Egy felgyorsult, online világban, ahol egyfolytában ingerek érnek minket sokunk számára taszítóvá válhat, hogy hosszú órákon át egy tankönyv felett ülve próbáljuk magunkba tömni a tudást. Az egyetem megkezdésével azonban a szinte soha véget nem érő, többszáz oldalas jegyzetek évekre útitársunkká válnak. Hogyan tudjuk megtalálni mégis a motivációnkat a tananyag útvesztőjében, milyen apró trükkök lehetnek segítségünkre, hogy könnyebben tudjunk koncentrálni a tanulásra?
A FEB, azaz a Felvételi Előkészítő Bizottság ebben a tanévben ünnepli fennállásának félszázadik évfordulóját. Ezen okból meg kell emlékeznünk egyetemünk egyik legnagyobb múltú szervezetének történeti forduló- és elvi sarokpontjairól.
Szép Vanessa, Buda Zolta, Bazsó Gábor, Koncsik Marcell, dr. Kajtár Gábor, dr. Sulyok Katalin, dr. Pap Dániel. Ez az a névsor és ez az a csapat, amely történelmet írt 2019 április 7-én Washington D.C.-ben. A Philip. C. Jessup Nemzetközi Perbeszédverseny magyar világbajnokainak teljesítményét a hazai tudományos élet és a jogásztársadalom mellett a külföldi szakmai közösség is emlegeti.
Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egy stresszesebb helyzetben leblokkolt, hirtelen azt sem tudta, hogy fiú-e vagy lány. Mi történik akkor, ha ez éppen egy vizsgán esik meg velünk? A vizsgastressz lehetséges okairól, azok kezeléséről és a vizsgák sikertelenségét okozó egyéb eshetőségekről beszélgettünk dr. Grád András jogász-pszichológussal, az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének oktatójával. Tovább
Analfabétákról mindenki hallhatott már. Néhányakban sajnálatot kelt, ha valaki nem tud olvasni és írni, míg mások ezt természetes kiválasztódásként fogják fel, és az élet velejárójának tartják. Azonban a funkcionális analfabetizmus fogalma egy jóval árnyaltabb képet fest erről az egész társadalmat érintő, mégis kevésbé ismert jelenségről.
Tovább
Széchenyi István egy híres mondása szerint: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Ha ezt a gyönyörű, magasztos és régies megfogalmazást konyhanyelvre akarnám lefordítani, akkor körülbelül azt a klisének hangzó mondatot kapnám, hogy „tanulni fontos”. Ez így elsőre nem kifejezetten lenyűgöző, se nem meglepő, ez olyasvalami, ami kézenfekvőnek tűnik, főleg, ha figyelembe veszem az olvasóközönségem, akkor nyilván nem is kell ezt a tényt túlságosan hangsúlyoznom. De ahogy az a klisés kijelentésekkel lenni szokott, ebben a mondatban is több van, mint amit első hallásra gondolnánk. Tovább
Nagy valószínűséggel sokakban felmerült már a kérdés, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy valakiből egyetemi oktató válhasson, valamint hogy hogyan következnek egymás után az oktatói beosztások.
Október elején jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy egy 2012-es kormányrendelet módosítása értelmében a legalább három gyermeket vállaló nők tandíjra felvett diákhitelét elengedi az állam. E rendelkezés pedig több szempontból is szöget ütött szerkesztőségünk tagjainak fejében. Erről olvashattok az alábbiakban.
A harmadév őszi szemeszterét töltöttem a Humboldt Egyetemen, Berlinben. Nem a város miatt választottam az egyetemet, hanem a várost az egyetem miatt, ugyanis már német nyelvi tagozatos középiskolásként elhatároztam, hogy valamilyen formában a Humboldt Egyetemen fogok tanulni. Németországban egy hónappal később kezdődik a tanév (október közepén), így a nyári szünetem is egy hónappal tovább tartott.
Szeptemberben elindult az első évfolyam, ami a hallgatók kritikai megjegyzéseit is figyelembe vevő 2017-es mintatanterv szerint halad majd. A friss oktatási program papíron sokkal modernebb, gyakorlatiasabb képzést kínál az előzőnél, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy tud-e alkalmazkodni a Kar az innovatív koncepcióhoz, és ha igen, mennyi idő alatt.
Tovább
