Címke - egyetem

Doktori cím – elképzelés vs. valóság szokatlan formában – Tényleg 5397 embert érdekel a kötelem (obligatio) fogalma?

Tíz éves korában rajzolt bárki is napköziben paragrafus jelet a füzetébe a házi feladat helyett? 2021-ben az összesen 101 878 jelentkezőből 5397-en szeretnének osztatlan jogász mesterképzésen továbbtanulni, ami az Eduline következtetése alapján kilenc éves rekordot döntött meg. De nézzünk is a dolgok mélyére, miért is ilyen magas ez a szám?!

Tovább

Az alapítványi modellről, ami a felsőoktatási intézményeket illeti – A forma módosítja-e a tartalmat?

Milyen nemzetközi példák vannak az egyetemi struktúrákra vonatkozóan? Milyen pozitív és milyen negatív jóslatok övezik ezt a beszédtémát? Megannyi a kérdés, és ez a pár bekezdés nem fog mindenre választ adni, sőt nem is szeretne, és valljuk be, nem is tudna. Azonban vitathatatlan, hogy a mindenkori egyetemi kultúráról és ezen intézményeket befolyásoló tényezőkről, lehetőségekről kötelessége beszélnie a leginkább érintetteknek. Hiszen az egyetemi polgárok, hallgatók nem külső szereplők, hanem a felsőoktatás központi alanyai, akik végsősorban a mindenkori egyetemi struktúrák végtermékei és víztükrei. A cikk írója sokkal inkább gondolatokat kíván ébreszteni, mint állást foglalni a következő sorokban.

Tovább

Self-care minden mennyiségben – Nemcsak a mentális egészségről szól, sokkal több annál

Közeledik a vizsgaidőszak. A kényelmes félév eleji tanulási tempó nyomai már sehol sincsenek. Az oktatók által feladott tananyag-mennyiségek az egekig tornyosulnak. A veszélyhelyzettel újra visszatért a bizonytalanság, és még sorolhatnám. Sokszor úgy érezhetjük, hogy nehéz választanunk kötelesség és kikapcsolódás között, de kérdezem: hogyan is tudnánk megfelelően teljesíteni, ha nem hagyunk magunknak megfelelő időt a feltöltődésre?

Tovább

Szösszenet az egyetemi életről

Többször eszembe jutott már, hogy leírjam véleményemet, meglátásaimat, mint „régi” tanterves joghallgató. Őszinte leszek, nem olvasom túl gyakran a Jurátus cikkeit, azonban most úgy éreztem, hogy eljött az ideje gondolataim kifejtésének. Úgy véltem, hozzájuk fordulva tudnám a legszélesebb közönséghez eljuttatni mindezt. Előre bocsátom, nem a hallgatókat kívánom minősíteni, inkább egy tükröt szeretnék mutatni mindenkinek, akit érdekel: „Mi is a baj a jogi oktatással?” – mindezt a tanítás módszerének vizsgálata nélkül. Borbély Deborah írása.

Tovább

Minden, amit az állami tandíjtámogatásról tudni kell

Mindenki fellélegzik, amikor megkapja az SMS-t, hogy elérte az államilag támogatott képzés ponthatárát. Ezek után nem kell aggódni, hogy mikor és mennyi diákhitelre lesz szükség, és azt hogyan kell majd visszafizetni. Azonban ez a támogatás sincs ingyen. Most végignézzük, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteni annak a végzett hallgatónak, aki állami ösztöndíjban részesült.

Tovább

Jogászképzés 2020-ban – a ponthatárok hátterében

Minden év júliusának vége országunk fiataljainak jelentős részét nagy izgatottsággal tölti el, mivel kiderül, hogy hová is sikerült a felvételi, és ezáltal miképpen alakulnak a továbbtanulási lehetőségek. Karunkra és az ország egyetemeinek további hét jogi karára idén is felvételt nyertek új hallgatók, az ő ponthatárukból, kvázi felsőoktatásba való belépőjükből pedig országos szinten is érdekes és érdemleges következtetések vonhatók le a jogászképzés egészét illetően.

Tovább

Ki is volt az a Báró Eötvös Loránd?

Jogot és bölcsészettudományt is hallgatott és végzett, valamint világhírű fizikus lett. Mindig fontos volt neki a tudományos kutatás mellett a magyar tudományos közélet, annak öregbítése és egyfajta szellemi vezetése. A Nobel-díjon kívül minden releváns elismerést megkapott a fizikában végzett tevékenységéért, mégis nem csupán ezen a szakterületen vált ismertté, és lett példa az utókor számára.

Tovább