Online világ, offline tanulás – Tanulásmódszertan a XXI. században

nekemeznagyontetszik_unsplash3.jpeg

Egy felgyorsult, online világban, ahol egyfolytában ingerek érnek minket sokunk számára taszítóvá válhat, hogy hosszú órákon át egy tankönyv felett ülve próbáljuk magunkba tömni a tudást. Az egyetem megkezdésével azonban a szinte soha véget nem érő, többszáz oldalas jegyzetek évekre útitársunkká válnak. Hogyan tudjuk megtalálni mégis a motivációnkat a tananyag útvesztőjében, milyen apró trükkök lehetnek segítségünkre, hogy könnyebben tudjunk koncentrálni a tanulásra?

Nem lehet nem észrevenni, hogy a digitális világ térnyerésével az SNI-s, diszlexiás és egyéb tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma drasztikusan megnőtt. Az ún. alfa-generáció (a 2010 után születettek) 50%-a már másfél éves kora előtt használt valamilyen érintőképernyős eszközt, ennek pedig a képességek kialakulására és fejlődésére gyakorolt rendkívül negatív hatását mára már kutatások bizonyítják.

„A digitális kultúra eszközei a gyerekek idegrendszerének fejlődését megváltoztatták, a kéz folyamatos használatával ugyan fejlődnek a finommotorikus készségek, viszont az audiovizuális készségek és további ezekre épülő készségek elmaradhatnak. A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, de a kétdimenziós képernyők nem adnak erre lehetőséget.” – vélekedik Gyarmathy Éva magyar lélektani szakíró, pszichológus.

„Rengeteg klinikai kísérlet igazolja, hogy összefüggés van a folytonos okoseszköz használat és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a különféle függőségek, a szorongás, a depresszió és a fokozott agresszió kialakulása között.”

– nyilatkozta Csapó Tamás közoktatási vezető, mentorpedagógus a 2019-ben megrendezett III. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencián.

A képernyő előtt töltött idő azonban nemcsak a gyerekekre nézve hordozza ezeket az ártalmakat, habár kétség nélkül nagyobb károkat tud okozni egy még teljesen ki nem fejlett idegrendszerben, hanem fontos tudatosítani, hogy agyunk egész életünk során alakítható, így felnőttkorban sem mentesülünk az okoseszköz-használat káros hatásaitól.

Az állandó értesítések például folyamatos visszacsatolást, megerősítést adnak, ami az agy jutalomközpontját birizgálja, és hasonlóan a kábítószer-fogyasztáshoz, ezáltal egyfajta boldogsághormon, a dopamin termelését serkenti elő, ezzel függőségbe hozva az egyént az újabb visszajelzésekre. Az állandó visszacsatolásra való vágy tehát felfokozott állapotban tartja az idegrendszert, ezáltal rontva a képességünket arra, hogy valamivel elmélyülten foglalkozzunk.

Szerencsére azért nem kell örökre eltemetni a lehetőségét annak, hogy ezután rendesen odafigyeljünk a tanulnivalóra, mivel a koncentráció tanulható, fejleszthető képesség. Pár könnyen betartható módszerrel egyszerűbbé válhat a tanulás.

1. A nyugodt környezet kulcsfontosságú

Ez a lépés már mindenkinek a fülén jön ki, mégis nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ideális környezet megteremtése az elmélyült tanuláshoz elengedhetetlen. Tegyél rendet magad körül, kapcsold ki a telefonodat és tedd el a fiókba! Egy vizsgálat során megfigyelték, hogy a mobiltelefon puszta látványa is már csökkentette a résztvevők koncentrációját.

2. Ne telefonozz, ne netezz, ne nézz képernyőt tanulás előtt vagy a szünetek tartásakor!

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tanulás előtt vagy a szünetekbe beiktatott netezés kikapcsolódást nyújthat, ami után majd könnyebben tudunk újra figyelni a tananyagra. Az okoseszközök használata során azonban a bal agyféltekénk dominál, a tanuláshoz pedig éppen a jobb agyféltekénk aktív működésére lenne szükség, így ezáltal újra kibillenünk a tanuláshoz ideális állapotból.

3. Oszd fel a tanulásra szánt időt kisebb részekre!

Tudományosan bizonyított, hogy az agy mindössze húsz-huszonöt percig képes összpontosítani egyfolytában, azután esik ez a szint és pihenésre van szüksége az újabb összpontosításához. Ennek a hullámzásnak a kihasználására jött létre a Pomodoro technika, aminek az a lényege, hogy húsz-huszonöt percig elmélyülten csak a tananyaggal foglalkozik az ember, majd ezt megszakítva öt-tíz percig aktívan pihen, ezután újra húsz-huszonöt perc tanulás következik, majd újra öt-tíz perc szünet és így tovább.

4. Csak a lényegre koncentrálj!

A koncentrációt nagyban javíthatja, ha nem egy hosszan egybefolyó információ-halmazt látunk magunk előtt. Ezért készíts elmetérképet a tanultakról! Ez hangozhat kisiskolásan, de tapasztalatból mondom, hogy akár a polgári perrendtartás szabályainak tanulását is megkönnyítheti ez a módszer, mivel segít megtalálni a lényeget, az összefüggéseket, és így már egyszerűbben a helyükre kerülnek a részletszabályok is.

ezlehetjo

A jelenlegi oktatási struktúrában nagyon hasznos lehet számunkra, ha ezeket a módszereket beépítjük a tanulásunkba, viszont felvetődik, hogy ebben a megváltozott világban lehet-e ugyanazokkal a hagyományos módszerekkel tanulni és tanítani, mint ezelőtt.

„Egyre többen vannak a beilleszkedési és/vagy tanulásizavar-diagnózissal rendelkezők, vagyis azok, akik bizonyítottan nem illenek a jelenlegi oktatási rendszerbe, illetve csak különleges eljárással oldható meg tanulásuk. Kérdés, mekkora arányt kell elérnie az oktatási rendszerhez nem illő populációnak, hogy egyértelmű legyen: nem a gyerekeket kell igazítani az iskolához, hanem az oktatási rendszernek kell megfelelnie kora gyermekeinek.”

Gyarmathy gondolata nyomán pedig adódik a kérdés, hogy vajon ezt a csatát már elveszítettük, és a digitális világ olyannyira átalakított bennünket, hogy hosszú távon már nem arra kell keresnünk a megoldást, hogy hogyan segítsünk a tanulási nehézségekkel küzdőknek a beilleszkedésben, hanem hogy hogyan alakítsuk át a teljes oktatási rendszert a digitális korszakhoz?

források: 1, 2, 3, 4, 56, 7


JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS


A szerzőről Összes bejegyzés megtekintése

Egri Kitti

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Hozzászólás írásához, kérjük jelentkezz be.