Legtöbbünket derült égből villámcsapásként ért a lex Heinekenként emlegetett törvényjavaslat feltűnése, és noha a CEU-ügy újdonsága látszólag mindenkit magával ragadt, érdemes néhány szót szólnunk az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításával kapcsolatos változások indokáról és lehetséges hatásairól.
Mint ismeretes, hazánkban az önkényuralmi jelképek (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag és ezeket ábrázoló jelképek) terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata, valamint közszemlére tétele 1993 óta bűncselekmény. A lex Heineken, hivatalos nevén az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény kibővítené a tilalmazott magatartások körét, és a közrend és a közerkölcs magasabb rendű védelme érdekében korlátozná ezen jelképek haszonszerzés céljából történő felhasználását is.
A Btk. vonatkozó szakasza ennek értelmében tehát új bekezdéssel bővülne, mely két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetné az önkényuralmi jelképek haszonszerzés céljából történő felhasználását.
A törvénytervezet preambulumában azt olvashatjuk, hogy az önkényuralmi jelképek kereskedelmi elterjedése és terjesztése révén a mindennapokban elfogadhatóvá, esetleg egyenesen népszerűvé válhatnak a diktatúrák szimbólumrendszerei, ezáltal pedig azok gyilkos és embertelen eszméi is. Ez azonban nem igaz: túlságosan távoli a kapcsolat a kérdéses szimbólumok kereskedelemben történő használata és az embertelen eszmék népszerűsítése között ahhoz, hogy erre hivatkozva korlátozzuk az áruk szabad áramlását, arról nem is beszélve, hogy ez korántsem elegendő egy új büntetőjogi tényállás létrehozásához sem.
Előbbi a kapcsán különösen igaz: az Emberi Jogok Európai Bírósága a Fratanoló kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a vöröscsillag többes jelentéstartalommal bír, mivel nemcsak a sztálinista diktatúra, hanem a munkásmozgalom jelképe is, ezért aki használja, nem feltétlenül azonosul az önkényuralmi rendszerekkel.
A vöröscsillag tehát még kevésbé áll kapcsolatban a kommunista eszmék népszerűsítésével, mint például a horogkereszt a náci ideológiával.
A Heinekenen kívül a javaslat károsultja lehet a Converse cipőket gyártó cég is, ám még inkább az Aeroflot orosz légitársaság, melynek logóján sarló-kalapács látható, ami még a vöröscsillagnál is jobban emlékeztet a rengeteg ember haláláért felelős kommunista diktatúrára.
A legnagyobb probléma az, hogy az efféle korlátozás vélhetően az EUMSZ 34. cikkében foglalt tilalomba ütközne, amely alapján tilos minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés, így Magyarország kénytelen lenne felelni az áruk szabad áramlásának indokolatlan korlátozásáért. Ezenkívül a jogsérelmet szenvedők kártérítési pert indíthatnak Magyarország ellen, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy – amennyiben megállapítják, hogy hazánk valóban megsértette a közösségi jogot – ki kellene fizetnünk a teljes kieső hazai forgalom ellenértékét.
A jelenlegi helyzet alapján a szabályozásnak ilyen formában nincs jövője.
A Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) és a Szabadságvédő Alapítvány (SZAVA) ettől függetlenül – felbuzdulva a törvényjavaslaton – beperelték a Heinekent, ennek eredményét érdeklődve várjuk.
