Április elseje van, vagyis bolondok napja, és ilyenkor meg kell viccelni az embereket, nincs mit tenni. Fura hagyomány ez a nap, egyesek a keltáknak tulajdonítják, mások vérben forgó szemmel bizonygatják, hogy a humornak és a mókának márpedig nincs nemzetisége. Ám ez a cikk nem kívánja körüljárni a bolondok napi hagyományokat és furmányos csőbehúzásokat.
Tovább
Legyen szó a 2001: Űrodüsszeiában a HAL-9000-ről, a Mátrixnak az emberiséget elemként használó gépeiről vagy a Tesla önvezető autóiról, a mesterséges intelligencia régóta inspirál írókat történetek megírására, tudósokat pedig a fejlődés következő szintjének elérésére. Legyen az félelem vagy remény, amit ezen technológiával szemben állítunk, annyi biztosan kimondható, hogy mára már nem sci-fi -ről beszélünk.
Tovább
Mivel foglalkozik a szóban forgó folyóirat? Hogyan alakult a lap és mik a célkitűzéseik? Miért érdemes követni a Külügyi Műhelyt akár már joghallgató korunkban? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk az alábbi sorokban a szervezet főszerkesztőjének, Tóth Zoltán Balázsnak a szavain keresztül.
Tovább
Nem titok, hogy egyetemünk közel négyszáz éves történelme során a magyar tudományos és politikai élet két kiemelkedő alakjának is viselhette nevét. De ki is volt Pázmány Péter, a „magyar Shakespeare”, a „reneszánsz megtestesítője”, és milyen szerepe volt Eötvös Lorándnak Einstein relativitáselméletében? Cikkünkben az egyetem névadóinak történetét járjuk körbe.
Tovább
A történelem során eddig már több mint tíz magyar személyt tüntettek ki a világ egyik legrégebbi és legismertebb tudományos elismerésével, a Nobel-díjjal. Közülük öten voltak rövidebb vagy hosszabb ideig az ELTE polgárai. Egyikük kerek születési évfordulója alkalmából ebben a cikkben emlékezünk rájuk.
Mit jelent az ismeretlen tettes elleni eljárás?
Katalónia függetlenedési törekvései nem újkeletűek, ám ilyen messzire még sohasem sikerült eljutniuk az önállóság deklarálása kapcsán. Az egyik oldalon valós és vélt sérelmek, gazdasági előny és kulturális differencia állnak, a másikon egy szuverén állam, valamint egy nehéz helyzetben lévő közösség, amelynek nagyobb szüksége van az összetartásra, mint valaha.
A legutóbbi Polgári Jogi TDK-n Dr. Kisfaludi András, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára adott elő a választottbíráskodás témakörében. Szó volt a választottbíráskodás jelentőségéről és a jogintézménnyel kapcsolatos változtatási tervekről is.
Terrorizmus és migráció. A XXI. század legaktuálisabb és talán legbrutálisabb kérdésköre. A leggyakrabban felvetődő témák: okok, potenciális megoldások, várható terrortámadások Európában. E gondolatok mentén szervezett előadást a Prokon Kutató és Elemző Társaság, amelynek keretében szót kapott Sántha Hanga, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Dr. Besenyő János, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóműhelyének vezetője és Dr. Bács Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Terrorelhárítási Tanszékének oktatója, biztonságpolitikai szakértő.
Hack Péter szavaival élve: a jog és állam főnevek esetében nem mindegy, hogy azokat milyen sorrendben helyezzük egymás után. Mit is jelent a jogállam? Kiszámíthatóság, előreláthatóság, a visszaható hatály tilalma, szólásszabadság, autonómia. Autonómiát az igazságszolgáltatásnak, az önkormányzatoknak, az egyetemeknek. Az egyetemeknek, amelyek részei a demokratikus közéletnek, amelyek függetlenségükből kifolyólag képesek tükröt tartani az aktuális kormányzati cselekvések elé.
