Cikksorozatunk jelen részében az ELTE ÁJK HÖK 2023. évi választásán mandátumot elnyerő elnök, Szente Nóra Titanilla és csapata – vagy legalábbis a napjainkra megmaradt tagjai – által tett vállalások teljesülését, azoknak mértéket, valamint minőségét vizsgáljuk.
A cikk közcímei az elnök, valamint az alelnökök által visszakereshetően megtett vállalásokat tartalmazzák, amelyeket a 2023. évi választáson még jelöltként fogalmaztak meg. A 22 oldalas pályázat sajnálatos módon nem elérhető a HÖK honlapján a pályázati anyagok egyik almenüpontja alatt sem. Az alelnökökhöz rendelten a vállalásaikat taxatív módon felsoroló összeállítás a sikertelen vállalásokat vörös színnel, a sikereseket zöld színnel jelöli.
Csapó Zétény – Kommunikációs alelnök
„Kommunikáció külső fejlesztése”
Nem valósult meg, a kommunikációban ugyanis a mai napig olyan hibák fedezhetőek fel, amelyek miatt a HÖK működése átláthatatlan. Kezdve azzal, hogy a HÖK nem hozott létre egy olyan kommunikációs csatornát, amelyet következetesen használna. Míg az Instagram- és a Facebook-oldalakra főként a programok és az események, valamint tájékoztatók kerültek ki, addig a honlapon a HÖK működését alapjaiban érintő kérdések jelentek (volna) meg. Ez alapvető probléma, hiszen a hallgatónak nem elég Instagramon vagy Facebookon követnie a HÖK-öt, a honlapot is gyakran látogatnia kell, ha az egyéb tevékenységéről értesülni szeretne. A problémát jól szemlélteti, hogy a sem Facebookon sem pedig az Instagramon nem volt közölve a választás eredménytelenségéről készült százalékos mutató, a rendkívüli választásra jelölt, az első évfolyam nappali jogászhallgatók Küldöttgyűlési képviselőinek a nevei (Fedák Zsombor, Szentesi Eszter), sem pedig a politológus alelnök (Hoffman Dávid) sikeres mandátumszerzése. Utóbbi megért volna legalább egy Instagram-történetet, hiszen Szente Nóra Titanilla a következőket nyilatkozta tavalyi programjában: „Az, hogy még mindig különbségtétel érződik egy jogász hallgató és egy polip (politológus hallgató – a szerk.) között, tarthatatlan, azonban hozzáállásbeli kérdésnek gondolom.”
Az egységes kommunkációs platformon túl problémás továbbá, hogy mind a HÖK közösségi média felületei, mind pedig a honlap bőven hagy kivetnivalókat maga után.
Elmaradtak például a heti ajánlók. A szeptember 23-án posztolt heti ajánló után ugyanis a következő heti ajánlót november 24-én olvashatták Facebookon a hallgatók. Ahogyan azt már korábban leírtuk, az elbukott választás óta visszatértek a heti ajánlók, ugyanis december 1.-jén és december 8-án is posztolták. A HÖK által megosztott éves beszámoló sem következetes a heti ajánlók tekintetében, egyszer kijelenti, hogy: „A transzparenciához kapcsolódóan emeltem ki azt a célkitűzést, hogy tájékoztassuk a hallgatókat az őket érintő lehetőségekről. Ennek eszköze lett a Heti Ajánló, amiben hetente megosztottuk az elkövetkező hét eseményeit”, majd később, szintén a beszámolóban kitérnek arra, hogy: „Újonnan megvalósult heti programajánló is. […] Ez előző félév során végig működött és idén október hónapot leszámítva, folytatódott is a működő rendszer”. Tekintve, hogy a heti ajánlónak minden vasárnap lett volna szükséges megjelennie, így nem igaz, hogy csupán októberben maradt el. Nem jelent meg a 2024/2025/1. félévben a heti ajánló szeptember 30-án, egész októberben, valamint november 3.-án, november 10.-én és november 17.-én sem.
A holnapról szintén érdemes szót ejteni. Szente Nóra Titanilla már 2023. novemberében így nyilatkozik a honlapról elnökség beszámolójában: „Az ÁJK HÖK honlapjának korszerűsítése, átláthatóbbá tétele egyértelműen fontos célunk volt. Be kell látni azonban, hogy ez nem egy gyors folyamat, illetve vannak részei amik túlmutatnak a kari HÖK-ök hatáskörén. Ennek ellenére mára sikerült elérni, hogy a honlap (ami közel sem a végleges verzió), megújult, működőképes, kereshető és feltöltésre kerültek az új tisztségviselők és tagok, illetve a küldöttgyűlési jegyzőkönyv is”. Habár az elnökasszony kijelenti, hogy az új tisztségviselők és a tagok nevei feltöltésre kerültek, ez a példás működés a hónapok során eltűnt, hiszen 2024. november 19.-én az évfolyamképviselők között több olyan is szerepel, akik már elvégezték az egyetemet (Zeke Krisztina, Illyés Dorottya Lilla), valamint többek közt Pammer Máté és Boros Kristóf is helytelenül a negyedik évfolyam képviselőjeként van feltüntetve. Cikkünk írásának híre és az elbukott választás azonban meghozta a hatását, hiszen az évfolyamképviselők neveit hirtelen feltöltötték.
Csapó Zétény pedig 2024. februárjában így számol be a rendes küldöttgyűlési jegyzőkönyvben: „Szeretném átformálni a HÖK kommunikációját, az elmúlt 2 hónapban sikerült elérni, hogy a weboldalunk fejlődjön (…)”. Habár a kommunikációs alelnök fejlődésről számol be, kérdéses, hogy a fejlődés közben hogyan tudott elsiklani a figyelmük afelett, hogy még a cikk közzétételének napján is, a gólyáknak szóló, a tárgyfelvétel segítését szolgáló információk több mint 9 évvel ezelőttiek, hiszen a tárgyfelvétel dátumát 2015. augusztus 28-ára teszik, valamint felveendő tárgyként a statisztikát is megjelölik. (Tudástár –> gólyáknak –> a tárgyfelvétel –> jogász nappali). Habár a tantervi reformok – amely reform már idestova 7 éves – (tudástár –> tantermi reformok) almenü alatt megtalálhatóak az információk arról, hogy hogyan változott meg a tanterv, amely során többek közt a statisztika is kikerül a tantervből, átlátható, követhető kommunikációnak semmiképpen sem lehetne ezt nevezni.
Meg kell jegyezni, hogy a felsorolt problémák nem az informatikai tudás hiányából erednek, hiszen ahogy azt már leírtuk, cikkünk bejelentése és a választások elvesztése után több dokumentum, illetve az évfolyamképviselők nevei is aktualizálva lettek. Azonban az informatikai nehézségek sem jelenthettek problémát 2024. október 16.-tól, hiszen az informatikai referens, Derzsi Sándor szakértelmével ezek könnyen orvosolhatóak lettek volna.
Csapó Zétény esetében azzal is kitűnik alelnök társaitól, hogy ő az egyetlen, aki sosem írt külön megjegyzést alelnöki beszámolójához, csupán az eseménytáblázatot csatolta, amely táblázat az elnökségi ülések helykitöltése nélkül rendkívül foghíjas lenne. Habár nem egyszer Csapó Zétény szóban kiegészítette beszámolóját az üléseken, a beszámolóhoz csatolt megjegyzések hiánya volt, hogy még az elnökség tagjait sem zavarta, annak ellenére sem, hogy Csapó Zétény nem volt jelen az ülésen, így beszámolóját nem tudta szóban kiegészíteni. Az április 22-i jegyzőkönyvből kiderül ugyanis, hogy egyhangúlag elfogadták mind a márciusi, mind pedig az áprilisi beszámolóját.
A kommunikáció Achilles-sarka, hogy a kommunikációs alelnök nem tájékoztatta a hallgatókat az alelnökök személyének változásáról. Szente Nóra Titanilla tavalyi elnöki programjában „Hallgatóközeliség” címszó alatt megfogalmazta, hogy: „Azt tartom egyik legfontosabbnak kiemelni, hogy a Hallgatói Önkormányzat alapkoncepciója szerint, minden egyes HÖK általi lépés a hallgatókért van, azonban ez, hogy elvi szinten így van, nem elég. Ezt minden hallgatónak éreznie is kell, ami jelenleg legfőképpen amiatt marad el, hogy ezek az általunk megtett lépések nem kerülnek ki, ezáltal a hallgatók nem szembesülnek vele, így a gyakorlatban nem is érzik őket”. Felmerül tehát a kérdés, hogy a hallgatók bevonása miért maradt el, amikor olyan „lépések nem kerülnek ki”, amelyek az alelnökök személyének változásáról tájékoztattak volna.
Kiss Noémi a 2024. február 26. napján megtartott küldöttgyűlési ülésen bejelentette lemondását Erasmusos elfoglaltságaira hivatkozva. Ludchen Levente lemondásáról a jegyzőkönyvek, illetve a beszámolók nem tanúskodnak, azonban a 2024. szeptemberi alelnöki beszámolóban már Fehér László, mint ügyvivő tanulmányi alelnök van megjelölve. 2024. szeptemberétől Lunka Dominik, mint integrációs alelnök sincs az elnöki beszámolókban megjelölve. Feltételezhető, hogy Hoffman Dávid vette magára feladatköreit, hiszen a politológus alelnöknek szeptembertől kezdve kétszeresére, 130 ezer forintra ugrott tisztségviselői ösztöndíja. Csapó Zétény szintén eltűnt, ugyan 2024. szeptemberében még alelnöki beszámolója fel van tüntetve az elnökség beszámolójában, csatolva azonban az nincs. Októbertól kezdve ő sem jelenik meg a beszámolókban, illetve a decemberi küldöttgyűlési meghívóban már napirendi pontként szerepel az ügyvivő kommunikációs alelnök – és az ügyvivő integrációs alelnök – megválasztása, amiről a hallgatóság – a meghívóból kikövetkeztethető tényen kívül – ismételten nem kapott tájékoztatást.
Csapó Zétény a következőket ígérte a tavalyi kampányban: „[…] a HÖK minden tagjához fordulni lehessen és azok magas szakmai szinten lehessenek a hallgatók segítségére, valamint a kérdéseket megelőzve képesek legyenek széleskörű tájékoztatást nyújtani minden helyzetben, kiemelten a krízishelyzetekre”. Megválaszolatlan marad a kérdés, hogy az egyszeri hallgató hogyan forduljon a HÖK tagjaihoz a krízishelyzetekben, ha arról sem tájékoztatják, hogy ki képviseli tanulmányi, integrációs vagy egyéb érdekeit.
Érthetetlen, hogy az az elnökség, amely kiemelt hangsúlyt ígért helyezni az átláthatóságra és a hallgatóközeliségre, legalább egy Facebook- vagy Instagram-poszt erejéig miért nem tudatta a hallgatókkal, amikor egy alelnök személye megváltozott.
„Kapcsolatépítés”
A vállalás nem valósult meg. Az euDiákokkal való együttműködés eredményeként a diákszövetség 150 repoharat ajándékozott a sörpong bajnokságra. „Így az egyszer használatos műanyag- és papírpoharakat lecserélhettük a repoharakra”, azonban az egyéves ciklus alatt még csak egy hosszútávú együttműködést sem sikerült megvalósítani például az euDiákokkal, az alelnök kapcsolatépítés címszó alatt csupán egy egyszeri repohár-csomag ajándékozást képes felmutatni
„ELTE ÁJK-hoz illő megjelenés, designok készítése”
De gustibus non est disputandum, vagyis ízlésről nem lehet vitatkozni, így az alelnök beszámolójára, és az abban hivatkozott visszajelzésekre tekintettel a vállalást teljesítettnek számoljuk el.
„A programom legkiemeltebb pontja a karunkhoz megfelelő megjelenés volt, így arra fokozott figyelmet fordítottam”.
„Nevesebb közszereplők, előadók és médiaszemélyiségek bevonásával voltak az események hirdetve”
Nem valósult meg. Az alelnök így indokolta vállalásának elmaradását: „A programom ezen részletkérdését én magam vétóztam meg végül. Alaposan átgondoltam és arra jutottam, hogy egy olyan zárt közegbe mint az ELTE ÁJK nem feltétlenül van értelme behozni “külsős” közszereplőket. A karunk érdekét pedig nem szolgálná, ha olyanok vennének részt a közéletünkben, akiknek nincs kapcsolódása karunkhoz”.
Habár dicséretes, hogy az alelnök korábbi véleményét „alapos átgondolás” után felül képes írni, jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az alelnök miért vétózza meg azt az ígéretét, amelyet ő talán nem tart értelmesnek, azonban a hallgatóktól ezen pont megvalósítására is felhatalmazását kapta, még ha csak közvetve is.
Habár véleményünk szerint az egyetemi közélet színesítése közös „érdek” lenne, még ha el is fogadjuk az alelnök beszámolóját, miszerint az egyetemi közéletben olyan személyek megjelenése a prioritás, akiknek van kapcsolódása a karunkhoz, úgy jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem az említett kritériumnak megfelelő közszereplőkkel hirdette az eseményeket, ahelyett, hogy saját ígéretét megvétózza. Friderikusz Sándor, Fekete Pákó, Al Ghaoui Hesna jurátus alumna, vagy akár Kovács András Péter mind olyan közismert szereplők, akik tanulmányokat folytattak az ELTE ÁJK-n így a karunkhoz való kapcsolódás magától értetődő.
„HÖK tagjainak rendszeres szakmai képzések szervezése (+ meghívott előadók)”
A vállalás megvalósult: „Több képzés is megvalósult, amik témája a vizuális kommunikáció és a szakmai szintű kommunikáció volt.” Az alelnök beszámolója szerint a képzések „részben a Hallgatói Önkormányzatnak, részben a Mentorprogramnak voltak megtartva”.
A vállalás értékelése során azonban meg kell jegyezni, hogy a képzéseken meghívott előadók nem jelentek meg. Az alelnök ezt a következőképp indokolta: „Bár a kapcsolatot felvettem több szakemberrel is, a képzések általában nagyon nehezen voltak megrendezhetőek úgy, hogy időben beleférjen más is és ne menjen az érdeklődők idejének rovására. Úgyhogy a képzések ezen része nem tudott megvalósulni”.
„Bizottságon belüli csapatépítés és az új tagok integrálására, szakmai szintű működés fejlesztése”
Sikeresen megvalósult. Az alelnök beszámolója szerint az új tagokat megfelelően integrálták a HÖK-ös közösségbe. A szakmai szintű fejlődésről pedig így számol be az alelnök: „A nagy projekteknek mindig volt egyfelelőse, aki a vele együttműködő 2-3 bizottsági tagot felügyelte velem együtt”.
„Az információáramlás a Hallgatói Önkormányzaton belül gördülékenyebbé vált”
Bár a vállalást teljesítettnek fogadtuk el, nehéz megítélni, hogy a Hallgató Ömkormányzat tagjai közti hatékony kommunikáció mennyiben valósult meg, ugyanis a cikksorozatunk első részében kifejtett, a Tanulmányi alelnök elérhetetlenségével kapcsolatos botrány kétségeket hagyhat a belső kommunikáció „gördülékenységével” kapcsolatban.
„ÁJK identitás kialakítva”
Nehezen eldönthető, hogy megvalósult-e, hiszen olyan vállalásról van szó, amelynek teljesítése nehezen mérhető.
Az alelnök a következőket írta beszámolójában: „Bár az identitásképzés mindig egy hosszú folyamat és nehezen mondhatjuk, hogy kézzelfogható az eredménye, mégis vannak jelek arra, hogy jól csináljuk-e. Én látok bíztató és kevésbé bíztató jeleket a sikerre, de mégis azt mondanám, hogy az új évfolyamot megfigyelve bizakodóak lehetünk az eredményeinket illetően”. Tekintve, hogy az alelnök lát „bíztató és kevésbé bíztató jeleket”, mi pedig nem tudunk – mert nem lehetséges – beszámolni az „identitás” kialakulásáról, az olvasóra bízzuk e vállalás megítélését.
Cikksorozatunk bevezető , első és második része a megjelölt linkeken érhető el.
