Az 1940-es években járunk, Algéria egy Oran nevű városában, ahol a pestisjárvány könyörtelenül szedi áldozatait. A katasztrófa azonban bármelyik városban és korszakban történhetne, nem függ sem tértől, sem időtől. Camus A pestisben az egyének és a közösség sorsát is lefesti nekünk.
Az új koronavírus (COVID-19) kapcsán a sajtóban egyre gyakrabban megjelenő hír, hogy egész országokat, városokat vagy embereket vesznek karantén alá. Az elmúlt napok történéseit követve számos európai ország különböző területeit zárták le, de lássuk, mit is jelent a karantén, mennyiben és hogyan érinti a hétköznapjainkat.
Mint az köztudott, a Kormány 2020. március 19. napjától hatályos 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletében fizetési moratóriumot rendelt el. Eszerint a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap.
Március 11-én, szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány a koronavírus-járvány kitörése miatt. Mindannyian érzékeljük, hogy a mindennapjainkban hatalmas változás állt be a világjárvány terjedése óta, azonban szükséges tisztázni, mi az a veszélyhelyzet, miért van rá szükség és hogyan érinthet egy átlagembert.
Az egész világ lélegzet-visszafojtva figyel Kínára. A koronavírus áldozatainak száma több mint 2000 fő, a megbetegedések száma közel 76 000. A kimondottan nagy médiafigyelem ellenére közel sem ez minden idők legsúlyosabb járványa. Mai cikkünkben megkíséreljük áttekinteni a történelem legpusztítóbb járványait.
