A jóga egy többezer éves múlttal rendelkező mozgásforma, mely az ókori Indiából származik. Kialakulásának idejéről nincsenek pontos adatok, az első írásos emlékek a Kr. e. IV. századból származnak, amikor is egy Patandzsali nevű bölcs rendszerezte a tanításokat Jóga-szútrák című művében. Ennél az időpontnál azonban jóval korábban részét képezte a jóga az emberek mindennapi életének. Már az Indus-völgyi civilizációk régészeti leletei között találunk meditáló embereket. A meditáció volt a jóga legkorábbi formája.
Kezdetben a manapság nyújtásra és erősítésre használt pozíciókat is abból a célból alakították ki, hogy könnyebben el tudják érni az emberek a belső békét, hogy megtaláljak a harmóniát és a kapcsolatot a „Legfelsőbb Énnel”. A jóga tehát a meditációt részesítette előnyben, és ehhez hívta segítségül a különböző testhelyzeteket.
Elterjedése és változása az 1700-as évekre tehető, amikor az indiai felfedezők, kutatók hazautazva elkezdték tanulmányozni és terjeszteni a tanításokat. Ennek hatására egyes irányzatok modernizálódtak, változtak és fokozatosan elváltak a vallástól.
Már nem a meditáció, hanem egy-egy mozdulat jótékony hatása a belső szervekre, a mozgás, valamint a test tudatos irányítása került a központba.
Azonban a meditációról sem kell teljesen lemondania annak, aki egy kis jógára vágyik, hiszen a tudatos és hatékony mozgásra csak nagy koncentrációval és tiszta fejjel van lehetőségünk. Ennek érdekében, valamint a hagyományokra való tekintettel a legtöbb jógairányzat a mai napig megtartja a több évezredes tradíciót, és meditációval zárja a gyakorlatsorokat.
Európában az elsőként megjelent stílus a hatha volt, amely a mai napig az egyik legismertebb. A jóga ezen irányzatának célja az, hogy lassan haladva, a test különböző pozícióin és a többfajta légzőgyakorlatokon keresztül egy meditatív állapotba juttassa az embert, melyet az órák végén a résztvevők egy közös meditáció keretében tapasztalhatnak meg. Ezt a jógatípust ajánlják teljesen kezdőknek is, mivel a lassabb tempó segít a testnek hozzászokni az új ingerekhez.
Azonban ha valaki már gyakorlott jógázó, számos lehetősége van újabb és újabb irányzatok kipróbálására. Nap mint nap találkozhatunk egyre őrültebb ötletekkel, mint például a sörözés jóga közben, vagy a nyuszikkal való jógázás. Ezek nagyrészt még csak külföldön, leginkább az Egyesült Államokban terjedtek el, de szerencsére hazánkban is fellelhető néhány igazán különleges óratípus.
Pár éve jelent meg, mára már azonban nehéz olyan embert találni, aki ne hallott volna még a bikram jógáról. Ez az újfajta stílus attól vált híressé, hogy a kikapcsolódni vágyóknak nemcsak a mozgás nehézségeivel kell megküzdeniük, hanem a teremben lévő harmincnyolc-negyven fokos hőmérséklettel is. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ennek mégis mi értelme van, hiszen az ember nem azért jár jógázni, hogy melegben legyen.
Azonban az első megdöbbenés és kétkedés után minden lelkes érdeklődő megtapasztalhatja, hogy milyen nagy mértékben segíti izmai munkáját a magas hőmérséklet. Sokkal lazább és hajlékonyabb lesz az ember, éppen ezért jóval több pozíciót végre tud hajtani, arról nem is beszélve, hogy a meleg hatására a méreganyagok sokkal könnyebben távoznak az ember testéből, illetve az alakformálást is nagyban elősegíti a magas hőmérséklet.
Kevésbé ismert talán az aerial jóga, vagy más néven a légi jóga. Az ilyen típusú órák során az edzeni vágyók egy plafonra függesztett rugalmas selyembe tekerik magukat, és pár centivel a talaj felett végzik a jól ismert mozdulatsorokat. Mivel nincs biztos talaj a testük alatt, ezért jóval nagyobb erőkifejtést igényel egy-egy mozdulat elvégzése, emiatt ez sokkal jobban erősíti a testet, mint hagyományos társai.
Jól megfigyelhető, hogy ezeknél az újabb irányzatoknál egyre inkább háttérbe szorul a meditáció, a jóga eredeti rendeltetése. Mégis ezeknek az újításoknak köszönhetjük, hogy ma már annyiféle és -fajta jógát kipróbálhatunk és megtapasztalhatunk. A szerzett tapasztalatok által pedig mindenki kiválaszthatja a számára legideálisabb irányzatot.
