Hallottál már a Csendes-óceáni szemétszigetről? Ez egy nagyjából 90 000 tonna, 1,6 millió km2 nagyságú képződmény, ami Hawaii és Kalifornia partjai között terül el. Ez a világ legnagyobb szemétszigete, amely háromszor akkora, mint Franciaország.
Ha most azt gondolod, aggódjanak emiatt a part menti városok, mi úgyis biztonságban vagyunk a Kárpát-medence ölelésében, nagyot tévedsz. Egy 2018-es kutatás szerint köbméterenként ötven részecskényi mikroműnyag kering a Dunában. Az elemzés szerint a műanyagdarabkák főként fogyasztási cikkekből és csomagolóanyagokból visszamaradt részek: polietilén, polipropilén és polisztirol.
Európában minden évben körülbelül 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik. E hulladék kevesebb, mint 30%-át gyűjtik be újrahasznosításra, míg jelentős része elhagyja az EU területét, és harmadik országokban kerül kezelésre – ahol más környezetvédelmi szabványok lehetnek érvényben.
A lerakott vagy elégetett műanyaghulladékok aránya magas – 31%, illetve 39% –, és míg a lerakás aránya az elmúlt évtizedben csökkent, az égetésé nőtt. A műanyagok előállítása és a műanyaghulladék elégetése következtében világszinten megközelítőleg 400 millió tonna szén-dioxid keletkezik évente.
Becslések szerint a tengeri hulladék több mint 80%-a műanyag. Habár az EU-ból származó műanyag a tengeri hulladék viszonylag kis százalékát teszi ki, az olyan különösen veszélyeztetett tengeri területekre kerül, mint a Földközi-tenger és a Jeges-tenger egyes részei.
A mikroműanyag – az öt milliméternél kisebb műanyag, amely főként a kémiai-fizikai aprózódás során kerül az ökoszisztémába – bekerül a táplálkozási láncba, és így az emberi egészséget is veszélyezteti. Ha saját szemeddel szeretnéd látni, ahogyan egy, a tápláléklánc alján álló élőlény, a plankton műanyaggal lakmározik a Plymouth Marine Laboratoryban, az Egyesült Királyságban, nézd meg ezt a videót:
Természetesen az emberig csak akkor jut el a mikroműanyaggal dúsított táplálék, ha időközben az nem öli meg a tápláléklánc alsóbb fokain álló élőlényeket, mint például ezt a bálnát, amelyeknek gyomra tele volt egyszer használatos műanyaggal:
A sokkoló számoknak és adatoknak hála egyre többen fordulnak a tudatosabb fogyasztói lét felé. Individuális és lokális lépésekkel, valamint vásárlói nyomásgyakorlással globális változásokat lehet elérni. Ha segítenél, de nem tudod, hogyan, íme néhány egyszerű tipp, amit könnyűszerrel a mindennapjaid részévé tehetsz.
1. Mondj nemet a havonta változó superfood-lázra!
Belegondoltál már, hogy mekkora utat tesz meg az a mangós, kókusztejes chia puding, amit reggelire eszel? A becsomagolt chia mag és a quinoa Dél-Amerikából, a kókusz Dél-Ázsiából vagy Afrikából, az avokádó általában Mexikóból kerül az asztalunkra. Több százezer kilométer a menőség oltárán.
A világot látott superfoodok helyett válaszd az ugyanakkorra tápértékű kölest, a repce, szőlő vagy olívaolajat, a hazai diót, mogyorót. Próbáld ki az 50 km-es diétát, a húsmentes hétfőt, menj piacra, szedd magad, vagy csemegézz ezen a helyi termelőket felsorakoztató oldalon.
2. Mondj nemet a nejlonszatyorra!
Ne vegyél, ne fogadd el, még csak rá se nézz! Vászontáskát ma már potom összegért szerezhetsz be szinte bárhol, a boltban letéphető műanyag zacskók helyett pedig különféle zsákokat, zacskókat, szatyrokat rendelhetsz a neten. Itt egy 9+1 magyar gyártót felsorakoztató lista, ahonnan jó szívvel rendelhetsz bármit.
Sajnálatos módon a kormány nem támogatta a termékdíjakról szóló törvénymódosítás tervezetét, amely alapján 2019 januárjától a nagyon könnyű műanyag zacskók – a zöldségpultnál letépősek – után öt forintot, a könnyű műanyag zacskók után húsz forintot kellett volna fizetni. Ettől függetlenül 2021-től nagy valószínűséggel nem fogunk egyszer használatos műanyag termékekkel – például szívószállal – találkozni Magyarországon, mivel az Európai Parlament idén ősszel elfogadta az ezek betiltásáról szóló törvénytervezetet. Ha a környezetért nem is, emiatt úgyis kénytelen leszel átállni, szóval akklimatizálódj inkább már ma!
3. Mondj nemet az elviteles pohárra!
Négyszázból csak egyetlen egy elvitelhez készült kávéspoharat hasznosítanak újra. Hogy miért? Az ok az, hogy a papírpohárban található műanyagréteget – ami vízállóvá teszi azt – túl bonyolult leválasztani az újrahasznosítás során. Egy darab pohár előállításához nagyjából 200 liter vizet használnak fel, és körülbelül 0,11 kg szén-dioxidot juttatnak a levegőbe.
Hordj magaddal termoszt vagy saját poharat, kérd abba a feketét, vagy egyszerűen adj magadnak két perc pihenőt, és hörpintsd fel azt helyben.
4. Ragaszkodj a szelektív hulladékgyűjtéshez!
A kommunális hulladék mindössze tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Ettől függetlenül nagyon fontos a társadalmi tudatformálást itt, az alapoknál elkezdeni.
A háztartási szemétnek viszonylag kis százalékát teszi ki a műanyag, ám a lebomlási időt tekintve mégis ez a legveszélyesebb fajta. Egy műanyag palack vagy egy pelenka 450, egy szívószál 200, míg egy nejlonszatyor 20 év alatt bomlik le.
Gyűjtsd a szemetet szelektíven otthon, a munkában, az egyetemen – vagyis először intézd el, hogy legyenek ott szelektív kukák –, mindenhol. Nulla ráfordítást igényel, azonban nagyban megdobja a környezettudatos éned önbizalmát.
5. Sharing is caring
Általános életbölcsesség a végére. Ruhacsere est a barátokkal, Greengo, utcai polcok és hűtők az otthon már feleslegessé vált ételnek, bármi, ami kapcsán egy közösség pazarlás helyett a maximumot hozza ki a kihasználatlan pluszból. Oszd meg, amid van, garantáltan jobban alszol, és még a Földért is tettél valamit.
Egy szó, mint száz: légy tudatos a bevásárlásnál, étkezéseknél, kávézásnál, mindig és mindenhol. A felelősség áttolása könnyű, de a cselekvés célravezetőbb.
