Archív - 2016-03-30

Elnökjelölti vita – El nem hangzott kérdések #2

Az elnökjelölti vitán el nem hangzott kérdésekből összeállított cikksorozatunk második részében megtudhatjuk az elnökjelöltek álláspontját a HÖK szervezetével, javadalmazásával és kommunikációjával, illetve a rangsorolásos jelentkezéssel és az átsorolással kapcsolatban is.

Milyen (konkrét) javadalmazást tartanátok jogosnak egy HÖK-elnök számára? Probléma-e szerintetek, hogy erről a KGY határoz?

Oravecz Zsófia (O. Zs.): Nem változtatnám meg a jelenlegi javadalmazási rendszert, ugyanis hiszem, hogy annak, aki dolgozik, jár fizetés. A HÖK nem egy önkéntes diákszervezet, amibe annyit teszel bele, amennyit szeretnél. Ez egy munkahely. Az elmúlt egy évben az elnökségben többször is volt olyan, hogy valakinek az ösztöndíja levonásra került, mert egy munkát nem készített el határidőre, illetve a legjobb oktatónak és tanszéknek járó díjat például az ösztöndíjunkból dobtuk össze és fizettük ki. Az ösztöndíjak mértékét bármikor megtekinthetitek a honlapon, azt hiszem, nem olyan magas összegek, amit egy hallgató egy szinte teljes munkaidős állásért ne érdemelne meg.

Rituper Roland (R. R.): Szerintük az lenne a legkorrektebb, ha nem a KGY döntene egy ilyen fontos kérdésben, hanem maga az érintett, vagyis a HÖK-elnök.

Czabán Samu (Cz. S.): A jelenlegi havi 85 ezer mindenképpen túlzás. Az elnök és az elnökség javadalmazása lehet jogos, ugyanakkor jelenleg a hallgatók felé semmilyen elszámolás nincsen, beszámolók nem érhetők el, az elnökség munkája távoli, megfoghatatlan és átláthatatlan. Ezért jelen pillanatban a bizalom erősítése végett mi nem szeretnénk pénzt felvenni elnökségi munkáért. Az már garancia, hogy az elnöki és elnökségi juttatás ösztöndíj-pályázat útján vehető csak fel, és az összegét a KGY határozza meg, persze utóbbi csak akkor működik garanciaként, ha maga a KGY is képes ellensúlyként működni.

Tehát szerintem nem probléma, hogy a KGY dönt erről, a KGY ezzel kapcsolatos döntéseit precízen nyomon lehet követni a honlapon, mondjuk a 4/2015. (IX. 23.) KGY határozat szerint „A Hallgatói Önkormányzat Elnöke diszkrecionális jogkörében eljárva csökkentheti, illetve megvonhatja közéleti ösztöndíját az Elnökség bármely tagjától”, ezt a rendelkezést nem egészen értem hogyan működhet, de nem tűnik fairnek az eljárás.

Mit gondoltok, együtt tudnátok működni azokkal az évfolyamképviselőkkel, akik nem a ti pártotokból kerültek ki?

O. Zs.: Három éve vagyok küldöttgyűlési képviselő, mindig voltak olyanok, akik nem az én „pártomból” kerültek ki, és sosem fordult elő olyan, hogy ne tudtunk volna vele együttműködni, sőt olyan is volt, hogy függetlenként kerültem be. Másfél éve egyedüli ellenzékiként kerültem be az elnökségbe mint politológus ügyekért felelős alelnök, és munkánk során sosem volt nézeteltérésünk, sosem kezeltek máshogy a többiek. Részemről biztosan konstruktívan működne, remélem, a másik oldal is így van ezzel, nem szeretném a képviselőségem feladni nézeteltérések miatt.

R. R.: Nem.

Cz. S.: Természetesen. Nem szeretnénk stigmatizálni senkit. A célunk pont egy plurális HÖK létrehozása, aminek a lényege, hogy tényleg különbözően gondolkodó és vitázó emberek legyenek benne. Ennek kifejezetten jót tesz, ha sokfélék vagyunk, más „pártokból” jövünk.

Mi alapján választanátok az alelnököket?/Hisztek-e abban, hogy az alelnököket közvetlen módon kellene választani a hallgatóknak?

O. Zs.: Én személy szerint a jelenlegi rendszert látom a legműködőképesebbnek, a tapasztalataim is ezt mutatják. Fontos, hogy az elnökség tagjai ugyanazt a programot és ugyanazokat a célokat képviseljék, ne legyenek nagy különbségek, hiszen akkor állandósulnának a nézeteltérések, és az érdemleges munka állna. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy egy olyan elnökségnél, ahol folyamatosan egymással kell hadakozni, háttérbe szorulnának a hallgatók érdekei, és inkább önös érdekek mentén működne. A közvetlen elnökválasztást azonban támogatnám, amennyiben a hallgatók is ezt preferálják.

R. R.: Három szó: kő, papír, olló.

Cz. S.: Az elnökválasztásnál mindenképpen a közvetlen választást támogatom, a tavalyi EHÖK által készített hallgatói felmérésben az ÁJK-s kitöltők 80%-a is ezt támogatta. A tisztán évfolyamképviselői kampány leválasztása az elnökiről egyébként a pártosodást is értelmetlenné tenné, ami szintén üdvözlendő. Az alelnököket viszont egyértelműen szakértelem és a szakterületi elképzeléseik alapján választanám, választásukat a KGY kezébe adnám, egyéni pályázati rendszerrel.

Le fog mondani a leendő elnök, ha a programját nem tudja megvalósítani, és a hallgatói elégedetlenség nem csökken?

O. Zs.: Ha én leszek az elnök, biztosan lemondanék, ha nem sikerülne a programom megvalósítani, illetve magas lenne a hallgatói elégedetlenség. Nem presztízs miatt indulok elnöknek, hanem azért mert rengeteg dolgot szeretnék megvalósítani.

R. R.: Mi biztos nem mondunk le! Sőt valószínűleg még a választásokat is beszüntetnénk.

Cs. S.: Szerintem azzal nincsen probléma, ha egy elnöki vagy bármilyen tisztségviselői program ambiciózus, és ezért nem valósul meg maradéktalanul, ezért még nem kell lemondani. A hallgatói elégedetlenség más kérdés, egyik hétről a másikra nem lehet alapjaiban átalakítani egy rendszert, bizonyos eredmények eléréséhez (úgy, mint a tanulmányi reform) hosszú idő kell. Vannak viszont olyan területek, ahol a hallgatók elégedettsége rövid távon is kulcskérdés, mint a tanulmányi tájékoztatás, a HÖK-kommunikáció vagy az átláthatóbb működés, ezekben a kérdésekben amint lehet, reagálni kell.

Milyen szisztémát alakítanátok ki arra, hogy az évfolyamok megfelelően legyenek tájékoztatva a tantárgyi követelményekről, változásokról, strukturális felépítésről?/Miért nem átlátható a követelményrendszer? Miért a hallgatóknak kell utánajárni olyan dolgoknak, amikről általános szinten kellene tájékoztatni minket? Lásd: évfolyamdolgozat, kreditelhagyás, modulos faktok stb. Hogyan lehetne ezen változtatni?

O. Zs.: Mi megpróbáltunk minden információt eljuttatni az adott évfolyamokhoz, azonban az egész HKR-t nem tehetjük ki minden nap a csoportokba, illetve senkit nem kötelezhetünk arra, hogy olvassa a Neptun-üzeneteit és a Facebook csoportját. A HÖK honlapját szeretném olyan szintre fejleszteni, hogy ott percre pontosan pár kattintással mindenki megtalálja azt, amire szüksége van, illetve tájékoztató előadásokat szeretnék tartani, ami a politológus hallgatóknál bevált módszer.

R. R.: Mi ilyen kérdésekkel nem foglalkozunk!

Cz. S.: A tanulmányi tájékoztatás nagyon fontos lenne, az, hogy most ennyire alacsony a színvonala, az az évfolyamképviselői rendszer, a tanulmányi érdekképviselet és a kommunikáció közös problémája, továbbá valahol a mentorrendszeré is. Szemléletváltással és a tanulmányi tájékoztatás egységes, rendszeres, az előbb említett csatornákat párhuzamosan használó rendszerével szerintem megoldható, hogy tényleg minden hallgatóhoz eljussanak a szükséges információk. Ez egyébként egy kifejezetten gyorsan és látványosan orvosolható probléma.

Az egyik jelölt szóba hozta a Facebook csoportok problémáját. Mi a jelöltek véleménye arról, hogy a HÖK monopolizálja ezek adminisztrációját, az ízlésének nem tetsző kommenteket törli, és alternatív csoportok esetében akár fenyegetésekkel kívánja megszüntetni azokat?

O. Zs.: A tanulmányi csoportokat a Hallgatói Önkormányzat adminisztrálja, de a monopolizálja kifejezést kicsit túlzásnak érzem. Felőlem lehetne akárki adminja a csoportoknak, de biztosan szervezetlenek lennének a csoportok. Nem törlünk kommenteket a csoportokból, és soha senkit nem fenyegettünk meg az alternatív csoportok megszüntetése érdekében, rengeteg ilyen csoport van, és ez így van jól.

R. R.: Szerintünk ez teljesen rendben van, sőt még szigorítani is kéne a cenzúrát.

Cz. S.: Az, hogy a HÖK minden évfolyam számára működtet egy csoportot, szerintem nagyon fontos, gyakorlatilag ez a hallgatók elsőszámú interakciós felülete, viszont számomra érthetetlen, hogy ez miért zárná ki más csoportok létét. A jelenlegi centralizáltság már abszurd, most az az álláspont, hogy még az évfolyamképviselőknek se legyen admin jogosultsága a csoportokhoz. Ezekre a csoportokra ugyanúgy alkalmazható kell legyen, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem szabad korlátozni, kivéve, ha szándékosan sértő, bántó vagy mások személyiségi jogait sértő megjegyzés születik, de az admin ebben az esetben sem azért van, hogy egyből, figyelmeztetés nélkül töröljön.

 Facebook csoportban spam csökkentésére van-e lehetőség?

O. Zs.: Megmondom őszintén, én még erről a vélt problémáról nem hallottam. Nem szeretnénk szétspammelni a csoportokat, nem ez volt a célunk, szerintem ezt mindenki látja, azonban fontosnak tartjuk, hogy minden információról minél előbb értesüljetek. A jövőben azt tartanám a legideálisabbnak, ha minden a HÖK honlapon lenne elérhető, de ezt meg végső soron a hallgatók nem szeretnék, úgyhogy minden javaslatot szívesen fogadunk, hogy hol szeretnétek értesülni a fontos információkról.

R. R.: NINCS!

Cz. S.: Egyrészt a propagandakommunikáció beszüntetése ezt eleve csökkenti. Másrészt tervezek nagyobb, összkari vagy az adott szakon tanuló összes hallgatót tömörítő Facebook csoportokat létrehozni, ami tehermentesítené az évfolyamcsoportokat például a különböző események reklámjaitól, és nagyobb teret engedne  a specifikus problémáknak. Továbbá nagyon jó lenne bevezetni a más egyetemek csoportjaiban működő, tantárgyankénti és témánkénti #-et (azaz hashtaget) használó posztokat, a könnyebb visszakereshetőség és tehermentesítés érdekében a csoportokban.

Mi az elnökjelöltek véleménye arról, hogy felkérésre posztoltatnak kampány céljából Facebookon, azaz a „bérkomment” jelenség működéséről?

O. Zs.: Erről leginkább Samut érdemes kérdezni. Pártállástól függetlenül láthatja mindenki, hogy a barátai, csapattársai és azok barátai (egy elég szűk mag) azok, akik akár személyeskedően sértegettek engem. Bulikban nem egyszer „kurváztak le” stb. Méltatlan az, ahogy kezelték ezt a kampányt.

R. R.: http://cdn.meme.am/instances/65694565.jpg

Cz. S.: A rossz HÖK és közéleti kultúra egy számomra rendkívül szórakoztató mellékterméke. De hozzátenném azt is, hogy elég sokan vagyunk ezen a karon, és mindenkinek megvan a joga saját véleményéhez, és ennek kifejtéséhez is. Nem kellene minden ellentétes véleményt, kritikát bérkommentnek titulálni.

Hogyan reformálnátok meg a rangsorolásos jelentkezést?

O. Zs.: Én személy szerint a teljesítményalapú rendszerben hiszek. Azonban szükségesnek tartom, hogy a rangsorolás-pontrendszert úgy alakítsuk át, hogy minél kevesebb differenciálódás legyen a csúszott és a mintatanterv szerint haladó hallgatótársaink között. Fontos, hogy szem előtt tartsuk azt a szempontot, hogy az évfolyamok ne csússzanak össze, ami a jelenlegi rendszerrel ki lett küszöbölve, így nem fog a Neptun összeomlani.

R. R.: Pártunk tagjai és szimpatizánsai előnyben fognak részesülni.

Cz. S.: Az, ahogyan most a rangsorolásos jelentkezés működik, az ELTE HKR szabály alapján történik. A rangsorolásos időszak viszont indokolatlanul hosszú ideig, egy hétig tart, valójában viszont az első néhány órában és az utolsó fél napban van érdemi mozgás csak, a kettő közötti időben mindenki csak várakozik: ez bőven lecsökkenthető lenne, hiszen ezt követi még a versenyjelentkezéses időszak. A differenciálás problémáit a vitán kifejtettem, ez a rendszer egészének a konfliktusa, amit Neptunon belül nem lehet feloldani.

Mi a véleményetek a jelenlegi átsorolási rendszerről?

O. Zs.: A jelenlegi átsorolási rendszert én nagyon korrektnek tartom, hiszen a tanulmányi eredmények alapján kerülhetnek át a legjobban teljesítő hallgatótársaink. Az átsorolásnál szerintem nem is szabad a tanulmányi eredményen kívül más szempontot figyelembe venni. Ami esetleg feladatunk lehet a jövőben, az az, hogy felmérjük, hogy hogyan lehetne bővíteni az átkerülő hallgatók létszámát.

R. R.: Azt sem tudjuk, az mi pontosan.

Cz. S.: Átérzem, hogy nehéz. Én önköltségesen kezdtem, és első év után kerültem át átlaggal, abban az évben ketten voltunk így, és vért izzadtunk. Most nincs igazi átjárási lehetőség, és az a baj, hogy nincs rendes átmenet a rendszerek között. Ha differenciált lenne, például átlaggal, jó tanulmányi eredménnyel tudná az ember csökkenteni az önköltségét, az sokkal méltányosabb rendszert hozna létre. Csak erre a HÖK-nek nagyon ráhatása nincs, maximum ösztöndíjak létrehozásával tud ezen segíteni, például a kompenzációs ösztöndíjjal, csak ahhoz meg, hogy ezek érzékelhető javulást hozzanak, sokkal több pénzt kéne beleönteni, amit nem látom, honnan lehetne lehívni.

Harvard LL.M. képzés – Jogi mesterdiploma a tengerentúlról

A Suits című sorozatból ismert Pearson Specter Litt ügyvédi irodában minden ügyvéd a Harvardon szerezte jogi diplomáját (ha egyáltalán szerzett), Magyarországon azonban csak elvétve találkozunk ilyen jogásszal. Március 7-én egyikük az ELTE-n tartott előadást.

Dr. Jádi Németh Andrea egy véletlen folytán kötött ki a Harvard LL.M. képzésén, az ösztöndíját ugyanis, amit eredetileg elnyert, az amerikai kormány a költségvetés lefaragása jegyében később megszüntette. Andrea ekkor adta be jelentkezését a Harvardra, amit azóta is élete legmeghatározóbb döntései közt tart számon.

Előadásán a legtöbb hallgató arra volt kíváncsi, hogy miért érdemes a Harvardon tanulni, mit kaphatunk, ha elvégzünk egy jogi mesterképzést a világ talán leghíresebb egyetemén. Erre a kérdésre nem egyszerű, rövid választ adni, de van pár tényező, amit mindenképpen érdemes kiemelni. Egyik legfontosabb előnyként Andrea megemlítette a „szókratikus tanítási módszert”, melynek lényege, hogy az oktatók kérdésekkel bombázzák a hallgatókat, ezáltal párbeszédre és gondolkodásra ösztönözve őket. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy mennyivel jobban megmarad az az ismeret, amire magunktól jövünk rá, mint az, amit másoktól hallunk vagy valahol olvasunk, és az állandó kérdések éppen ezért segítenek megszerezni a biztos tudást. A módszer további előnye, hogy interaktívvá teszi az órákat, illetve tanórán kívüli készülésre is ösztönöz, mert egyfajta egészséges versenyhelyzetet teremt a hallgatók között, amiben kínos lesz nem tudni a válaszokat. Jellemzően gyakorlatias, jogesetközpontú órákra lehet számítani, ahol mindenki elsajátíthatja, hogyan kell felépíteni egy jogi érvelést.

Nem elhanyagolható az oktatói kiválóság sem, ismert és elismert professzorok, gyakorló jogászok, közéleti személyek adnak elő hétről hétre. Páratlan a campus felszereltsége is, könyvtárát a világ legnagyobbjai között tartják számon, az egyetemnek pedig még saját képtára is van, amelynek gyűjteménye világhíres múzeumokkal vetekszik. A szakmai kötelezettségek és elvárások alapján reálisnak tűnne megijedni, ennek ellenére mégsem kell attól tartani, hogy a tanulás felemészt minden szabadidőt, a Harvardon ugyanis kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a tanórákon kívüli tevékenységekre is. Színjátszó körök, sportegyesületek tömkelege, kórus és számos más szervezet segít levezetni a hallgatókban felgyülemlett feszültséget. Az említett programok nemcsak a szabadidő tartalmas eltöltésére szolgálnak, hanem olyan kapcsolati háló kiépítésére adnak lehetőséget, amit talán sehol máshol nem tudna megszerezni az ember, elég csak megnézni a Harvard oktatóinak és egykori hallgatóinak névsorát.

Röviden tehát ezek az okok, amiért érdemes jelentkezni a képzésre. És most lássuk, hogyan lehet ezt megtenni. A felvételi eljárás legfontosabb eleme egy úgynevezett „Personal Statement” megírása, amiben a jelentkezőknek meg kell fogalmazniuk egy, az érdeklődési körükhöz kapcsolódó releváns jogi problémát és egy erről szóló rövid elemzést. A lényegre törő megfogalmazás fontos, ugyanis az esszé terjedelmének nagyjából jelen cikk hosszával kell megegyeznie. Ebben a tömör irományban kell kifejteni azt is, hogy kik vagyunk, mik a motivációink és mit tudnánk nyújtani az egyetemnek. A felvételi során természetesen olyan embereket keresnek, akik elhivatottak, szakmailag kiemelkedőek és az angoltudásuk is megfelel a követelményeknek.

A legfontosabb mégis az, hogy olyan, sokoldalú személyiségeket keresnek, akik vissza akarnak adni valamit a társadalomnak mindabból, amit az évek során kaptak.

A Personal Statementen kívül két ajánlást is kell csatolni. Nem előnyös, ha barátaink, szüleink írják meg ezeket, de az sem veszi ki jól magát, ha olyan tanár adja, aki valójában nem tudja, kiről is ír jellemzést.

A nyelvi kritériumokat tekintve minimum száz pontos TOEFL vizsgát kell teljesíteni. Ez nem egyszerű feladat, ugyanakkor még mindig nem jelenti, hogy a kiutazó gond nélkül fog boldogulni és nem lesznek nyelvi nehézségei kezdetben. A képzés végére viszont garantáltan olyan szintű jogi angol nyelvtudást lehet megszerezni, amit itthon sokkal nehezebb lenne, azt pedig senki sem kérdőjelezi meg, hogy ma már a legtöbb jogász számára elengedhetetlen munkaeszköz a nyelvismeret.

A Harvard persze nem olcsó mulatság, és érthető módon a képzés 57.200 dolláros díja (ca. 16,5 millió forint), az ezenfelül fizetendő lakhatási költségek, a tankönyvek ára és egyéb kiadások sokak kedvét elvehetik a jelentkezéstől. Ugyanakkor ezt a problémát is ki lehet küszöbölni, mivel a hallgatók több mint kilencven százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban. Ennek mértéke átlagosan 24.800 dollárt tesz ki, de a teljes finanszírozás megszerzése sem lehetetlen. A legnagyobb esély erre akkor van, ha nem sok évvel az alapdiploma megszerzése után jelentkezünk, a vélekedésekkel ellentétben tehát a (hosszú) szakmai tapasztalat nem jelent előnyt. Az ösztöndíj mellett segítséget jelenthet, hogy heti 10-12 órás diákmunkával meg lehet keresni 3.500 dollárt egy évben és léteznek diákhitel konstrukciók is.

LL.M. képzést természetesen nem csak a Harvardon lehet végezni, és mivel nincs két ugyanolyan profilú egyetem, érdemes alaposan utánanézni, hogy melyiknek mik az erősségei, mielőtt beadnánk a jelentkezési lapot. A hallottak alapján a Harvardon gyakorlatorientált oktatást folytatnak, és a neves Harvard Business School hatása is erősen érezhető a tananyagban. Ezzel szöges ellentétben áll például a Yale által meghirdetett program, mely inkább a teoretikus oktatásra helyezi a hangsúlyt, és nem titkolt célja a jövő kutatóinak kinevelése. Ha tehát valaki kedvet kapna, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, ne csak egy-egy jól csengő név alapján válasszon, hanem tájékozódjon az egyetemspecifikus jellemzőkről is.

Kétségtelenül vannak munkaadók, akik úgy vélik, hogy nincs összefüggés a munkahelyi teljesítmény és az egyetemi diploma között, emiatt nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol és milyen minősítéssel szerezték diplomájukat. Az előadáson hallottak azonban rácáfolnak a fenti állításra, mivel megismerhettük egy ilyen típusú képzés számos előnyét. Andrea szerint a külföldi LL.M. program elvégzése hatalmas előnyt jelenthet a munkahelyeken.

Dr. Jádi Németh Andrea Harvard Club of Hungary elnöke. A szervezet tagjai Magyarországon élő vagy tartózkodó Harvard Alumni tagok, professzorok és kutatók, akik szívesen megválaszolják a Harvarddal kapcsolatos kérdéseiteket.

Elérhetőség:

harvardclub.hu

hchungary@post.harvard.edu

+36 1 429 4000