„A prémiummal új világba nyerhetsz bebocsátást” – szakítja félbe megannyi kereskedelmi zene-streamelő szolgáltatás a lejátszási listát a szinte unásig ismerős jelmondattal. A rádióban pedig Desireless Voyage Voyage-a helyett a legújabb parfüm hirdetése szórakoztatja a hallgatókat. Ismerős kellemetlenségek mindannyiunk számára, és egy szürke, rohanó hétköznapon, amikor a buszon is csak az ablaküvegnek préselődve jut már hely vagy a reggeli torlódás közepén, amikor egy ismét kéretlen dudaszó ébreszti fel a kelő várost, nem is lehetne nagyobb szükség kedvelt dalainkra. Jelen cikkünk ezekre a huszonegyedik századi bosszúságokra szolgál enyhítő megoldásként a podcastok rádióhullámára átkapcsolva.
Vajon melyik hangadó lesz a hallgatottabb és melyik hallgat el majd a végén?
A Queen még 1984-ben, a Radio Ga Ga című zeneszámában énekelte, hogy mindent, amit tudni kell, azt hallani lehet a rádióban. Ugyanakkor már az együttes is megkérdőjelezte a rádió időtlenségét és fenntarthatóságát a maga korában, hiszen dalukban egyben búcsúztatják is az akkoriban még szinte egyetlennek számító hangcsatornát, melynek megvolt az ideje, az ereje, és ezek már a legszebb órái csupán.
Zenei streaming szolgáltatások, online zeneáruházak, nyilvános videómegosztó webhelyek, ingyenes audio convert-erek és megszámlálhatatlan egyéb forrás, ahonnan manapság zenei és beszélgetős tartalmakat lehet elérni a Queen korszaka óta. A látszólag széles kínálat ellenére mégis egy új irányvonal van feltörekvőben mostanság, tehát a híres együttes megérzése és előre tekintő látásmódja napjainkra igazolást nyert, ugyanis a mai kor adta lehetőségek révén számtalan vetélytársa van és jelenik meg a rendelkezésre álló hangsugárzó adóknak.
A podcast vált az elmúlt időszakban a legerősebb küzdőtársukká ezeknek a csatornáknak. Ennek okán méltán tekinthető az egyik leginkább hallgatott hangsugárzónak, míg a többi fokozatosan halkul el egy szép emlékként a feledés homályába. Valójában a podcast nem egy újkeletű műfaj. Szinte egy időben és párhuzamosan született meg az eddig elérhető hanghidakkal, melyből kifolyólag okkal merül fel bennünk a kétely, hogy miért a podcast lett a befutó e sokaságból? Miért nem bizonyul elegendőnek a számos másik hangadó, és miért nem lehetett megfelelő a rádió az igények kiszolgálására már a Queen korában? Ezen kérdések megválaszolásához előbb a podcast tartalmának megismerése és megértése szükséges.
Mi is az a podcast és podcasting? Hol és hogyan kapcsolódik össze e két fogalom?
A podcast kifejezéssel és podcast csatornákkal egyre többször lehet találkozni, viszont valódi jelentése egyelőre kevésbé elterjedt, vagy ha ismerősen is cseng a podcast szókapcsolat, pontos meghatározás már nehezen társítható hozzá.
A podcast egy olyan hanganyag (vagy videóanyag), amelyet készítője az interneten tesz közzé. Voltaképp egy olyan rádióadásszerű tartalom, amely a feltöltést követően online érhető el. Ha röviden kellene összefoglalni, mit is takar a podcast, akkor a legtalálóbb meghatározás így hangzana: új típusú internetes rádiózás, melyet akkor és ott van mód hallgatni, amikor a kedv és az idő engedi. Tréfásabban mondva, ezen utóbbi miatt a podcast a rádiózás Netflix-ének is tekinthető. Az Apple közreműködésével jött létre, mely tényt a podcast a nevében is őrzi. Nem véletlen, hogy a broadcast (közvetítés) és az iPod (az Apple médialejátszó eszköze) szavak összevonásából keletkezett.
A közzétett epizódok nem csak meghallgathatóak, hanem általában letölthetőek is. Ilyenkor offline állapotban nyomon követhetőek az adások, anélkül, hogy a mobilinternet – általában csekély – adattartalma nagyobb mértékben fogyna.
A podcast abszolút előnye tehát bármilyen más médiához képest pontosan ez: 100%-ig mobil műfaj, vagyis amikor nincs lehetőség a képernyő előtt ülni, podcastot akkor is lehet hallgatni.
A podcasting technológiának köszönhetően ráadásul a podcastra fel is lehet iratkozni. A csatornára történő feliratkozás – más néven az előfizetés – teszi lehetővé, hogy az epizódok automatikusan megjelenjenek és/vagy letöltődjenek az előfizető eszközére (pl.: mobiltelefonra, táblagépre, laptopra, stb.).
A podcast és a podcasting ebből kifolyólag úgy kötődik szorosan egymáshoz, hogy a podcasting maga a mód, az a megvalósítás, amelyen keresztül könnyebben elérhető az adott podcast-csatorna aktuális műsora.
A podcastokat az teszi egyedivé, hogy a tartalom feltöltését követően az RSS (Real Simple Syndication) technológiának köszönhetően a különböző podcast könyvtárakban (pl.: iTunes, Soundcloud, stb.) is megjelennek az új epizódok. A podcast szerzője a hanganyagot azonban nem közvetlenül a podcast könyvtárakba tölti fel, hanem jellemzően egy külső tárhelyszolgáltatónak az oldalára (pl.: Blubrry, Libsyn, stb.) vagy a saját honlapjára.
Így az eddigiekből következve, podcastnak kizárólag az a hanganyag minősül, amely RSS technológiát használ. Még akkor sem értékelhető podcastként egy weboldalra feltöltött audió anyag, ha egyébként stílusát, témáját vagy műfaját tekintve podcast-szerű.
Veni, audivi, vici: a podcast sikerének titka
Elmélyülve a podcast rejtelmeiben, most már időszerű az a kérdés, miért is érdemes a podcastot előnyben részesíteni a tengernyi egyéb lehetőség közül? A válasz rendkívül egyszerű: mert módfelett igényes, tematikus műsorokat hallgathatunk például a popkultúra, a színház, az irodalom terén, és ezen kívül ingyen juthatunk új információ(k)hoz. Sőt, ma már ezt gyakran magyar nyelven is megtehetjük. Egyre több minőségi magyar podcast van, így már anyanyelvünkön is értékes ismereteket szerezhetünk.
A podcast továbbá – ahogyan érezhető volt a korábban kifejtettekből – a modern rádiózás úttörője, melyből eredően bárkinek lehet saját műsora. Ehhez pedig mindössze egy hangrögzítésre alkalmas eszközre, egy tárhelyszolgáltatóra és technikai tudásra van szükség. Hovatovább jó adag alkotói vágy és kreativitás sem árt egy-egy felvétel elkészítéséhez. Mindemellett szabadon megosztható a tudás, az inspiráció és a gondolat.
A hagyományos rádióval szemben is számottevő előnnyel bír, és itt nyer értelmet az a kinyilatkoztatás, hogy a rádió nem győzedelmeskedhet a podcast felett. Egyrészről, ha egyszer feliratkozunk egy csatornára, akkor onnantól kezdve, beállítás függvényében lehetőségünk van arra, hogy a hanganyagok a megjelenést követően automatikusan letöltődjenek az eszközünkre. Ez lehetővé teszi, hogy egyszeri beállítást követően, újra és újra kényelmesen jussunk hozzá friss tartalmakhoz. Ehhez mindössze egy podcastok kezelésére alkalmas szoftvert vagy applikációt kell telepítenünk (pl: iOS Podcastok iPhone/iPad App).
Másrészről, a legtöbb androidos vagy iOS eszköz rendelkezik olyan alkalmazással, amelyen keresztül podcast csatornákra iratkozhatunk fel. Az alkalmazások lehetővé teszik, hogy letöltsük a hordozható eszközünkre a hanganyagot, és így azt utazás ideje alatt, sportolás közben, vagy egyéb tevékenység végzése mellett hallgassuk. Harmadrészt, online és offline egyaránt fogyasztható tartalom, így internetkapcsolat nélkül is meghallgathatóak az epizódok. A legjelentősebb előny mind közül pedig az, hogy nem vagyunk műsoridőhöz kötve. A hagyományos rádióadásokkal ellentétben az epizódok, akár hetekkel később is elérhetőek. Lehetőségünk van emellett beletekerni az epizódba, részletekben lejátszani, illetve bármennyiszer újra hallgatni. Ezenfelül garantált, hogy nem maradunk le egy részről sem. A műsort akkor hallgathatjuk, amikor számunkra a legmegfelelőbb.
Ennélfogva a podcast sikerének kulcsa és diadalútja abban rejlik, hogy szükség volt egy átlagos, egyszerű és mindenki számára kezelhető webes streamingre (egyidejű adatfolyam, általában tömörített multimédiás információ interneten keresztüli kézbesítésére), ahol bárki megpróbálkozhat saját adás előállításával. A hallgatói oldal számára pedig nehézség nélkül és költségmentesen hozzáférhető bárhol, bármikor.
A podcast forradalom
Nem vitás, hogy a podcast erősen tör felfelé, és ennek szilárd bizonyítéka, hogy a Podcast Insights (podcastok készítésére alkalmas oldal) felmérése szerint több, mint egymillió-hétszázötvenezer podcast csatorna érhető el világszerte. Mi több, 2020 októberében másfél millió podcast csatorna több mint harmincnégy millió epizódja közül lehetett válogatni. Az Amerikai Egyesült Államokban a háztartások felében, mely több mint hatvan millió családot takar, hallgatnak podcastokat, a lakosság negyede pedig heti rendszerességgel teszi ezt. A hallgatók fele otthon fogyasztja a podcastokat, huszonkét százalékuk vezetés közben, hetven százalékuk okoseszközről és harminc százalékuk számítógépről. Egy átlagos amerikai podcasthallgató mindemellett hat különböző csatornára iratkozik fel.
Nálunk sokáig hobbiként kezelték a podcastok gyártását, és még nem annyira magától értetődő a podcastok fogyasztása Magyarországon, mint az amerikaiaknál. Ennek dacára e műfaj népszerűsége mégis folyamatosan nő. Egyre többen ismerik fel a műfajban rejlő üzleti lehetőségeket is. Ennek megfelelően a podcast készítői – a podcasterek – elég nagy változatosságot mutatnak. Vannak nagymédiás csatornák (pl.: 24.hu), egy adott brand által támogatott csatornák (pl.: Egyszer lent – Generali Biztosító) és szóló podcasterek vagy néhány fős kis podcast csapatok is (pl.: Nincs egy göncöm se).
Podcast forradalommal nézünk szembe mindezekből fakadóan. Katalizátorként hat a mai kor és korosztály a podcastok elterjedésében, emiatt egyre többen veszik komolyan ezt a stílust és tevékenységet. Ráadásul a tartalomfogyasztásnak is egyre nagyobb része zajlik mobileszközökön, mely szintén a podcastoknak kedvez.
Ám nem árt ebben az esetben sem óvatosnak és mértéktartónak lenni és maradni mindvégig! A binge-watching, vagyis a sorozatok darálása analógiájára, született meg ugyanis a podfasting kifejezés, amely azokat jelöli, akik felgyorsítják a beszéd tempóját, hogy hamarabb végigérjenek egy-egy adáson, hogy aztán rátérhessenek a következőre. A függőség a podcast tekintetében sem el- és kikerülhető, amennyiben pedig bekövetkezik, akkor Joseph Kentenich szavai érvényt szereznek időtől függetlenül: „bár a mai technika látszólag közel hozza az embereket, belsőleg egyre inkább idegenek lesznek. A luxus és életszínvonal-emelkedés belsőleg üressé, szellemileg ellaposodottá, lélektelenné és mélységesen boldogtalanná teszi őket.” Ettől kell óvnunk önmagunk és egymást a jelenben és a jövőben!
Kiemelt kép forrása: x
