Mozi, színház, koncert vagy múzeum, manapság lényegében mind afféle „szolgáltatásként” áll a rendelkezésünkre. A legutóbbi múzeumélményem azonban nem egy szokványos látogatás volt. Bepillantást nyerhettem ugyanis a Magyar Nemzeti Galéria külvilág elől elzárt részébe és megismerkedhettem annak titokzatos és sajátos belső világával.
2019-ben ünnepli fennállásának hetvenéves évfordulóját az ELTE Bartók Béla Énekkara, mely az Egyetemi Koncertzenekarral és a Néptáncegyüttessel közösen alkotja az Egyetem „Eötvös” Művészeti Együttesét. A kórus idén is várja az énekelni vágyó hallgatókat. A tagok között jelenlegi és egykori egyetemi polgárokat is találunk, akik mind szeretnek együtt énekelni, és ezzel jó pillanatokat szerezni egymásnak és a közönségnek is.
Tovább
Az elvágyódás érzése sokunkban megvan, általában akkor tör elő, amikor minden teendőnk összesűrűsödik, és semmilyen kiutat nem látunk. Erre szerencsére gyors megoldást jelenthet kedvenc fapados légitársaságunk és az Airbnb oldalának felkeresése, akár azonnal, előadás közben. Bennem azonban az eltűnés iránti vágy olyan méreteket öltött, hogy mindenképpen valami nagy dobáson járt az eszem, nem csak a szokásos, négynapos kiruccanáson.
Akár szereti valaki Tarantino munkásságát, akár nem, annyi bizonyos, hogy aki látta valamely filmjét, arra erős benyomást tett. Mi is áll valójában korunk kétségkívül egyik legsikeresebb, egyesek szerint zseni, mások szerint őrült filmrendezőjének népszerűsége és egyben megosztó mivolta mögött?
Emlékeztek a Mielőtt lemegy a nap című csodás filmre? És arra a jelenetre, mikor Celine azt mondja Jessenek, hogy az a Notre Dame egyszer el fog tűnni?
A Sisi hercegnő kalandjai című rajzfilmsorozaton nőttem fel, és a királyné kislánykori példaképemmé vált, bár akkor még csak a mesebeli, bájos, romantikus életét ismerve, nem tudva a valódi megpróbáltatásairól. Később gyerekkori rajongásom Sisi élete iránti érdeklődésre váltott át, így nem volt kérdés, hogy a Perjátszó Kör A Sisi merénylet – Legendák és valóság című előadásán ott a helyem az első sorban.
Budapest tele van kiváló éttermekkel. A legtöbben a jó hangulatú családi vagy a meghitt romantikus vacsorák miatt szeretik ezeket a helyeket, azonban ma már nem mehetünk el szó nélkül az ugyancsak szemet és ízlelőbimbókat gyönyörködtető bruncholás mellett sem.
A mozikban már játsszák Antal Nimród új filmjét, A Viszkist. Nem nehéz kitalálni, az alkotás Ambrus Attila, a jégkorongozóból lett bankrabló életét dolgozza fel. Számos kérdés felmerült bennem a filmmel kapcsolatban, többek között az, hogy vajon mennyi lehet igaz a sztoriból, illetve hogy a filmben megvalósított cselekmények egyáltalán fizikailag lehetségesek voltak-e abban az érában. A történet hitelességéről nem tudok nyilatkozni, hiszen az igazságot csak Ambrus tudhatja, ám a dilemmáimra talált válaszokat szívesen osztom meg azt veletek.
A huszonhat éves színésznő szerepelt a #Sohavégetnemérős és a Brazilok című filmekben, a Semmi bogár kisfilmben, a Katona Társulat tagja, színpadon alakította már Nyinát a Sirályból, és volt már Emilia Galotti is… Egyre gyakrabban találkozunk „ezek a mai fiatalok” és „bezzeg az én időmben” témájú cikkekel – ezekről és más aktualitásokról beszélgettünk egy sikeres huszonévessel.
Gróf Széchenyi István. A legyőzhetetlen csodakanca. Ötvennégy győzelem. Csalogány, az igaz barát. 161975 Kincsem nevű aszteroida. 7,9-es IMDb értékelés. Kincsem Park. Ahogy ezekből látszik, a magyar csodaló hírünket vitte a nagyvilágban, mi mégis nevetségesen keveset tudunk róla. Ki is volt Kincsem, a maximalista angol telivér, aki egyszer sem kegyelmezett Európa derbijeinek?
