Mindig is érdekelt az informatika és a jog? Szeretnél egy olyan versenyelőnyre szert tenni, amely kiemel téged a jogászok tömegképzéséből? Ha bármelyik kérdésre a válaszod igen, szükségtelen tovább keresned, hiszen a CapsLaw páratlan lehetőségként csak a jelentkezésedre vár. Jelen cikkünkben az egyetemünkön is oktató kamarai jogtanácsossal, Ungváry Botond tanár úrral, a CapsLaw alapítójával beszélgettünk.
Tovább
Amennyiben híres írókat és költőket irodalmi vagy közéleti munkásságuk nyomán bűncselekményekkel vádolnak, az mindig komoly visszhangot kelt. Így a magyar „irodalmi pereket” – amelyek közül a legfontosabbak a két világháború között zajlottak – az alkotók szemszögéből már sokan feldolgozták. Cikksorozatomban azonban arra koncentrálok, hogy a bíróság számára milyen jogalkalmazási kérdések merültek fel, továbbá milyen döntések születtek a büntetéskiszabás szempontjából.
Ezeken keresztül olyan bűncselekményi alakzatokkal lehet megismerkedni, amelyek már régóta a jogtörténet részei, azonban a hatályos jogunkban már nem találhatóak meg. Feltárulnak egyúttal a jogalkalmazói dilemmák azzal kapcsolatban, hogy hol ér véget a szólásszabadság, amelynek történelmi korszakokon átívelően mindig van büntetőjogi vetülete. Az első részben négy szerző istenkáromlási ügyeibe nyerhet betekintést az olvasó.
Tovább
Az alábbi vendégcikk rövid áttekintést nyújt a „Pszichológia jogászoknak II.” nevű alternatív kurzuson megszerezhető tapasztalatokat illetően. Fogadjátok nagy szeretettel!
Tovább
A Mikulás egy kapzsi, szeretetet nem ismerő bűnöző, akinek börtönben lenne a helye! A piros ruha, a bojtos sapka és a mosolygó, pirospozsgás arc csak álca, amely mögött egy valóságos szörnyeteg rejtőzik. Rabszolgatartás, ittas vezetés és erőszakra való fejbujtás. És ez csak néhány a Mikulás bűnei közül! Tartson velünk most minden kedves Olvasó, hogy közösen nézhessük végig, ahogyan gyerekkori hősünkről végre lehull a lepel.
Tovább
Biztos jó páran eltöprengtünk már azon, hogy a környező országokban milyen lehet a jogászképzés, egyszerűbb lenne-e máshol tanulni. A cikk segítségével kicsit nyugatabbra tekinthetünk, és bepillantást nyerhetünk az osztrák rendszer működésébe.
Tovább
Egy keresztény érzetű egyén milyen módon tud viszonyulni a jogtudomány adta helyzetekhez? Nehéz és összetett kérdés. Miképpen aránylik a keresztény világszemlélet és a jogi kultúra egymáshoz? Egy vallásos értékrendet képviselő ember hogyan tudja összeegyeztetni a jogban sokszor felmerülő, nem mindig etikus, így számára viszontagságos szituációkat a saját lelkiismeretével? Ezekre a fontos és mindenki számára gondolkodást igénylő kérdésekre próbálom elindítani a válasz megtalálásához vezető utat.
Tovább
Bizonyára nem titok senki előtt, hogy Hollywood szeret hazudni. Nincs ez másként a joggal kapcsolatban sem, ezért ma hoztunk nektek négy filmet, illetve sorozatot, ami alapján állításunk bizonyítást nyer.
Tovább
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy egyedülálló tehetséggondozó intézmény, amely immáron több mint huszonöt éve működik, és határokon átnyúló programokkal rendelkezik. Ezenfelül a képzések nem korlátozódnak csupán egyetemi programokra, hanem a fiatalabb (közép- és általános iskolás), valamint idősebb korosztályoknak (diplomásoknak) is nyújtanak kurzusokat. Viszont talán a legismertebbek az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó képzések, a hat Iskola, melynek egyike a Jogi Iskola. Baki Noémi írása.
Tovább
Ahhoz, hogy megérthessük az ázsiai országok globális szintű jelentőségének növekedését, nem elegendő csupán azok gazdasági-politikai hátterét ismernünk, a teljes képhez (vagy legalábbis a megértéshez) szükség van a jogrendszerüket alakító kulturális hagyományok vizsgálatához is. A kelet-ázsiai jogrendszerek között tartjuk számon Kínát, Japánt, Dél- és Észak-Koreát, Tajvant, illetve Mongóliát is, melyek közül elsősorban Kínát kell kiemelni a térségre kiható, magasfokú kulturális és történeti jelentőségére tekintettel. Nem szabad azonban Japán erejét sem alábecsülni ezen szempontokból, ezért a cikksorozat második részeként a szigetország is sorra fog kerülni.
Tovább
„Ius est ars boni et aequi”, azaz „a jog a jó és a méltányos művészete”, ebből az idézetből az következik, hogy akár a negyedik művészeti ágnak is tekinthetjük a jogtudományt. Példának okáért a „Franz Liszt” nevet hallva nemcsak a nagy romantikus zeneszerzőre, hanem jogászra is asszociálhatunk, de vajon azonos személyről van szó vagy két különböző emberről? Fazekas Barbara írása.
Tovább