intelligencia?

Legyen szó a 2001: Űrodüsszeiában a HAL-9000-ről, a Mátrixnak az emberiséget elemként használó gépeiről vagy a Tesla önvezető autóiról, a mesterséges intelligencia régóta inspirál írókat történetek megírására, tudósokat pedig a fejlődés következő szintjének elérésére. Legyen az félelem vagy remény, amit ezen technológiával szemben állítunk, annyi biztosan kimondható, hogy mára már nem sci-fi -ről beszélünk.

Tovább

Górcső alatt az egy éves Külügyi Műhely c. folyóirat – Interjú a szervezet főszerkesztőjével, Tóth Zoltán Balázzsal

Mivel foglalkozik a szóban forgó folyóirat? Hogyan alakult a lap és mik a célkitűzéseik? Miért érdemes követni a Külügyi Műhelyt akár már joghallgató korunkban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk az alábbi sorokban a szervezet főszerkesztőjének, Tóth Zoltán Balázsnak a szavain keresztül.

Tovább

Névadóink története

Nem titok, hogy egyetemünk közel négyszáz éves történelme során a magyar tudományos és politikai élet két kiemelkedő alakjának is viselhette nevét. De ki is volt Pázmány Péter, a „magyar Shakespeare”, a „reneszánsz megtestesítője”, és milyen szerepe volt Eötvös Lorándnak Einstein relativitáselméletében? Cikkünkben az egyetem névadóinak történetét járjuk körbe.

Tovább