Címke - ELTE ÁJK

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 3. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Csapó Zétény – Kommunikációs alelnök

„Kommunikáció külső fejlesztése”

Nem valósult meg, a kommunikációban ugyanis a mai napig olyan hibák fedezhetőek fel, amelyek miatt a HÖK működése átláthatatlan. Kezdve azzal, hogy a HÖK nem hozott létre egy olyan kommunikációs csatornát, amelyet következetesen használna. Míg az Instagram- és a Facebook-oldalakra főként a programok és az események, valamint tájékoztatók kerültek ki, addig a honlapon a HÖK működését alapjaiban érintő kérdések jelentek (volna) meg. Ez alapvető probléma, hiszen a hallgatónak nem elég Instagramon vagy Facebookon követnie a HÖK-öt, a honlapot is gyakran látogatnia kell, ha az egyéb tevékenységéről értesülni szeretne. A problémát jól szemlélteti, hogy a sem Facebookon sem pedig az Instagramon nem volt közölve a választás eredménytelenségéről készült százalékos mutató, a rendkívüli választásra jelölt, az első évfolyam nappali jogászhallgatók Küldöttgyűlési képviselőinek a nevei (Fedák Zsombor, Szentesi Eszter), sem pedig a politológus alelnök (Hoffman Dávid) sikeres mandátumszerzése. Utóbbi megért volna legalább egy Instagram-történetet, hiszen Szente Nóra Titanilla a következőket nyilatkozta tavalyi programjában: „Az, hogy még mindig különbségtétel érződik egy jogász hallgató és egy polip (politológus hallgató – a szerk.) között, tarthatatlan, azonban hozzáállásbeli kérdésnek gondolom.”

Az egységes kommunkációs platformon túl problémás továbbá, hogy mind a HÖK közösségi média felületei, mind pedig a honlap bőven hagy kivetnivalókat maga után.
Elmaradtak például a heti ajánlók. A szeptember 23-án posztolt heti ajánló után ugyanis a következő heti ajánlót november 24-én olvashatták Facebookon a hallgatók. Ahogyan azt már korábban leírtuk, az elbukott választás óta visszatértek a heti ajánlók, ugyanis december 1.-jén és december 8-án is posztolták. A HÖK által megosztott éves beszámoló sem következetes a heti ajánlók tekintetében, egyszer kijelenti, hogy: „A transzparenciához kapcsolódóan emeltem ki azt a célkitűzést, hogy tájékoztassuk a hallgatókat az őket érintő lehetőségekről. Ennek eszköze lett a Heti Ajánló, amiben hetente megosztottuk az elkövetkező hét eseményeit”, majd később, szintén a beszámolóban kitérnek arra, hogy: „Újonnan megvalósult heti programajánló is. […] Ez előző félév során végig működött és idén október hónapot leszámítva, folytatódott is a működő rendszer”.  Tekintve, hogy a heti ajánlónak minden vasárnap lett volna szükséges megjelennie, így nem igaz, hogy csupán októberben maradt el. Nem jelent meg a 2024/2025/1. félévben a heti ajánló szeptember 30-án, egész októberben, valamint november 3.-án, november 10.-én és november 17.-én sem.

A holnapról szintén érdemes szót ejteni. Szente Nóra Titanilla már 2023. novemberében így nyilatkozik a honlapról elnökség beszámolójában: „Az ÁJK HÖK honlapjának korszerűsítése, átláthatóbbá tétele egyértelműen fontos célunk volt. Be kell látni azonban, hogy ez nem egy gyors folyamat, illetve vannak részei amik túlmutatnak a kari HÖK-ök hatáskörén. Ennek ellenére mára sikerült elérni, hogy a honlap (ami közel sem a végleges verzió), megújult, működőképes, kereshető és feltöltésre kerültek az új tisztségviselők és tagok, illetve a küldöttgyűlési jegyzőkönyv is”. Habár az elnökasszony kijelenti, hogy az új tisztségviselők és a tagok nevei feltöltésre kerültek, ez a példás működés a hónapok során eltűnt, hiszen 2024. november 19.-én az évfolyamképviselők között több olyan is szerepel, akik már elvégezték az egyetemet (Zeke Krisztina, Illyés Dorottya Lilla), valamint többek közt Pammer Máté és Boros Kristóf is helytelenül a negyedik évfolyam képviselőjeként van feltüntetve. Cikkünk írásának híre és az elbukott választás azonban meghozta a hatását, hiszen az évfolyamképviselők neveit hirtelen feltöltötték.

Csapó Zétény pedig 2024. februárjában így számol be a rendes küldöttgyűlési jegyzőkönyvben: „Szeretném átformálni a HÖK kommunikációját, az elmúlt 2 hónapban sikerült elérni, hogy a weboldalunk fejlődjön (…)”. Habár a kommunikációs alelnök fejlődésről számol be, kérdéses, hogy a fejlődés közben hogyan tudott elsiklani a figyelmük afelett, hogy még a cikk közzétételének napján is, a gólyáknak szóló, a tárgyfelvétel segítését szolgáló információk több mint 9 évvel ezelőttiek, hiszen a tárgyfelvétel dátumát 2015. augusztus 28-ára teszik, valamint felveendő tárgyként a statisztikát is megjelölik. (Tudástár –> gólyáknak –> a tárgyfelvétel –> jogász nappali). Habár a tantervi reformok – amely reform már idestova 7 éves – (tudástár –> tantermi reformok) almenü alatt megtalálhatóak az információk arról, hogy hogyan változott meg a tanterv, amely során többek közt a statisztika is kikerül a tantervből, átlátható, követhető kommunikációnak semmiképpen sem lehetne ezt nevezni.


Meg kell jegyezni, hogy a felsorolt problémák nem az informatikai tudás hiányából erednek, hiszen ahogy azt már leírtuk, cikkünk bejelentése és a választások elvesztése után több dokumentum, illetve az évfolyamképviselők nevei is aktualizálva lettek. Azonban az informatikai nehézségek sem jelenthettek problémát 2024. október 16.-tól, hiszen az informatikai referens, Derzsi Sándor szakértelmével ezek könnyen orvosolhatóak lettek volna.

Csapó Zétény esetében azzal is kitűnik alelnök társaitól, hogy ő az egyetlen, aki sosem írt külön megjegyzést alelnöki beszámolójához, csupán az eseménytáblázatot csatolta, amely táblázat az elnökségi ülések helykitöltése nélkül rendkívül foghíjas lenne. Habár nem egyszer Csapó Zétény szóban kiegészítette beszámolóját az üléseken, a beszámolóhoz csatolt megjegyzések hiánya volt, hogy még az elnökség tagjait sem zavarta, annak ellenére sem, hogy Csapó Zétény nem volt jelen az ülésen, így beszámolóját nem tudta szóban kiegészíteni. Az április 22-i jegyzőkönyvből kiderül ugyanis, hogy egyhangúlag elfogadták mind a márciusi, mind pedig az áprilisi beszámolóját.

A kommunikáció Achilles-sarka, hogy a kommunikációs alelnök nem tájékoztatta a hallgatókat az alelnökök személyének változásáról. Szente Nóra Titanilla tavalyi elnöki programjában „Hallgatóközeliség” címszó alatt megfogalmazta, hogy: „Azt tartom egyik legfontosabbnak kiemelni, hogy a Hallgatói Önkormányzat alapkoncepciója szerint, minden egyes HÖK általi lépés a hallgatókért van, azonban ez, hogy elvi szinten így van, nem elég. Ezt minden hallgatónak éreznie is kell, ami jelenleg legfőképpen amiatt marad el, hogy ezek az általunk megtett lépések nem kerülnek ki, ezáltal a hallgatók nem szembesülnek vele, így a gyakorlatban nem is érzik őket”. Felmerül tehát a kérdés, hogy a hallgatók bevonása miért maradt el, amikor olyan „lépések nem kerülnek ki”, amelyek az alelnökök személyének változásáról tájékoztattak volna.

Kiss Noémi a 2024. február 26. napján megtartott küldöttgyűlési ülésen bejelentette lemondását Erasmusos elfoglaltságaira hivatkozva. Ludchen Levente lemondásáról a jegyzőkönyvek, illetve a beszámolók nem tanúskodnak, azonban a 2024. szeptemberi alelnöki beszámolóban már Fehér László, mint ügyvivő tanulmányi alelnök van megjelölve. 2024. szeptemberétől Lunka Dominik, mint integrációs alelnök sincs az elnöki beszámolókban megjelölve. Feltételezhető, hogy Hoffman Dávid vette magára feladatköreit, hiszen a politológus alelnöknek szeptembertől kezdve kétszeresére, 130 ezer forintra ugrott tisztségviselői ösztöndíja. Csapó Zétény szintén eltűnt, ugyan 2024. szeptemberében még alelnöki beszámolója fel van tüntetve az elnökség beszámolójában, csatolva azonban az nincs. Októbertól kezdve ő sem jelenik meg a beszámolókban, illetve a decemberi küldöttgyűlési meghívóban már napirendi pontként szerepel az ügyvivő kommunikációs alelnök – és az ügyvivő integrációs alelnök – megválasztása, amiről a hallgatóság – a meghívóból kikövetkeztethető tényen kívül – ismételten nem kapott tájékoztatást.
Csapó Zétény a következőket ígérte a tavalyi kampányban: „[…] a HÖK minden tagjához fordulni lehessen és azok magas szakmai szinten lehessenek a hallgatók segítségére, valamint a kérdéseket megelőzve képesek legyenek széleskörű tájékoztatást nyújtani minden helyzetben, kiemelten a krízishelyzetekre”. Megválaszolatlan marad a kérdés, hogy az egyszeri hallgató hogyan forduljon a HÖK tagjaihoz a krízishelyzetekben, ha arról sem tájékoztatják, hogy ki képviseli tanulmányi, integrációs vagy egyéb érdekeit.

Érthetetlen, hogy az az elnökség, amely kiemelt hangsúlyt ígért helyezni az átláthatóságra és a hallgatóközeliségre, legalább egy Facebook- vagy Instagram-poszt erejéig miért nem tudatta a hallgatókkal, amikor egy alelnök személye megváltozott.


Kapcsolatépítés”

A vállalás nem valósult meg. Az euDiákokkal való együttműködés eredményeként a diákszövetség 150 repoharat ajándékozott a sörpong bajnokságra. „Így az egyszer használatos műanyag- és papírpoharakat lecserélhettük a repoharakra”, azonban az egyéves ciklus alatt még csak egy hosszútávú együttműködést sem sikerült megvalósítani például az euDiákokkal, az alelnök kapcsolatépítés címszó alatt csupán egy egyszeri repohár-csomag ajándékozást képes felmutatni

„ELTE ÁJK-hoz illő megjelenés, designok készítése”

De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni, így az alelnök beszámolójára, és az abban hivatkozott visszajelzésekre tekintettel a vállalást teljesítettnek számoljuk el.

„A programom legkiemeltebb pontja a karunkhoz megfelelő megjelenés volt, így arra fokozott figyelmet fordítottam”.


„Nevesebb közszereplők, előadók és médiaszemélyiségek bevonásával voltak az események hirdetve”

Nem valósult meg. Az alelnök így indokolta vállalásának elmaradását: „A programom ezen részletkérdését én magam vétóztam meg végül. Alaposan átgondoltam és arra jutottam, hogy egy olyan zárt közegbe mint az ELTE ÁJK nem feltétlenül van értelme behozni “külsős” közszereplőket. A karunk érdekét pedig nem szolgálná, ha olyanok vennének részt a közéletünkben, akiknek nincs kapcsolódása karunkhoz”.

Habár dicséretes, hogy az alelnök korábbi véleményét „alapos átgondolás” után felül képes írni, jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az alelnök miért vétózza meg azt az ígéretét, amelyet ő talán nem tart értelmesnek, azonban a hallgatóktól ezen pont megvalósítására is felhatalmazását kapta, még ha csak közvetve is.

Habár véleményünk szerint az egyetemi közélet színesítése közös „érdek” lenne, még ha el is fogadjuk az alelnök beszámolóját, miszerint az egyetemi közéletben olyan személyek megjelenése a prioritás, akiknek van kapcsolódása a karunkhoz, úgy jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem az említett kritériumnak megfelelő közszereplőkkel hirdette az eseményeket, ahelyett, hogy saját ígéretét megvétózza. Friderikusz Sándor, Fekete Pákó, Al Ghaoui Hesna jurátus alumna, vagy akár Kovács András Péter mind olyan közismert szereplők, akik tanulmányokat folytattak az ELTE ÁJK-n így a karunkhoz való kapcsolódás magától értetődő.

„HÖK tagjainak rendszeres szakmai képzések szervezése (+ meghívott előadók)”

A vállalás megvalósult: „Több képzés is megvalósult, amik témája a vizuális kommunikáció és a szakmai szintű kommunikáció volt.” Az alelnök beszámolója szerint a képzések „részben a Hallgatói Önkormányzatnak, részben a Mentorprogramnak voltak megtartva”.

A vállalás értékelése során azonban meg kell jegyezni, hogy a képzéseken meghívott előadók nem jelentek meg. Az alelnök ezt a következőképp indokolta: „Bár a kapcsolatot felvettem több szakemberrel is, a képzések általában nagyon nehezen voltak megrendezhetőek úgy, hogy időben beleférjen más is és ne menjen az érdeklődők idejének rovására. Úgyhogy a képzések ezen része nem tudott megvalósulni”.

„Bizottságon belüli csapatépítés és az új tagok integrálására, szakmai szintű működés fejlesztése”

Sikeresen megvalósult. Az alelnök beszámolója szerint az új tagokat megfelelően integrálták a HÖK-ös közösségbe. A szakmai szintű fejlődésről pedig így számol be az alelnök: „A nagy projekteknek mindig volt egyfelelőse, aki a vele együttműködő 2-3 bizottsági tagot felügyelte velem együtt”.

„Az információáramlás a Hallgatói Önkormányzaton belül gördülékenyebbé vált”

Bár a vállalást teljesítettnek fogadtuk el, nehéz megítélni, hogy a Hallgató Ömkormányzat tagjai közti hatékony kommunikáció mennyiben valósult meg, ugyanis a cikksorozatunk első részében kifejtett, a Tanulmányi alelnök elérhetetlenségével kapcsolatos botrány kétségeket hagyhat a belső kommunikáció „gördülékenységével” kapcsolatban.


„ÁJK identitás kialakítva”
Nehezen eldönthető, hogy megvalósult-e, hiszen olyan vállalásról van szó, amelynek teljesítése nehezen mérhető.

Az alelnök a következőket írta beszámolójában: „Bár az identitásképzés mindig egy hosszú folyamat és nehezen mondhatjuk, hogy kézzelfogható az eredménye, mégis vannak jelek arra, hogy jól csináljuk-e. Én látok bíztató és kevésbé bíztató jeleket a sikerre, de mégis azt mondanám, hogy az új évfolyamot megfigyelve bizakodóak lehetünk az eredményeinket illetően”. Tekintve, hogy az alelnök lát „bíztató és kevésbé bíztató jeleket”, mi pedig nem tudunk – mert nem lehetséges – beszámolni az „identitás” kialakulásáról, az olvasóra bízzuk e vállalás megítélését.

Cikksorozatunk bevezető első  és második része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt..” – A HÖK elnökség vállalásainak teljesülése 2. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Szabados Gabriella – Gazdasági alelnök

Átláthatóság és követhetőség megvalósult

A vállalás, bár egyszerűen megválaszolhatónak tűnhet, korántsem az és részleteiben cikksorozatunk utolsó részében foglalkozunk a kérdéssel. Egyelőre csak a gazdálkodási kérdéseket igyekszünk feltérképezni.

Az éves költségvetés elfogadását és feltöltését egy megmagyarázhatatlannak tűnő elgondolás vezérli, amely szerint azt nem a költségvetési törvényhez hasonlóan az év első pár hónapjában fogadja el a küldöttgyűlés, hanem az év végén. Bár a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha az az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el és főszabály szerint az önkormányzatoknak is illene február 15-ig elfogadnia a költségvetési rendeletet, a HÖK ráér mindezzel. Így az elmúlt pár évben sikerült a költségvetés tervezetet a következő időpontokban elfogadni:

2024: október 21.

2023: október 17.

2022: november 2.

2021: szeptember 22.

2020: február 3.

A tendencia egyértelmű, a költségvetés elfogadása egyre később sikerül. Néhány év múlva nem is kell majd talán külön elkészíteni, egyszerűen csak kikerül a zárszámadással együtt.

A gazdasági beszámolók közül számos dokumentum hiányzott egészen novemberig, pedig a HÖK Ellenőrző Bizottsága már február 24-én felhívta a küldöttgyűlés figyelmét a HÖK honlap hiányosságainak egy kisebb részére: „A HÖK honlapról hiányzó dokumentumok pótlására kérjük az illetékes alelnököket és bizottságokat. A szóban forgó hiányosság a gazdasági beszámolók körét érinti, melyek közül az utolsó fellelhető dokumentum a 2022-es költségvetés”.

Az imént felvezetett február 26. napján megtartott rendes küldöttgyűlésen pedig elhangzott egy olyan kérdés Kertész Mártontól, amely rámutat arra, hogy még a HÖK belső szervezete számára sem átlátható a gazdálkodás, azonban üdítő látni a változás iránti vágyat, még ha nem is az elnökség részéről.

„Kertész Márton: Annyi, hogy előttem van a zárszámadás és hogy ennél egy részletesebbet majd kapunk esetleg valamikor? Itt van, hogy HÖK x Mentor tábor és 1,3 millió Ft és ebből így sok minden nem derül ki.

Szabados Gabriella: Hát én az előző évek mintáját követtem és az nem volt ennél részletesebb.”

Mindenesetre a gazdasági bizottság költségcsökkentő képessége legendásnak mondható: a 2023-ban 1.313.268 forintból megvalósuló HÖK x Mentor tábor 2024-ben már csak 254.091 forintba, a 2023-ban még 484.436 Ft összköltségű Tavaszi ÁJK mentorbevonó 2024-ben már csak 22.602 forintba került. Bár a KSH nem számolt be a forint deflációjáról, a 80%-os, illetve a 96%-os költségcsökkentés ugyanazon esemény megszervezésére még a magyar nemzetgazdasági miniszter érdeklődését is felkeltené.

Mindenképp ki kell emelni mint sikert, hogy a 2024. évi Q1-es gazdasági beszámolót elkészítették és feltöltötték. A negyedéves beszámolók készítése utoljára 2020-ban volt „hagyomány” a HÖK gazdasági bizottságában, így pozitívan értékelhető, hogy a gyakorlat megismétlődött, bár sajnálatos, hogy csak egy negyedév erejéig.

Együttműködés a Szociális és Tanulmányi Alelnökökkel a Kari Ösztöndíj Bizottság keretein belül

A vállalás sikeresen teljesült. Az alelnök beszámolója alapján: „a Tanulmányi Alelnök és én magam is jelen vagyunk havi rendszerességgel – a Szociális Alelnökkel együtt – a Kari Ösztöndíj Bizottság ülésein.”

Költségvetési terv elkészítésre került időröl-időre, figyelembe véve, hogy melyik időszakban milyen kari események várhatók

A vállalás nem teljesült: „miután tehát az ösztöndíj kérdésekkel kapcsolatban nem rendelkezem elegendő tudással és ismeretekkel ahhoz, hogy hatékonyan tudjam segíteni a Szociális Bizottság munkáját, az ösztöndíjakra vonatkozó egyfajta „költségvetési terv” időről-időre történő elkészítésének ötletét háttérbe helyeztem”.

Táblázat elkészítve és közzétéve a kiutalt ösztöndíjak mértékéről

Bár nem teljesen világos, hogy az Gazdasági alelnök miért vállalta magára a Szociális alelnök feladatát, a vállalást sikertelennek könyveljük el, tekintettel arra, hogy 2023. decembere és 2024. decembere között mindössze egyetlen hónapról (novemberről) szóló táblázatot tett közzé a HÖK közösségi média felületein, illetve az elkészült összesítő táblázat sem található meg sehol. Szerény képességeinkhez mérten mi is hozzá kívánunk járulni a transzparencia erősítéséhez, ezért Magyar Jázmin Beatrix Szociális alelnök beszámolói alapján megalkottuk a kifizetések mértékét tartalmazó táblázatot, megközelítőleg húsz perc alatt.

A beszámolókból ugyan hiányzik, hogy januárban, valamint februárban mekkora volt a kiutalt tisztségviselői ösztöndíjak összege, az elnökség tagjai ebben az időszakban is – a már említett ösztöndíj útján – javadalmazásban részesültek (ennek tényét és mértékét konzisztensen jelölték). Kisebb kavarodásra adott okot, hogy a HÖK honlapján mind a májusi mind pedig a márciusi elnökségi beszámolókhoz is a májusi beszámoló került feltöltésre, de a cikk írásának hírét követő novemberi „sommás eljárásban lefolytatott hiánypótlás” mellett egy hiba még bele is fér.

HÖK iroda leltározva

A vállalás nem teljesült és bár sosem tudtuk volna ellenőrizni, nagyra értékeljük az alelnök őszinteségét: „Az egész irodát átfogó leltár lebonyolítására egyelőre nem került sor, ennek oka alapvetően az, hogy rengeteg dolog halmozódott fel az évek során az irodán, amelyeknek az átfogó rendszerezése meglehetősen sok időt vesz igénybe.”

*Helyesbítés: korábban tévesen állítottuk, hogy Teplánszki Vince lett az új gazdasági alelnök.*

Cikksorozatunk bevezető és első része a megjelölt linkeken érhető el.

„Szerintem sokan nem veszik elég komolyan a HÖK-öt.” – A HÖK vállalásainak teljesülése 1. rész

Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.

Ugyan nem vettünk részt minden egyetemi HÖK-eseményen és nem is lehettünk ott minden egyes belső megbeszélésen, azonban megállapításainkat a transzparencia jegyében honlapra fel nem töltött, de az elnökség által részünkre megküldött jegyzőkönyvekre, mandátumbeszámolókra, valamint saját kutatásunk eredményeire alapozzuk. A mandátumbeszámolókról meg kell említenünk, hogy a cikksorozat elkészítése előtt, azonban az első érvénytelen rendes szavazást követően egy 64 elemű vállalás felsorolást tartalmazó Excel munkafüzetet küldtünk az elnökség részére, hogy legjobb belátásuk szerint töltsék ki azt a vállalásaik megvalósításáról. Ezt végül nem tették meg, azonban a felsorolás elemeit lekövetve készítettek részünkre egy szöveges beszámolót. Azt a beszámolót, amely a HÖK közösségi média felületein is megjelent. Azt a beszámolót, amely a cikk hírének hiányában sosem készült volna el.

A cikk alcímei az elnök, valamint az alelnökök által  visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választási kampányban még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.

Ludchen Levente – Tanulmányi alelnök

„A tankönyvbörzét a második félévben is megtartanám”

A tanulmányi alelnök beszámolója alapján a „Tanulmányi Bizottság a tavaszi félévben szervezett Tankönyvbörze kapcsán igényfelmérést készített a hallgatók körében, amelynek eredménye szerint 80% nem látta szükségesnek az esemény megszervezését az őszi eseményen túl. Az idei, őszi Tankönyvbörzén a behozott könyvek 75% kelt el, ez összesen 188 könyvet jelent, amelynek köszönhetően 61 635 forintot tudunk átadni a Kari Könyvtár számára.”

A vállalás tehát nem valósult meg, de érdemes kitérni kettő tényre. A felmérés pontos kitöltőinek száma nem ismert, azonban egy, több, mint 3300 hallgatót számláló egyetemi karon remélhetőleg nem kb. 100-150 hallgató nemleges döntése mögé kíván bújni az alelnök. Ugyancsak említésre méltó, hogy az őszi tankönyvbörzén a kezdetleges ellenérzéseket meghazudtolva toronymagas, 75%-os készletkisöprés valósult meg. Beszédes az is, hogy a 2024. szeptemberi ügyvivő alelnöki beszámoló alapján, Fehér László a követkető tanulságokat vonta le: „az idei év tanulsága, hogy a kereslet jóval nagyobb, mint a rendelkezésre álló kínálat, így a jövő évben a beszedés népszerűsítésére kell több hangsúlyt fektetni”. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy amennyiben az őszi Tankönybörzén a legnagyobb probléma az, hogy többen szeretnének könyvhöz jutni, mint amennyi könyv a rendelkezésre áll, úgy ez az érdeklődés miért apad el a tavaszi szemeszterre. Természetesen lehet, hogy a megnövekedett kereslet kizárólag az egyetemkezdés függvénye.

Fakt/diff kérdőívek aktualizálása

A vállalás sikertelen az alelnök beszámolója alapján: „[Az] őszi félévre vonatkozó FAKT-DIFF értékelő megkésett, nyárra csúszó kommunikációja miatt kevés értékelés érkezett be a kérdőívekkel, így nem volt elegendő adat egy új táblázat elkészítéséhez.”

A tavaszi kérdőív esetében a HÖK sikeresen javított kommunikációs stratégiáján és az aktualizálás, valamint a hallgatók felé közvetítés megtörtént.

„A szakdolgozat/évfolyamdolgozat magyarázót visszahoznám”

A vállalás sikertelen és véleményünk szerint az indokolása is. Az alelnök 2023-ban még kifejezett szükségét látta egy, az alcímben megnevezett és a korábbi években elmaradt esemény ismételt megtartásának, mandátumbeszámolójában már a következőképpen nyilatkozott: „az évfolyam- és szakdolgozat-készítésről minden félévben tart a KIG TDK egy másfél-két órás kurzust. A Tanulmányi Bizottság nem érzi úgy, hogy ennél jobbat tudna nyújtani a hallgatók számára, mint, amit Nagy Marianna Professzor Asszony átad az érdeklődők számára az akadémiai írás tudnivalóiról, így azt a hallgatók irányába való hirdetéssel próbáltuk segíteni.”

Bár sajnálatos, hogy pont a ELTE jogász szakán nincs tudományos írás óra, vagy legalább a Budapesti Corvinus Egyetem megoldásához hasonló online elérhető interaktív tananyag, a KIG TDK akadémiai írás előadása így kétségtelenül hiánypótló, de az el nem végzett kötelezettség kínzó hiányát mégsem képes pótolni. Mégcsak az sem enyhíti, hogy a HÖK proaktív módon elkérné a szóban forgó előadás anyagát, és azt elérhetővé tenné.

„A kiemelt időszakokban – leginkább vizsgaidőszak – hetente tartanék online üléseket”

Ezen üléseken, amelyeken az évfolyamképviselők és a Tanulmányi Bizottság tagjai lettek volna jelen, a felmerülő – tanulmányi – problémákat beszélték volna át a résztvevők. A feltételes mód és a múlt idő is előrevetíti, hogy ez a vállalás sem teljesült. Az alelnök beszámolója alapján: „a Bizottság a vizsgaidőszak során folyamatosan egyeztetett a felmerülő problémák mentén, azonban ezek nem előre megszabott időpontokban történtek, hanem amikor probléma merült fel üzenetek formájában, vagy online hívásokban azonnal egyeztettünk ezekről.”

„Ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt” hangzik el a híres mondat az Avatar: Aang legendája című sorozatban és nem is lehetne az idézet relevánsabb számunkra sem. A 2024/2025 őszi félév tárgyfelvételénél, vagyis a teljes ötödik évfolyam számára tárgyaik teljesítésére utolsó esélyként kínálkozó alkalom során az egyetem részéről felmerült, hogy a tematikai egyezést mutató kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak többszöri teljesítése is csak egyszeres teljesítésnek minősül. Mindez az egyetem részéről sem korábban nem volt, és azóta sem lett jelezve a hallgatók felé. Az ötödik év évfolyamképviselője Pammer Máté ugyan írásban több alkalommal felkereste a tanulmányi alelnököt, aki az üzenetet látta, aznap mégsem reagált, mert állítása szerint Erasmuson tartózkodott.

A sürgős kríziskezelés azért lett volna elhanyagolhatatlan, mert mindez már a versenyjelentkezés utolsó napjaiban történt és egy rossz hallgatói döntés következménye legalább egy félév csúszás, valamint adott esetben az önköltséges képzés díjának megfizetése is lehetett volna.

A történet azonban nem áll meg ennyiben, hiszen Ludchen Levente és az elnökség további hibája, hogy nem gondoskodtak időben ügyvivő tanulmányi alelnökről, vagy inkább helyettesítésről tekintettel arra, hogy a félév során számos alkalommal kinevezett „ügyvivő alelnök” pozíciót egyébként nem vezeti be a HÖK Alapszabály és az elnök is csak saját ügyvivőit nevezheti ki.

Mindenesetre történt egy remélhetőleg apró elírás a 2024. szeptember 7. napján megtartott Küldöttgyűlésről készített jegyzőkönyvben. A fentebb ismertetett probléma ugyanis szeptember 12-14. napjai között zajlott le, amikor még Fehér László nem volt kijelölve ügyvivő tanulmányi alelnökké. A szeptember 7. napján szignált jegyzőkönyv alapján azonban látszólag mégis ki volt már nevezve és bár a HÖK senkit nem tájékoztatott róla, váltotta a tanulmányi alelnöki székben Ludchen Leventét. A kiküldött Küldöttgyűlési meghívó dátumozása mégsem erről árulkodik. Bízunk benne, hogy egy véletlen elírás történt, bár a transzparencia haloványan pislákoló fényén nem sokat javítana.

Tanulmányi GYIK évfolyamonkénti lebontásban létrehozva

A vállalás, ha nem is évfolyamonkénti lebontásban, de megvalósult és egy alapos, precíz munkát kaphattak a hallgatók kézhez. ITT elérhető.

„Különböző kisokosok készítését szorgalmaznám”

A vállalás ugyan többes számra szól, ezt mégis teljesítettnek vesszük. A 2024/2025. őszi félévre készült egy HÖK tanulmányi kisokos, amely elsősorban az elsőéves hallgatók számára a legfontosabb tudnivalókat és időpontokat tartalmazza.

Az írásbeli vizsgák teljesítési arányát tartalmazó, tanszékekkel közösen vezetett Excel táblázat vezetve volt

A vállalás, bár kifejezetten előremutató, mégis sikertelen. Az alelnök beszámolója alapján „volt törekvés ennek megvalósítására, azonban több tanszék nem kívánt ilyen, állandó formában vezetni táblázatot, mert felesleges többlet adminisztrációt jelentett volna”.

„Szeretnék létrehozni a csúszótábla továbbfejlesztéseként egy úgynevezett csúszósdokumentumot”

A vállalás sikertelen. Az alelnök beszámolójában a következőképp nyilatkozott: „jelenleg még nem sikerült olyan kielégítő, és megoldható koncepciót találni, amely többet tud nyújtani a hallgatók számára, mint a jelenleg elérhető ágrajzszerű megoldás”.

Egyebek

Kitértünk volna az elnökség két legnagyobb tanulmányi jellegű eredményére, a Polgári Jog 4 tárgy és a WireShark szoftverrel kapcsolatoskérdések megoldására is, azonban ahogy azt Szente Nóra Titanilla is leszögezi a 2024. szeptember 7. napján – vagy mégsem akkor – megtartott Küldöttgyűlési jegyzőkönyv szerint is „ha ilyen súlyú probléma merül fel, amúgy is nagy részben az elnök jár el.” Ezt a kérdést cikksorozatunk utolsó részében fogjuk értékelni.

Cikksorozatunk első része, amely az egyedüli HÖK elnökjelölt problematikájával foglalkozik ITT olvasható.

Hallgatók nélkül a hallgatókért?

2024. október 21. és november 10. napjai között lezajlott a ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzat elnöke megválasztásának első felvonása. A második felvonás december 2-án kezdődött, amelyre azért kerül sor, mert a hallgatók egynegyedét sem sikerült meggyőzni arról, hogy szavazatukkal valójában a kari demokráciát és saját képviseletüket támogatják.
Cikkemben körbejárom, hogy mivel magyarázható az, hogy a jelenlegi elnökségnek nem akad kihívója, valamint kitérek arra is, hogy miért problémás, ha csak egyetlen jelölt indul a HÖK-választáson.


1. Lehetséges ok:  Elégedettség
Elsőként a legoptimistább okkal kezdeném, hiszen lehetséges, hogy a hallgatók olyannyira meg vannak elégedve az elmúlt egy évben végzett munkával, hogy az elnökség leváltását még csak kockáztatni sem szeretnék azzal, hogy egy kihívót állítanak. Kézenfekvő lehet ez az értelmezés, ha belegondolunk, hogy a tavalyi választáson viszonylag kevés szavazat döntött a két versengő jelölt között, így a politikai verseny kockázatos döntés lehet. Habár az elégedettség a legoptimistább magyarázat, a legvalószínűtlenebb is, hiszen jogosan vetődik fel a kérdés, hogyha a hallgatók olyannyira meg vannak elégedve a jelenlegi elnökség munkájával, hogy egy rivális jelölt sem lép elő kihívóként, akkor vajon ez a mérhetetlenül elégedett tömeg miért nem adta le a szavazatát, és a szavazáson való részvételével miért nem fejezte ki töretlen bizalmát az elnökség felé.

2. Lehetséges ok: Füstös szobák
A kihívó nélküli választást szintén magyarázhatja az, ha az esetleges kihívókkal megegyeznek és így azok inkább lemondanak passzív választójogukról. Habár első ránézésre ez egy értékelendő gesztusnak tekinthető lenne, hiszen ki ne szeretné, hogy különböző világnézettel, ötletekkel és víziókkal rendelkezó hallgatók kompromisszumot kössenek egymással és közösen küzdjenek egy kitűzött célért, azonban a valóságban sokkal inkább motiválja az efajta politikai alkukat a pozíció- és hataloméhség, mint a közös célokért való küzdelem. Hiszen míg a regnáló elnök alternatívájaként fellépni, saját programmmal kiállni és a HÖK-ös kapcsolatrendszerből kiszakadni rendkívül nehéz feladat, amely nem feltétlenül térül meg, addig egy adott pozíció elfogadása már rövid távon is kifizetődik.

3. Lehetséges ok: A HÖK impotenciája
Racionális magyarázattal szolgálhat a politikai verseny hiányára az is, hogy a HÖK érdekképviseletébe vetett bizalom szinte elenyésző. Lehetséges, hogy a hallgatói közvéleményben kialakult egy olyan vélekedés, amely szerint a HÖK nem a hallgatókért van, hanem éppen fordítva: az önmagáért működik és az érdekképviselet csupán egy szépen csillogó hatalmi jelvény, amely főleg a választási időszakban kerül elő, akkor is leginkább jövőbeli ígéretként. Az érdekképviselet megvalósulását sokan a vizsgákon felmerülő problémák megoldásában látják, hiszen kétségtelen, hogy ezeket a HÖK valamilyen módon kezeli. Azonban maga a tény, hogy a vizsgákon folyamatosan felmerülnek problémák, önmagában bizonyítja, hogy a HÖK képtelen a probléma gyökerét megoldani. Jó példázza mindezt, hogy a magas bukási arány, az utólag megállapított belső ponthatár a hallgatók önértékelését sértő vizsgaélmények vagy a vizsgákról notóriusan elkéső oktatók máig olyan problémák, amelyek nem csupán egyszeri, „tüneti kezelést” igényelnének.

1 jelölt 0 választás
Annak, hogy csupán egy jelölt indul a HÖK-választáson, számos következménye van, a hallgatókra nézve azonban egyik sem nevezhető pozitívnak.


A szavazók semmibevétele,
Habár a monopólium közgazdaságtani alapfogalom, jól szemlélteti a politikában is, hogy miért problémás, ha egy adott területen megszűnik a verseny. Míg a monopólium a gazdaságban a termékek árának a növekedéséhez, és a minőségüknek a csökkenéséhez vezet, addig a politikában ugyanez a jelenség a szavazók elhanyagolásában, valamint az ígéretek elmaradásában mutatkozik meg. Jól szemlélteti a verseny hiányának káros hatásait ha a tavalyi HÖK elnöki választást az ideivel összevetjük. Míg tavaly Szente Nóra Titanilla az elnöki pozícióért való küzdelme során egy 32 oldalas dokumentumban foglalta össze a célkitűzéseit, addig idén ennek nyomát sem láttuk. Idén az elnök csupán egy rövid képsorozatot posztolt a HÖK Facebook oldalára, amelyben kitűzi a következő év vállalásait: „Legnagyobb célom, hogy továbbvigyük a tavalyi sikeres gyakorlatokat, és teljes mértékben kiaknázzuk a bennünk rejlő lehetőségeket.”

Habár a „folytatjuk” kampányszlogen nyilvánvalóan hangzatos, a konkrétumokról egy szót sem ejt. Tavaly a kampányidőszak miatt versenyhátrányt jelentett volna, ha valamelyik fél program nélkül vág neki a választásoknak, valamint, mivel rendkívül ritka eset, hogy egy HÖK-választáson több jelölt is indul, nem lehetett csupán a minimális 25%-os küszöböt célként kitűzni, hanem a hallgatók szélesebb körét kellett szavazásra buzdítani. Lásd a korábbi évek eredményeit.
A program  mellett elmaradtak a heti ajánlók is. A szeptember 23-án posztolt heti ajánló után a következő heti ajánlót november 24-én olvashatták Facebookon a hallgatók. Bonyolultabb matematikai számítások nélkül is látszik, hogy a két időpont között több mint egy hónap telt el. Érdekes az is, hogy abban az időszakban, amikor a HÖK-választásokon a 25%-os küszöböt nem sikerül elérni és a következő választásra való buzdítás egyre égetőbbé válik, egyből kettő heti ajánló is posztolásra kerül, az első november 24-én, a második pedig december 1-jén.
Fontos kitérni arra is, hogy habár októberben a HÖK ún. Plenárison a hallgatók kikérdezhették a HÖK-öt az elmúlt egy éves munkáról, az erről való beszámolót nem ismerhettük meg egyhamar, erre egészen november 27-ig várni kellett. A Facebook-posztban ez olvasható a Plenárissal kapcsolatban:

„Úgy gondoljuk azonban, hogy ezek a témák nemcsak az ülésen résztvevőket érintik, hanem minden hallgatót, hiszen közösségünkért végzett munkánk Rólatok szól.”

Habár a „rólatok” nagy R-rel való kiemelése rendkívül szívmelengető, fontosabb lett volna az éves beszámolót az első bukott választás előtt ismertetni, ha „ezek a témák minden hallgatót érintenek”, ez azonban elmaradt. A hallgatók bevonása, tájékoztatása, csakúgy mint a Heti ajánló és a választási kérdezz-felelek, csak azután vált fontossá, hogy az elnökség nem érte el minimális küszöböt.


Apátia a közügyekkel kapcsolatban
Alapvetően megfigyelhető az az apátia, amely az egyetemi közügyekkel kapcsolatos. Nem véletlen, hogy az érvényes és eredményes választáshoz nem többség, hanem csupán a nappali tagozatos aktív hallgatók 25%-ának szavazata is elég. Az apátiának egyik oka abban keresendő, hogy a hallgató nem érzi, hogy a szavazata értékes. Jól példázza ezt a kérdezz-felelek párbeszéde:



Jogosan vetődött fel a kérdés, hogy miért éri meg szavazni, ha csak egy jelölt indul a választásokon. A kérdésre a válasz pedig a következő: a szavazatod így is számít, hiszen a választási küszöböt el kell érni. De vajon kinek számít a szavazat? Hiszen a szavazó hallgatónak nem az az érdeke, hogy meglegyen a küszöb, hanem hogy választhasson, és belátása szerint dönthessen. Örkényi egypercesbe illő groteszk párbeszéddé válik az idézett kérdezz-felelek, ha elképzeljük, hogy egy országgyűlési képviselő azzal kampányol a pártja mellett, hogy szeretnének bekerülni a parlamentbe. A hallgatókat pont azzal lehetne motiválni az egyetemi közügyekben való aktív részvételre, ha a döntéseiknek súlya és következménye lenne. Azonban a HÖK minimum küszöbét el sem érő választásnak nincs következménye, a következő választásnál megpróbálják összegereblyézni a kellő szavazatokat, ha pedig nem sikerülne, akkor jöhet a következő választás. Tekintettel arra, hogy a hatályos ELTE ÁJK HÖK Alapszabály alapján nem lehet rendkívüli elnökválasztást kiírni, amennyiben a kiírástól számított harminc napon belül rendes elnökválasztást kell kiírni. Ebből következik, hogy elméletben a választás számtalanszor kiírható egészen a jövő évi rendes választásokig. Arra nem kapunk választ, hogy miben látja az elnökség saját felelősségét abban, hogy nem sikerült elérni a minimumot, abba sem avatják be a hallgatókat, hogy ebből milyen következtetést, tanulságot vontak le a következő kampányidőszakra nézve. Pedig ezek mind olyan kérdések, amelyek a Plenárison elhangzottakhoz hasonlóan, „nemcsak az (elnökségi és küldöttgyűlési – a szerk.) ülésen résztvevőket érintik, hanem minden hallgatót.”

Nyertesek és vesztesek
A kialakult helyzetnek tagadhatatlanul megvannak a nyertesei és a vesztesei is. Nyertesei a HÖK-elnökség tagjai, akiknek nem kell programmal előállnia, akiknek nem kell egy jelölti vitában ötleteik mellett érvelni és akiknek nem kell az eltelt egy év munkájáról beszámolót készíteni, hogy a hallgatók megalapozott döntést hozhassanak a választás során, hiszen legrosszabb esetben is jön a második forduló és egy újabb esély.
A kialakult helyzetnek pedig a hallgatók a vesztesei, hiszen nem tisztelik meg őket egy programmal, nem hallhatnak terveket a következő egy évre vonatkozóan, nem értékelhetik a HÖK munkáját egy időben posztolt éves beszámolóval és nem érezhetik, hogy szavazatukkal bármi érdemlegesről is dönthetnének (hiszen ha nem szavaznak azzal is maximum egy újabb választást „kockáztatnak” meg).

Jelen cikkben csak a politikai verseny hiányának lehetséges okait és azoknak a következményeit taglaltam, Oszlánszki Márkóval közösen írt cikksorozatunk következő részében a HÖK elnökség tagjainak ígéreteit, azoknak megvalósulását, valamint az egyéves munkájukat fogjuk értékelni.

„A legnagyobb álmom, hogy egyszer eljussak az olimpiára.” – Interjú Haddad Noával

Haddad Noa és édesanyja

Hogyan válik egy tehetséges joghallgató világszínvonalú versenyzővé, miközben saját vállalkozását is építi? Haddad Noa padelkarrierje ugyan csak néhány éve kezdődött, az eredményei mégis magukért beszélnek. Kitartása és küzdőképessége inspiráló példaként áll minden ambiciózus fiatal előtt. Interjúnkban szó esett kihívásokról, sikerekről és természetesen a tenisz legújabb kihívójáról, a padelről.

Jurátus: Mi a sporthoz kötődő első emléked?

Haddad Noa: A szüleim profi sportolók voltak egész életükben. Édesapám teniszjátékosként a világ legjobb 100 játékosa között szerepelt. Számtalan elismerése közül talán 2002-ben az Arthur Ashe Humanitarian Award volt a legkimagaslóbb. Ezt a díjat Rafael Nadal, valamint Roger Federer is elnyerték. Szinte már adta magát, hogy én is kövessem a szüleim példáját.  Éppen ezért nem is volt kérdés, hogy magam is versenysportolóvá váljak. Négyéves koromtól fogva rendszeresen jártam teniszedzésekre. Hatéves koromtól már aktívan versenyeztem Magyarországon kisebb vidéki – úgynevezett „play & stay” – versenyeken. Nagyjából kilenc-tízéves lehettem, amikor válaszúthoz érkezett karrierem. A versenysport terhe nehezen fért meg a tanulmányi kötelezettségeim mellett, ezért a szüleim úgy döntöttek – a saját élettapasztalatuk nyomán is – hogy maradjak csak a hobbisport szintjén. Azonban én ennél jóval többre vágytam és továbbra is intenzíven, legalább heti hat órában edzettem.

Jurátus: Hogyan találtál rá a padelre?

H. N.: Édesanyám példáján keresztül ismerkedtem meg a padellel. Történetesen a gyerekkori teniszes barátai hozták be Magyarországra a sportot és ő már 2018-ban megkezdte a versenyzést, illetve az edzést, én pedig gyakran lementem a pályára, nézni őt. A kezdetektől fogva szerette volna, hogy térjek át padelre, de még a teniszt preferáltam. Tizenhat éves koromban történt, hogy a padálpályán dolgoztam, mint recepciós és az egyik, akkortájt legjobbnak számító férfi versenyző megkérdezte, hogy lenne-e kedvem vele indulni az országos bajnokságon. Bár meglepett a kérdés, a válaszom az volt: „miért is ne?”. Az egyetlen probléma csak az volt, hogy három hét volt mindösszesen hátra az országos bajnokság kezdetéig. Azonnal neki is láttam az edzésnek. Szerencsémre a teniszes múltam nagy előnynek számított, főleg egy ilyen kevésbé ismert sportág esetében. Ha jól emlékszem, nyolcadikak lettünk, ami nem feltétlenül kimagasló eredmény, de ahhoz képest nem rossz, hogy három hete játszottam padelt.

Jurátus: Tulajdonképpen honnan származik a padel és mik a főbb szabályai?

H. N.: A padelt 1969-ban találta fel egy mexikói férfi. A kertjében akart egy teniszpályát építeni, azonban nem volt elég hely hozzá, ráadásul a pálya egyik végét egy fal szegélyezte. Kitalálta, hogy minden alkalommal, ha az ellenfele kiüti a labdát a pályáról, akkor az visszapattan a falról és így megjátszhatják a lepattanó labdát is. Mivel jól működött az ötlet, a pálya másik végére is épített egy betonfalat. Így jött létre a padel. Napjainkban is léteznek még betonfallal körülvett pályák, de a sportfejlődés során javarészt áttértünk üvegfalakra. A hivatalos szabványok szerinti padelpálya egy tízszer húsz méteres terület, a közepén egy hálóval elválasztva és egy üvegfallal körbezárva. A játékot négyen játsszák, egy-egy pár. A tenisz szabályaira annyiban hasonlít, hogy a számolás megegyezik (15, 30, 40, game), illetve az előrehaladást szettekben mérjük. Kettő megnyert szett, az egy meccs. Ha két hatos szettet megnyersz, akkor megnyerted a meccset. Akkor bukod a pontot, hogyha a labdád hálót ér, vagy ha az ellenfél térfele helyett elsőként az üvegen pattan.

A padel ütő jóval kisebb, mint egy szokványos teniszütő. Egy tömör, lyukacsos ütőt kell elképzelni. A lyukacsok célja a légellenállás leküzdése. A labda kinézetre a megszólalásig hasonlít egy teniszlabdára, de a látszat csal, hiszen a padellabda némileg puhább, hogy könnyebb legyen ütni.

Jurátus: A teniszt gyakran éri az a vád, hogy az elit sportja. Ez az analógia a padelre mennyiben alkalmazható?

H. N.: Magyarországon mindenképpen igaz ez az állítás. Már csak azért is, mert megközelítőleg 70-80 padelpálya van csak az országban.  Azonban külföldön, például Spanyolországban egy kifejezetten populáris sportnak számít. Többen játsszák, mint a teniszt.

Jurátus: Mi volt az eddigi karriered legnagyobb kihívása, valamint sikere?

H. N.: A legnagyobb kihívást az évente kétszer – egyszer beltéren, egyszer pedig kültéren – megrendezett országos bajnokságok jelentik számomra. Ezekre a nagy presztízsű eseményekre készülök a legtöbbet. Természetesen vettem már részt számos Európa-bajnokságon. Nemrég Szardínián voltam Olaszországban, de jártam Bilbaoban is és Derbyben a világbajnokság-selejtezőn.

A 2022. évi országos bajnokságon második helyezett lettem nőiben és negyedik helyezett vegyes párosban. 2023-ban második helyezett nőiben és negyedik helyezett vegyes párosban, 2024-ben második helyezett nőiben és harmadik vegyesben. Közben sajnos volt egy-két sérülésem is, amelyek nem könnyítették meg a helyzetet, de így is számos első helyezést érek el a szövetség által rendezett versenyeken.

A külföldi versenyek sorából mindenképp kiemelném még az FIP-szövetség versenyét. Erre igencsak nehéz bekerülni, főképp a főtáblára, hiszen rengeteg játékos van, akik vért és verítéket nem kímélve igyekeznek bejutni. Nekem már négyszer sikerült a főtáblára kerülnöm, amely eredménnyel világranglista pont is járt. Ennek köszönhetően a világranglistán szerepelek immáron másfél éve. Hozzátenném még, hogy én és édesanyám voltunk első női játékosok Magyarországon, akik felkerültek a világranglistára a padel történetében.

Jurátus: A húgod is profi padeljátékosok útjára fog lépni?

H. N.:  Valójában ő régebb óta játszik padelt, mint én, hiszen négyéves korában kezdte. A családunk nagy reményeket fűz a jövőjéhez. Magam is remélem, hogy pár éven belül már tudok majd versenyezni vele. Az egyik legnagyobb álmom válna valóra, elvégre az édesanyámmal kezdtem a padel karrieremet és így a húgommal folytathatnám.

Jurátus: Mesélnél kérlek a padellel kapcsolatos saját vállalkozásodról?

H. N.: A vállalkozásomat a tizennyolcadik születésnapomra kaptam a szüleimtől. Ez az ajándék valójában egy kizárólagos jogot jelentett arra, hogy Magyarországon én forgalmazzam a Cork nevű portugál cég kézzel készített padel parafaütőit és sportruházatait. Az ütők egy különleges anyagból készülnek, prémium terméknek számítanak. A gimnázium befejezése után egy évet szenteltem az életemből a vállalkozásom felépítésére. Rengeteg munka árán ugyan, de szerencsére sikerrel jártam.

Jurátus: Édesanyád is vállalkozik a sportoló karrier mellett?

H. N.: Igen, Magyarország egyik legjobb padel klubját, a Premier Padel Klubot vezeti. A Feneketlen-tónál a XI. kerületben található. Mivel édesanyám nagy szerepet játszott a magyarországi padel felvirágoztatásában, mint kilencszeres magyar bajnok, így nemzetközi szinten is ismertnek számít.

Jurátus: Mit gondolsz, mi lesz a padel sorsa a következő öt-tíz évben?

H. N.: Az elmúlt egy-másfél évben rohamosan fejlődésnek indult a sportág mind hazai, mind nemzetközi színtéren. Rengeteg szponzort és új lehetőséget kap a szövetség. A legújabb szponzorunk például a CUPRA Magyarország. Emellett egyre több pálya épül, rohamosan nő a klubok, illetve a játékosok száma. Remélhetőleg, ha nem is 2028-ban, de 2032-ben már olimpiai sporttá válik a padel. A legnagyobb álmom, hogy egyszer eljussak az olimpiára. Ezért dolgozok nap mint nap.

Jurátus: Mi motivál téged arra, hogy egy ilyen komoly sportkarrier mellett a jogi tanulmányaidat is folytasd?

H. N.: Azért választottam a jogot, mert ez volt az a tudományterület, amely a sport mellett mindig is felkeltette az érdeklődésemet. Mindenképpen el szeretném végezni a szakot, mert elengedhetetlennek tartom, hogy a profi sport mellett a tanulmányokat se hanyagoljam el. Nem szabad elfelejteni, hogy a sportolói karrier véges és sajnos egy komolyabb sérülés elég ahhoz, hogy véget vessen az évtizedek munkáját maga mögött tudó karriernek.

Köszönjük az interjút Haddad Noának és további sikereket kívánunk számára. Reméljük, hogy egyszer az olimpián szurkolhatunk a győzelméért. 

Magyarok a világ körül, avagy miről ismerheted fel honfitársaidat külföldön?

Az őszi szünetbenremélhetőleg sokunknak megadatott a lehetőség arra, hogy külföldön pihenjük ki a félév  fáradalmait. Azonban a szeretett hazánktól való távollét sokszor olyan erős honvágyban teljesedhet ki, amely a pihenést és a feltöltődést is megnehezítheti. Ezért cikkem olyan mankóként szolgálhat a honvágytól szenvedő utazónak, amellyel külföldön is megtalálhatja a magyar testvéreinket.

Tovább

Ismeretlen tettesek, akik köztünk lehetnek.

Számos alkalommal találkozunk olyan bűnügyi filmekkel, olvasmányokkal, amelyekben a tettesek személye fedett marad, általában ilyenkor következik a folytatás… Az alábbi írásomban olyan valós eseteket szeretnék bemutatni, amelyekben a tettesek személye, holléte a mai napig ismeretlen. Néhány ügy azóta lezárult, ezeknek valószínűleg nem lesz folytatása.

Az ismeretlen tettes meghatározása:
Kissé távolabbról kell elindulni, mielőtt az ügyekről említést teszek. A Btk. az ismeretlen tettest nem, hanem az elkövetőket definiálja, annak ellenére, hogy az ismeretlen tettesről is említést tesz a törvény egyes tényállások esetében. Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a továbbiakban együtt: részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (Btk. 12-13.§)

Mégis hogyan indul meg az eljárás?
A büntetőeljárás szóló 2017. évi XC. törvény szerint eljárást csak terhelt ellen lehet megindítani, a terhelt viszont nem ismeretlen elkövető, ezt a hatályos Be. is elhatárolja az ismeretlen elkövetőtől: A hatályos Be. szerint terhelt az, aki ellen a büntetőeljárás folyik.

Ebből a meghatározásból is kitűnik, hogy a terhelt, aki ezt megelőzően a gyanúsítás közlésétől gyanúsított az eljárásban, a bírósági eljárásban már vádlott, akit az eljárás különböző szakaszaiban különböző jogok illetnek meg.

Ilyen pél. a gyanú megismerésének a joga, a jelenlét joga az eljárási cselekményeken, de joga van a védelemhez is, amely már a kihallgatása során is megilleti. Ahhoz, hogy a hatóságok – jellemzően a nyomozó hatóság vagy a rendőrség – az ismeretlen tettest felderítse, a Be. egy speciális megoldást kínál: az előkészítő eljárás lefolytatását. (Az előkészítő eljárás során bírói engedélyhez kötött leplezett eszközöket a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében, azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, illetve akiről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart. – Be- 343. §) Az előkészítő eljárást főszabály szerint hat hónapig végezheti az adott szerv, amely meghosszabbítható három hónappal. Jóllehet az alábbi ügyekre nem a hatályos Btk., illetve Be. vonatkozik, fontosnak tartottam említést tenni az írásban a hatályos törvényekre, azért is, mert a leplezett eszközök használata a gyanú megállapítására, illetve a személy kilétének megállapítására a hatályos törvény ad megoldási lehetőséget, míg az előző törvények, mint például a büntetőeljárásról szóló 1998.évi XIX. törvény nem adott erre lehetőséget.

A Labancz Anna-ügy
Egy több mint ötven évvel ezelőtti bűntény, amelyben a tettes személye a mai napig fedett maradt. Találgatások azóta is vannak, sőt egy lehetséges elkövető is felmerült az utóbbi időszakban, eredményre azonban semmi nem vezetett. 1970 tavaszán a miskolci nővérszállón különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés áldozata lett a 23 éves ápoló. Anna ágya az ablak mellett helyezkedett el, azon az éjszakán bekopogtak az ablakán, majd a tettes egy szúró eszközzel többször megsebezte Annát, mielőtt elmenekült a helyszínről. Annára kollégái találtak rá, akik számára csak az orvosi ellátás során derült ki, hogy Annát valaki megsebezte. A tettes eszközét nem találták meg. A sértett halála után, több lehetséges személy is szóba jött mint elkövető, többek között egy tizenhét éves kamasz is, F. István, akit később egy másik gyilkosság miatt ítéltek el húsz év szabadságvesztésre. F. Istvánt hazugságvizsgálóval hallgatták ki, amely szerint ő követhette el a bűncselekményt, de a lehetséges elkövető mindent tagadott, más bizonyíték azonban nem volt arra, hogy terheltté váljon az ügyben.

Korabeli újságcikk a bűncselekményről.

Az ügyben felmerült L. József neve is, aki a sértettel egy helyen dolgozott. A bűncselekmény másnapján vérnyomokat találtak a ruháján, ezért a rendőrség kihallgatta őt, de egyéb bizonyíték szintén nem állt rendelkezésre. Egy-két tanúvallomás, valamint Asperján György könyve, amely az ügy kapcsán született, benne L. Józsefet egyértelműen tettesnek nevezi, hivatkozva arra, hogy L. József édesapja a bűncselekmény napján látta fiát motorra szállni, aki egyértelműen Miskolcra ment azon az éjszakán. L. József az író ellen pert indított, miszerint a könyvben egyértelműen gyilkosnak bélyegzi, azonban az ártatlanság vélelme őt is megilleti. Az ügy kimenetele az lett, hogy az írónak kellett több, mint ötmillió forint kártérítési összeget megfizetnie, valamint a kiadott könyvből több ezer példányt vissza kellett hívnia a kiadónak. Az ügyben új fordulat 2020-ban következett, miután az üggyel kapcsolatos egyéb dokumentumok nyilvánosságra kerültek. Az egyik dokumentum szerint még 1972-ben egy bizonyos K. László fogvatartottat is megfigyeltek, akinek tudomása lehetett a meggyilkolt nővér ellen elkövetett bűncselekményről, sőt az elkövetőről is. A tanúskodás szintén nem vezetett eredményre. Egyes miskolci közbeszéd szerint az ügyben kapcsolatos találgatás már az orvos részességét is feltételezte, aki végül a verbális zaklatások miatt még a városból is elköltözött. Az ügy 1990-ben elévült, az ügyben született iratokat megsemmisítették, így következtetéseket már nem tud levonni senki, maradt a találgatás a tettes személyéről.

A miskolci nővérszálló, a bűncselekmény helyszíne.

A Hungária körúti bankrablás
Az eset szintén még a rendszerváltás előtt, 1970-ben történt, amikor több személy is a Hungária körúti OTP-bankfiókban lőfegyverrel rablást követett el, illetve több bankárt lőfegyverrel megölt. Ezután a tettes, körülbelül szásztízezer forinttal menekült el. A rendőrségnek több év elteltével sem sikerült a tettest felderíteni, ezért még évekkel később, a Magyar Nemzetben külön hirdetéseket adtak fel a lehetséges tettes leírása alapján, hogy aki tudomást szerez a tettesekről, jelezze azt a hatóságok felé.

„Több szemtanút is meghallgattak, de a meghallgatások egyike sem vezetett eredményre. Egyes vélekedések szerint a rabló Moszkvába menekült, kérdés, hogy hogyan és miért nem sikerült elkapni.”


1989-ben amikor a sajtó még igen intenzíven foglalkozott az üggyel, egy rendőr alezredes megerősítette a szóbeszédet, de több nem derült ki az ügy kapcsán. Később több más bűncselekményt is elkövető Soós Lajos vállalta magára az ügyet, azonban a nyomozás során kiderült, hogy nem ő az igazi tettes, nyilván előfordulhat, hogy az említett személy ismerhette az igazi elkövetőt és ezért próbálta a nyomozást megvezetni. 1991-ben is még mindig tartott a nyomozás, mint utóbb kiderült a nyomozás során a hatóságok is hibáztak, a talált fegyvert még fegyverszakértők sem vizsgálták meg, egy másik irányba ment a nyomozás. 1994-ben, amikor a bűncselekmény már elévült, az egyik alezredes nyilatkozta, hogy a nyomozás más irányt vett akkor, amikor a nyomozást vezetők egy rendőrre akarták az ügyet kenni. Azt végül nem tudta meg senki, hogy valóban lehet- e hinni a közbeszédnek és a három áldozatot követelő rablógyilkos egy magas rangú tiszt volt, aki Moszkvába menekült vagy a hatóságoknak volt igazuk. Az ügy kapcsán még a 2000-es évek elején is névtelenség mellett adtak egy-egy interjút a megszólalók, sokan még a teljes ügyiratot sem ismerik. Egy biztos, a tettes azóta sincs meg.

Leírás az esetleges tettesekről.

Merénylet az M2-esen
Így írt a korabeli sajtó az eseményről. 1989-ben történt az eset, amikor az M2-es metró a Deák térről az Astoria felé haladt, és robbantás történt az egyik szerelvényben, amelyben közel százan utaztak. A robbantást egy házi készítésű időzített csőbomba okozta, amelyet egy karórával aktiváltak, ez esetben azonban mindenki túlélte a merényletet. Az ügy kapcsán a rendőrség felhívást tett közzé, amelyben egy 50 év körüli, 170 cm magas férfit kerestek, aki a robbantáskor a szerelvényen utazott. Azonban hiába volt a felhívás, a tettes a mai napig ismeretlen.

Rehák Gizella-ügy
1995. november 15-én találta meg egy újságkihordó az egyik magyar szépségkirálynő édesanyjának holttestét Balatonalmádiban, akit 37 késszúrással ölt meg a tettes. A nyomozás során kiderült, hogy a tettes a sértett saját lakásán követhette el a bűncselekményt. A sértett még a támadás után segítséget akart hívni, de rövid időn belül a támadás a halálát okozta. A nő szomszédja arról számolt be, hogy aznap estére egy vendéget várt R. Gizella, így az egyik lehetséges elkövetőként egy korábbi férfire gyanakodott a hatóság, akit őrizetbe is vettek, azonban a vallomása alapján kiderült, hogy nem ő volt a tettes. Szemtanúk beszámoltak arról is, hogy a bűncselekmény elkövetésének napján egy nőt is láttak az utcában, akit a hatóság hiába próbált felderíteni, nem derült ki a személye, illetve, hogy milyen célból tartózkodott az utcában. A nő kilétének megállapítása azért is lehetett fontos, mert a késszúrásokból megállapítható volt, hogy több szúrás nem volt mély, ezáltal a hatóság arra következtetett, hogy nem okozhatta erős fizikumú személy a sérüléseket. A hatóságok a nyomozás során nem találtak olyan személyeket, akiktől egyéb információ birtokába kerülhettek volna, így a lehetséges elkövető felkutatásában való segítségért a rendőrség százezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki, amely szintén nem vezetett eredményre, így a nyomozást 1997-ben lezárta a hatóság.

Rehák Gizella lányával, Papp Bernadett szépségkirálynővel.


Az ilyen esetekről még hosszasan lehetne írni és bemutatni, akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban. Idesorolhatjuk a Fenyő-gyilkosságot is, amelyről az elmúlt évek során szinte mindig kaptunk a médiából és a sajtóból egy újabb darabot. Nemzetközi viszonylatban is találunk számos példát: ilyen például a Nancy Eagleson-ügy, amely 1960 óta megoldatlan bűnügy Ohióban, vagy ilyen a Mary McGlinchey ellen elkövetett emberölés, ahol a hatóságok még meggyanúsítani sem tudtak egyetlen személyt sem. Némi reményt kelt, hogy több alkalommal voltak esetek, ahol akár harminc, negyven év után új bizonyítékok kerültek napvilágra, melynek köszönhetően azonosítani tudták a hatóságok a tettest. Számos nyomozati hiba vezet az ügyek megoldatlanságához, utalva az írás elejére, a régi Be. nem tartalmazta, viszont az új Be. egyik vívmánya az előkészítő eljárás, amelynek köszönhetően a nyomozó hatóság már a gyanú megalapozásához elrendelheti azt, amelyben számos ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz segítségével hamar megalapozható a gyanú, amelynek köszönhetően elkerülhetőek a fentebb leírt esetek többsége.

Borítókép forrása: x
Képek forrása: 1 2 3 4