A társadalom minden rétegét érinti a nemrégiben felbukkant koronavírus. Jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, mégis vannak olyan gazdasági ágazatok, amelyek előnyt kovácsolhattak a vírus hatására megváltozott szokásokból. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a jogászok munkája milyen mértékben alakult át az elmúlt időszakban.
A Magyar Olimpiai Bizottság Jogi Bizottságának elnökével, Dr. Mészáros Jánossal, Dr. Vaska Ottilia jogi főmunkatárssal és Dósa Viktória nemzetközi főmunkatárssal, a tokiói Magyar Csapat csapatvezetőjével beszélgettünk – II. rész
Életünk minden területe tagadhatatlanul megváltozott a koronavírus-világjárvány megjelenése óta, nincs ez másként a közösségi média használatunkkal sem. Habár a legnépszerűbb hashtagek a több mint egymilliárd felhasználóval rendelkező Instagramon továbbra is a #love, #instagood és #fashion, számos új trend indult, amellyel kifejezhetjük magunkat a karantén alatt. Cikkünkben ezekből szemezgettünk.
A különleges helyzetek különleges megoldásokat követelnek, és ez nem volt máshogy a szakdolgozatokvédések során sem a veszélyhelyzet kihirdetését követően. Bár a tavaszi félévben záróvizsgázó hallgatók nagyobb része még személyesen tudta megvédeni diplomamunkáját, jócskán akadtak olyanok is, akiknek az egyetem bezárására tekintettel már elektronikus úton kellett ezt megtenniük.
Az elmúlt évtizedekben megszokhattuk, hogy áprilisra a bajnokságok és a nemzetközi kupák a befejezésükhöz közelednek. 2020 tavaszán azonban odáig jutottunk, hogy aki élőben futballt szeretne nézni, annak kétes megbízhatóságú streamszolgáltatásokat kell igénybe vennie a még zajló pontvadászatok mérkőzéseinek követéséhez.
2020 minden bizonnyal a koronavírus éve. A jól megszokott mindennapjainkon érezhető változások életünk minden területére kihatással vannak, legyen szó munkáról, oktatásról, a szociális kapcsolatainkról vagy akár saját mentális egészségünkről. Tény, hogy a vírust nem elsősorban mint uniós polgárok szemléljük, hanem mint individuumok, mégis érdekes lehet megvizsgálni, mi történik a világban és Európában a napi híradásokban szereplő (gyakran tragikus) eseményeken túl.
Természetesen írásunk nem jóslásra épül, egyik olvasónk személyes földi sorsának végét sem tudom a tenyeréből vagy kártyavetéssel megmondani. Azonban statisztikai adatokat alapul véve valószínűsíthetjük, hogy mi okozhatja halálunkat és hogyan tudjuk ezeket a betegségeket megfelelő életmóddal elkerülni.
Vajon a forró tea tényleg segít megelőzni a koronavírust? Budapestet vesztegzár alá fogja vonni a kormány? Napjainkban rohamos ütemben árasztják el az internetet hihetetlenebbnél hihetetlenebb hírek. De mi is az álhír, és hogyan ismerhetjük fel? Hogyan próbálják világszerte visszaszorítani térhódítását? Mai cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Hogyan vélekedik egy tanszékvezető, a HÖK elnöke és egy kollégista ÁJK-s hallgató a járvány okozta helyzetről, és miként boldogulunk a távoktatással? Megkérdeztük!
Az 1940-es években járunk, Algéria egy Oran nevű városában, ahol a pestisjárvány könyörtelenül szedi áldozatait. A katasztrófa azonban bármelyik városban és korszakban történhetne, nem függ sem tértől, sem időtől. Camus A pestisben az egyének és a közösség sorsát is lefesti nekünk.
