Rendkívüli, de nem példa nélküli időket élünk az egyetemen március óta. Az elmúlt évszázadok során ugyanis többször előfordult már, hogy a megszokottól eltérően zajlott a tanítás a hazai felsőoktatási intézményekben. Áttekintő cikkünkből kiderül, hogyan változott a tanév rendje egy-egy speciális esemény hatására 1838 és 2020 között.
Tovább
Gyíkemberek, laposföld, 5G tornyok milliméter-hullámai, chemtrail csíkok – csak néhány példa azokból az össszeesküvés-elméletekből, melyekben emberek mind a mai napig teljes vállszélességgel hisznek. Milyen okai lehetnek annak, hogy valakit beszippantanak ezek a feltételezések? És vajon vannak olyan konteók, amelyek utólag igaznak bizonyulnak?
Tovább
Habár erre senki nem számított, de a mára már feltételezhetően mindenki számára ismertté vált Covid-19 úgy tűnik, hogy még az ELTE ÁJK HÖK-választásokra is képes volt hatást gyakorolni. De mivel nincs az a világjárvány, ami meg tudná bénítani a HÖK szervezetét, így – mint ahogyan eddig minden évben – idén is megrendezésre kerül a szavazás, csak az előbb említett ok miatt kicsit más formában láthatjuk majd megvalósulni az eseményeket.
Az eddigiekben mindig volt a kampányoknak olyan része is, ami személyes kontaktot igényelt, mint például a hallgatói ajánlások gyűjtése. Tekintettel viszont a Magyarországot is érintő járványügyi helyzetre, ez jelenleg nem kivitelezhető kampányforma. Úgy tűnt a nyár vége felé közeledve, hogy van okunk a reménykedésre, de mostanra már egyértelműen rosszabb a helyzet, mint az első hullám ideje alatt volt. Emiatt a vezetőség úgy döntött, hogy nem érdemes kockáztatni „hibrid kampánnyal”, ráadásul a jelenléti és online oktatás kettőssége még jobban megnehezítené a választások normális lebonyolítását. Ahogyan az egyetem, úgy a HÖK is igyekszik a lehető legkisebbre csökkenteni a fertőzés kockázatát.
A kampányt és a választásokat érintő szabályzat ennek értelmében módosult, így az Ellenőrző Bizottság úgy döntött, hogy a választások lebonyolítását kizárólag online felületen folytatja. Az időpontok tekintetében is szükséges volt némi változtatást bevezetni: a módosítás értelmében a jelöltállítás idén szeptember 10–17.-ig tartott.
A jelöltállítás eredményét elnézve idén sem számíthatunk az elnöki székért folyó szoros párharcra, ugyanis a választófelületen csupán egy név van megjelölve. A regnáló elnök, Pásztor Csaba döntött úgy, hogy továbbra is maradna a pozíciójában, és lássuk be, hogy kihívó híján meglehetősen nagy esélye van erre, kivéve, ha a szavazatok száma nem éri el az érvényességi küszöböt, vagyis a 25 százalékot. Ez esetben ugyanis egy ideiglenes ügyvivő elnökség állna fel.
Az elnöki pozíción kívül a politológus hallgatóknak lehetőségük van megválasztani a politológus ügyekért felelős alelnökjelöltet is. Illetve minden hallgató választhat három évfolyamképviselőt, akik a küldöttgyűlésben az adott évfolyamot fogják reprezentálni.
A választáson való részvételre mindenkinek van lehetősége a Neptunon keresztül október 10.-ig. Ezt követően kihirdetésre kerülnek az eredmények. Ha valaki esetleg eltévedne a Neptun útvesztőiben, a választói felületet az „Ügyintézés” menüpont alatt a „Kérdőíveknél” találhatja meg, de egyébként a bejelentkezés után automatikus üzenet is jelzi, hogy a hallgatónak kitöltendő kérdőíve van. Ha pedig megtaláltuk, nem kell mást tenni, mint szavazni!
Egy hallgatói önkormányzati választáson nem csupán egy nevet választunk ki, hanem egy jövőt. A most megválasztott HÖK-vezetőség lesz az, akik a jövőben képviselni fogják az érdekeinket. Éppen ezért óriási jelentőséggel bír az, hogy milyen eredmény születik, nagy felelősség, hogy mi miként szavazunk.
A jelölteknek lehetőséget nyújtottunk a bemutatkozásra, melyet ide kattintva lehet megtekinteni.
Jelöltek:
Elnökjelölt: Pásztor Csaba
Politológus ügyekért felelős alelnökjelölt: Gacs Bálint József
Küldöttgyűlési képviselők:
Nappali tagozatos jogász hallgatók – 1. évfolyam:
Hamecz Flóra, Tar Bernadett, Kiss Dániel István, Madarász Brigitta, Osztovits Pál József, Wisznovszky Tamás
Nappali tagozatos jogász hallgatók – 2. évfolyam:
Gilly Zsófia Bernadett, Horgos Patrick, Illés Dorottya Lilla
Nappali tagozatos jogász hallgatók – 3. évfolyam:
Artner András Attila, Erdélyi Panna Veronika, Kovács Szabina Krisztina
Nappali tagozatos jogász hallgatók – 4. évfolyam:
Savu Ágnes, Szák Donatella, Takács Katalin
Nappali tagozatos jogász hallgatók – 5. évfolyam:
Brunner Dániel, Varga József
Levelező tagozatos jogász hallgatók:
Csuka Viktória, Nyerges Tímea Jolán
Politológia BA szakos hallgatók:
Grama Gréta, Molnár Dániel, Gacs Bálint József
Kriminológia MA szakos hallgatók: Domonkos Renáta
Politikatudomány MA szakos hallgatók: Pap Szabolcs Kristóf
A társadalom minden rétegét érinti a nemrégiben felbukkant koronavírus. Jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, mégis vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyek előnyt kovácsolhattak a vírus hatására megváltozott szokásokból. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a jogászok munkája milyen mértékben alakult át az elmúlt időszakban.
A Magyar Olimpiai Bizottság Jogi Bizottságának elnökével, Dr. Mészáros Jánossal, Dr. Vaska Ottilia jogi főmunkatárssal és Dósa Viktória nemzetközi főmunkatárssal, a tokiói Magyar Csapat csapatvezetőjével beszélgettünk – II. rész
Életünk minden területe tagadhatatlanul megváltozott a koronavírus-világjárvány megjelenése óta, nincs ez másként a közösségi média használatunkkal sem. Habár a legnépszerűbb hashtagek a több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező Instagramon továbbra is a #love, #instagood és #fashion, számos új trend indult, amellyel kifejezhetjük magunkat a karantén alatt. Cikkünkben ezekből szemezgettünk.
A különleges helyzetek különleges megoldásokat követelnek, és ez nem volt máshogy a szakdolgozatokvédések során sem a veszélyhelyzet kihirdetését követően. Bár a tavaszi félévben záróvizsgázó hallgatók nagyobb része még személyesen tudta megvédeni diplomamunkáját, jócskán akadtak olyanok is, akiknek az egyetem bezárására tekintettel már elektronikus úton kellett ezt megtenniük.
Az elmúlt évtizedekben megszokhattuk, hogy áprilisra a bajnokságok és a nemzetközi kupák a befejezésükhöz közelednek. 2020 tavaszán azonban odáig jutottunk, hogy aki élőben futballt szeretne nézni, annak kétes megbízhatóságú streamszolgáltatásokat kell igénybe vennie a még zajló pontvadászatok mérkőzéseinek követéséhez.
2020 minden bizonnyal a koronavírus éve. A jól megszokott mindennapjainkon érezhető változások életünk minden területére kihatással vannak, legyen szó munkáról, oktatásról, a szociális kapcsolatainkról vagy akár saját mentális egészségünkről. Tény, hogy a vírust nem elsősorban mint uniós polgárok szemléljük, hanem mint individuumok, mégis érdekes lehet megvizsgálni, mi történik a világban és Európában a napi híradásokban szereplő (gyakran tragikus) eseményeken túl.
Természetesen írásunk nem jóslásra épül, egyik olvasónk személyes földi sorsának végét sem tudom a tenyeréből vagy kártyavetéssel megmondani. Azonban statisztikai adatokat alapul véve valószínűsíthetjük, hogy mi okozhatja halálunkat és hogyan tudjuk ezeket a betegségeket megfelelő életmóddal elkerülni.
