A Sisi hercegnő kalandjai című rajzfilmsorozaton nőttem fel, és a királyné kislánykori példaképemmé vált, bár akkor még csak a mesebeli, bájos, romantikus életét ismerve, nem tudva a valódi megpróbáltatásairól. Később gyerekkori rajongásom Sisi élete iránti érdeklődésre váltott át, így nem volt kérdés, hogy a Perjátszó Kör A Sisi merénylet – Legendák és valóság című előadásán ott a helyem az első sorban.
Budapest tele van kiváló éttermekkel. A legtöbben a jó hangulatú családi vagy a meghitt romantikus vacsorák miatt szeretik ezeket a helyeket, azonban ma már nem mehetünk el szó nélkül az ugyancsak szemet és ízlelőbimbókat gyönyörködtető bruncholás mellett sem.
A mozikban már játsszák Antal Nimród új filmjét, A Viszkist. Nem nehéz kitalálni, az alkotás Ambrus Attila, a jégkorongozóból lett bankrabló életét dolgozza fel. Számos kérdés felmerült bennem a filmmel kapcsolatban, többek között az, hogy vajon mennyi lehet igaz a sztoriból, illetve hogy a filmben megvalósított cselekmények egyáltalán fizikailag lehetségesek voltak-e abban az érában. A történet hitelességéről nem tudok nyilatkozni, hiszen az igazságot csak Ambrus tudhatja, ám a dilemmáimra talált válaszokat szívesen osztom meg azt veletek.
A huszonhat éves színésznő szerepelt a #Sohavégetnemérős és a Brazilok című filmekben, a Semmi bogár kisfilmben, a Katona Társulat tagja, színpadon alakította már Nyinát a Sirályból, és volt már Emilia Galotti is… Egyre gyakrabban találkozunk „ezek a mai fiatalok” és „bezzeg az én időmben” témájú cikkekel – ezekről és más aktualitásokról beszélgettünk egy sikeres huszonévessel.
Gróf Széchenyi István. A legyőzhetetlen csodakanca. Ötvennégy győzelem. Csalogány, az igaz barát. 161975 Kincsem nevű aszteroida. 7,9-es IMDb értékelés. Kincsem Park. Ahogy ezekből látszik, a magyar csodaló hírünket vitte a nagyvilágban, mi mégis nevetségesen keveset tudunk róla. Ki is volt Kincsem, a maximalista angol telivér, aki egyszer sem kegyelmezett Európa derbijeinek?
Valószínűleg, ha máshol nem is, az általános iskolai kirándulásokon már mindenki megismerkedett a hagyományőrzés világával, mégis képesek vagyunk elfelejteni, hogy magyarnak lenni nem csak annyit jelent, hogy népdalokat tanulunk énekórán, március 15-én kokárdát viselünk, vagy augusztus 20-án megnézzük a tűzijátékot. Azok számára, akik szünetet tartanának a tanulásban, és szívesen vennének részt kulturális fesztiválokon vagy táborban, az alábbiakban ajánlok pár lehetőséget.
Magyarországon az elmúlt egy évben a figyelem középpontjába került az Oscar-gála. Tavaly Nemes-Jeles László Saul fia című alkotása nyerte meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat. Ezt követően idén februárban újra egy magyar alkotásnak drukkolhattunk a gálán, és nem hiába: Deák Kristóf Mindenki című kisjátékfilmje érdemelte ki a legjobb élőszereplős rövidfilmnek járó Oscar-díjat. Azonban e közelmúltban történt sikereken kívül már korábban is lehetett örülni a díjak kiosztásakor magyar, illetve magyar származású művészeknek.
Március 12-ig a budapesti Hősök Terén lévő Műcsarnok ad otthont az utóbbi évek egyik legnívósabb festészeti kiállításának, amelyen az Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedő művészeinek alkotásai tekinthetők meg.
A Nobel-díj az egyik legrangosabb nemzetközi elismerés, melyet minden évben azok kaphatnak, akik a fizika, a kémia, az irodalom, az orvostudomány és a közgazdaságtan területén alkottak maradandót, vagy a békéért tett erőfeszítéseik számítanak kiemelkedőnek. Legtöbbször a Nobel-díjak kitüntetettjei a papírformát követik, azonban sok esetben előfordult már, hogy meglepő eredmény született a díjazottak kiválasztása során. Tovább
Budapest éhezik az újhullámos, kreatív és interaktív művészeti programokra. Felismerve és kihasználva ezt évről-évre egyre több ilyesfajta rendezvény jelenik meg a magyar piacon. Ezek közül az egyik kiemelkedő – számomra a legkedvesebb – a Textúra, amely immáron harmadik alkalommal invitálja egyestés kulturálódásra a Nagyérdeműt. Tovább
