Idén ünnepli 70. születésnapját az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A Nyilatkozat Eleanor Roosevelt amerikai First Lady vezetésével készült, és a világ minden tájáról érkezett képviselők szavazták meg a szovjet blokk és Szaúd-Arábia kivételével.
1945-ben létrejött az Egyesült Nemzetek Szövetsége az újabb világháborúk borzalmainak elkerülése érdekében, melynek alapokmánya felhatalmazta a testületet, hogy bizottságokat alakítson ki. Az egyik legfontosabb az Emberi Jogok Bizottsága lett, amely megszövegezte a máig is érvényes, legátfogóbb emberi jogi dokumentumot.
Eleanor Roosevelt
A Nyilatkozat bevezetőjében felvázolja a demokratikus társadalom alapjait, majd kitér a 30 alapvető jogra. Elfogadása után a tagországok ünnepélyesen közzétették a Nyilatkozat szövegét, iskolákban ismertették a tartalmát, és egyéb intézményekben is közszemlére tették a dokumentumot.
A 30 alapvető jog fajra, nemre, bőrszínre, vallási, politikai meggyőződésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
Bár a Nyilatkozat nem kötelező erejű, tehát kikényszeríteni nem lehet, diplomáciai és erkölcsi nyomásgyakorlásra kiváló, ezért gyakran hivatkoznak rá. A két kötelező, 1966. december 16-án elfogadott ENSZ egyezménynek, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának, illetve a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának is alapját képezi.
5 érdekesség az Emberi Jogok Nyilatkozatáról
1. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a nemzetközi emberi jogok jogi alapját hozta létre,
több mint 80 nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos nyilatkozatot és egyezményt inspirált, többek között az Európa Tanács által elfogadott, Magyarországon is hatályos Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A hágai Nemzetközi Bíróság bírái időnként az ENSZ Nyilatkozatának szavait idézik, és döntéseik alapjául veszik a szöveget, ahogy nemzeti bíróságokon is gyakran nyúlnak vissza a Nyilatkozathoz. Hatása nemcsak Európában és az Amerikai Egyesült Államokban érezhető, hanem az egész világon, melynek ékes bizonyítéka, hogy az 1963-ban Etiópiában megszületett Afrikai Egység alapítóokiratában is név szerint megjelölik az Emberi Jogok Nyilatkozatát.
2. A Guinness Rekordok Könyvében a Nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma,
eddig 370 nyelvre és nyelvjárásra ültették át, amely bizonyítja, hogy bár különbözőek vagyunk, és máshogy fejezzük ki magunkat, valójában egy nyelvet beszélünk, az emberiség közös nyelvét, amelyet a Nyilatkozat deklarált.
A fordítások sokszínűsége is alátámasztja, hogy az emberi jogok nincsenek egy állam territoriális hatalmához kötve, mert hivatalosan el nem ismert nyelveken is készült a fordítás, mint például az abház nyelv, ami egy kevesek által elismert, de facto ország de facto hivatalos nyelve.
3. A Nyilatkozat művészeti projekteket is inspirált,
létrejött ugyanis a Human Rights Tattoo nevű projekt, melynek keretében a Nyilatkozat 6773 betűje kerül fel egyenként az emberi jogokért elkötelezettek bőrére. Ez a megmozdulás 2018 nyarán Magyarországra is elérkezett, ahol a lelkes résztvevők a Nyilatkozat egy betűjét az általuk választott stílusban tetováltathatták magukra.
Akik még nem töltötték be 18. életévüket, de türelmetlenül várták, hogy megjeleníthessék bőrükön az emberi jogokat jelképező betűt, ideiglenes tetoválást kaphattak a Múzeumok éjszakáján a Nyilatkozat első cikkelyéből.
4. A Nyilatkozatot több kritika is érte az évek során.
Az iszlám országok úgy gondolják, hogy főleg keresztény és zsidó kultúrájú államok számára készült a Nyilatkozat, mert az iszlám jogrendszerbe néhány alapvető jog nem ültethető át, ugyanis az ENSZ Nyilatkozata biztosítja a szólásszabadságot, amelyet a Sharia törvények erőteljesen korlátoznak, továbbá vallási előírásaik a nők egyenlőségét sem teszik lehetővé, hiába deklarálta azt az ENSZ.
Az arab országokban tehát nem képzelhető el az ENSZ Nyilatkozatának teljes adaptálása, így 1990. december 5-én elfogadták az Iszlám Emberi Jogok Kairói Nyilatkozatát (Cairo Declaration on Human Rights in Islam, CDHRI), amely áttekintést ad az emberi jogokról az iszlám felfogásban. Alapja a Sharia jog és az emberi jogokról nyújt felvilágosítást az Iszlám Konferencia Szervezete (Organization of Islamic Cooperation, OIC) 57 tagországa számára. Több helyen is erős vallásosság jellemzi a szöveget.
5. Elfogadásának emlékére december 10-én ünnepeljük az emberi jogok világnapját,
amelynek keretében ötévenként átadják az emberi jogi díjat, évente a Nobel-békedíjat, illetve különleges rendezvényeket is szerveznek. A Nobel-békedíjat a Nobel-bizottság ítéli oda olyan szervezetnek vagy személynek, aki „a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.
Díjazásban részesült például Theodore Roosevelt, Martin Luther King, a Vöröskereszt, a valaha élt legfiatalabb békedíjas pedig Malala Júszafzai pakisztáni születésű emberjogi aktivista, aki mindössze 17 évesen nyerte el a kitüntetést. Idén Nadia Murad, az Iszlám Állam fogságából szabadult, yazidi népírtást túlélő aktivista és Denis Mukwege, a háborús bűncselekmények áldozataivá vált nők kezelésére specializálódott kongói nőgyógyász nyerték el a rangos kitüntetést.
