A Mikulás egy kapzsi, szeretetet nem ismerő bűnöző, akinek börtönben lenne a helye! A piros ruha, a bojtos sapka és a mosolygó, pirospozsgás arc csak álca, amely mögött egy valóságos szörnyeteg rejtőzik. Rabszolgatartás, ittas vezetés és erőszakra való fejbujtás. És ez csak néhány a Mikulás bűnei közül! Tartson velünk most minden kedves Olvasó, hogy közösen nézhessük végig, ahogyan gyerekkori hősünkről végre lehull a lepel.
Tovább
„Megégetnék száz ártatlant, ha csak egy bűnös volna is köztük!” Ez lenne az inkvizíció? Vallási fanatizmus, kegyetlenség, kínzások és máglyahalál? Bár az utolsó inkvizítorok általi ítéleteket több száz éve hozták meg, azok említése sokakban még mindig rossz szájízt hagy maga után. Ezen cikkel Szent Feladatomnak tartom, hogy objektíven megismertessem az inkvizíció történetét, működését és természetesen a jogi mivoltát. Nem is szaporítanám tovább a szót, vágjunk bele az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!
Tovább
A hírekben és a mindennapokban számtalanszor emlegetett fogalom. A kényszergyógykezelés mögött komoly félrehallások mutatkoznak, és a valóságtól távol eső tények nem könnyítik meg, hogy lássuk, miben is rejlik az említett eljárás. A cikkből kiderül, miért nem bölcs döntés megjátszani a rendőrség és a bíróság előtt a mentális betegség fennállását, mivel nem “jár jobban” az illető a kényszergyógykezeléssel sem.
Tovább
Képzeljen el egy világot, amely teljesen mentes a gyilkosságoktól! Csábítóan hangzik, nem igaz? Azonban nem lesz-e lehetséges ezzel az, hogy a gyilkosságok folytonos megelőzésének végül lenne valamilyen sokkal nagyobb ára? Olyan ár, mint például a szabad akarat végleges eltörlése? Ezzel a témával foglalkozik Steven Spielberg 2002-ben bemutatott filmje, amely Philip K. Dick azonos című novellája alapján, a Különvélemény elnevezést kapta.
Tovább
Úgy gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy Quentin Tarantino az egyik legismertebb, és mindenféleképpen legmeghatározóbb alakja a kortárs filmművészetnek. Első filmjét (Kutyaszorítóban) 1992-ben, az utolsót (Volt egyszer egy Hollywood) pedig 2019-ben rendezte. Alkotásaira egytől egyig jellemzőek a remekül megírt és eljátszott karakterek, a zseniális párbeszédek és az ötletes, sokszor abszurd történetek. Ezeken kívül azonban azt sem érdemes elfelejteni, hogy az erőszak és a bűnözés is igen sokszor alapját képezi a történeteinek. Így a soron következő cikkünkben arra tennék kísérletet, hogy egy kicsit más szemszögből nézzük meg és tárgyaljuk Tarantino filmjeinek egyes ikonikus jeleneteit.
Tovább
Újabb résszel jelentkezik cikksorozatunk, amelynek középpontjában egyetemünk egykori oktatói állnak. A magánjog és a közjog nyilvános rendes tanárai után ezúttal a büntetőjog három professzorának pályáját mutatjuk be. Ketten közülük csak néhány évig tanítottak az egyetemen, a harmadik tudós neve viszont összeforrt a pesti jogi karral. Egy dolog közös mindhármukban: a büntetőjog tudományát a legmagasabb színvonalon művelték.
Tovább
A hatályos büntetőeljárási törvényünk általános tételként kezeli azt a meghatározást, miszerint sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Hogyan hat a sértett közreműködése, beleegyezése a büntetőjogi felelősség alakulására? Beleegyezését adhatja-e bizonyos cselekményekhez egy kiskorú gyermek? Van-e egyáltalán jelentősége a gyermekkornak az igazságszolgáltatásban? A cikk ezekre a kérdésekre keresi a választ. Vági Kata írása.
Tovább
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül.
Tovább
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül.
Tovább
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciához kapcsolódó cikksorozatunkban az ELTE ÁJK döntős dolgozatainak rezüméit osztjuk meg veletek. Az idei évben egyetemünkről összesen negyvenen jutottak tovább az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába. Az országos fordulót április 12 és 14 között rendezi meg a Debreceni Egyetem, a járványhelyzetre való tekintettel online formában. A szóbeli védésekbe bárki bekapcsolódhat a szervezők honlapján elérhető linkeken keresztül.
Tovább