Egy évvel ezelőtt novemberben mutatkozott be oldalunkon a Mozaik Kör diákszervezet, amikor két elnökségi taggal, Vincze Mátyással és Tomka Joellel beszélgettünk a szervezet megalakulásáról. Azóta eltelt egy év, és lehetőséget kaptunk, hogy megtudhassuk, mi minden változott ez idő alatt. A Mozaik Kör két alapító tagját, Dálnoki Dorottyát, alelnököt és Faragó Brunót, média- és kommunikációért felelős elnökségi tagot kérdeztük.
Jurátus: Mikor alakult a szervezet? Megalakulása óta miben változott?
Faragó Brunó: Tavaly októberben kerültünk hivatalosan bejegyezésre szervezetként, ekkorra datálható az alakulásunk. Ezt megelőzte egy egyéves közösségépítés, ami kemény munka volt, főleg az elnökségi tagok részéről. Ahogy Mátyás és Joel az előző interjúban említették, az elsődleges célunk, hogy bevonjuk a fiatalokat a közéletbe. Sok minden változott azóta, hogy megalakultunk. Tapasztaltuk hogyan viszonyulnak a fiatalok – főleg az egyetemisták – a közélethez. Nem mondom, hogy csalódásként ért, mert már érzékeltük, hogy sajnos nem elég aktívak a hallgatók az őket is érintő közügyekben, viszont sokan vannak, akiket érdekel a téma és szeretnének ezzel kapcsolatban tevékenykedni. Talán a szervezeti változást emelném még ki; különböző hatás- és feladatkörű Team-ekben dolgozunk a szervezetben, annak érdekében, hogy a tagjok jobban magukénak érezzék a Mozaik Kört, bevonva őket a mindennapi működésbe, csapatmunkába.
Az elmúlt egy év során alakult egy szerkesztőségünk is, ami azért fontos, mert így egy komolyabb szakmai keretet tudunk adni a cikkek írásának. Hiszünk abban, hogy sok hallgatót tudunk aktivizálni, akik talán szóban nem, de írásban ki szeretnék fejezni a véleményüket. Összességében nem csak a cikkek írásában merül ki a szerkesztőségünk tevékenysége, tagjaik sajtóigazolvánnyal rendelkeznek, interjúkon vesznek részt, illetve a helyszínekről, eseményekről tudósítanak, ahol videót is forgatunk.
Dálnoki Dorottya: Én a legnagyobb újításként azt emelném ki, hogy tematikus hónapokra osztottuk fel az előttünk álló fél évet. Minden hónapban egy olyan fontos, fiatalokat érintő kérdést dolgozunk fel, mint az oktatás, környezetvédelem vagy gazdaságpolitika. Ezáltal a tagjaink, valamint a követőink mélyebb betekintést nyerhetnek, széleskörűen tudják ezeket a témákat átlátni, valamint több álláspontot is megismerhetnek. Egyébként az én kedvencem az újításaink terén a Kurzus nevezetű egységünk, ahol tagjaink és az érdeklődők vitakészség-fejlesztésen vehetnek részt, elsajátíthatják az értelmes vitázás fortélyait, ezáltal pedig hangsúlyt fektetünk olyan szakmai részekre is, amelyek a működésünk szempontjából relevanciával bírnak.
FB: Sikerült egy olyan hagyományt teremtenünk, hogy rendszeresen leülünk a tagsággal közéleti, hétköznapi témákról beszélgetni. Ez az esemény a BeszélgEsték címet viseli. Itt olyan témákat vitatunk meg, amelyek minket fiatalokat vagy közvetlenül, vagy közvetetten érintenek — hazai és nemzetközi közélet terén egyaránt. Fontosnak tartjuk a rendszerességet a tagság életében.
Jurátus: Korábban három jelzőt adtatok a szervezetnek; függetlenség, felelősség, nyitottság. Mit jelentenek ezek nektek tartalmukban? Most mi lenne az a három szó, amivel jellemeznétek a szervezetet?
DD: Ez a három szó nagyon jól tükrözi, hogy miben más a Mozaik kör, mint a többi diákszervezet. Mindenféle politikai-, pénzügyi- vagy más befolyástól mentesen jöttünk létre és a mai napig így működünk. A felelősség meghatározó jelszavunk, hiszen hogyan máshogy nevezhetnénk azt, amikor fiatalok egy csoportja – szervezett módon – kezd el közélettel foglalkozni? Felelősséggel tartozunk, mert nem nézhetjük tétlenül, hogy a közélet ilyen irányba sodródik, cselekednünk kell. A nyitottság pedig elengedhetetlen feltétele egy valódi párbeszéd megvalósításának a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, valamint ahhoz is, hogy többféle álláspontot ismerjünk meg és ezáltal tanulhassunk egymástól.
FB: Ez a három jelző és a mögöttük lévő tartalom a szervezet olyan alappilléreit képezik, amelyek jelenleg is jellemzik a szervezetet, és szeretnénk, ha a jövőben is jellemeznék majd..
Sőt, tapasztalataim alapján ki is egészíteném eggyel: formabontó. Mégpedig azért, mert olyan irányból közelítjük meg a fiatalságot, amire a többi diákszervezet nem biztosít lehetőséget.
Mi nem kifejezetten egy szakmai kérdéssel kapcsolatos vitát bontunk ki, nem egy közéleti témáról határozunk meg egy sarkos álláspontot, hanem azt szeretnénk elérni, hogy különböző beállítottságú emberek igenis le tudjanak ülni egymással értelmesen vitatkozni, hogy egy adott közügyről mit és miért gondolnak.
Ennek az a célja, hogy szélesebb legyen a látókörünk, tudjunk és akarjunk tanulni egymástól. Véleményünk szerint egyik diákszervezet sem képes a hallgatókat így megközelíteni, ebben az értelemben tartom a Mozaik Kört formabontónak.
Jurátus: Korábbi interjúnkban beszéltetek arról, hogy milyen lehetőségeket biztosít a tagjainak a szervezet. Ahhoz képest mi változott?
DD: Amit kiemelnék, hogy létrejött egy szervezetépítésért felelős csapatunk, amelyben a tagok maguk vállalnak szerepet a jelentkezők toborzásában. A szervezéséért felelős csapatban résztvevők pedig megteremtik a mozaikos események megszervezéséhez szükséges feltételeket. Ezenfelül alakult egy Spotify csapat is, amelynek keretében a közéletben meghatározó szerepet betöltő személyekkel beszélgetünk egy-egy közéleti témát feldolgozva. Ebből kifolyólag azt gondolom, hogy széleskörűen biztosítunk teret tagjaink kreativitásának, illetőleg véleményének, ezáltal kívánjuk elősegíteni, hogy a tagok minél inkább magukénak érezhessék a szervezetet.
FB: Csak megerősíteni tudom Dórit. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak a tagok által szervezett programokon legyünk együtt, hanem a mindennapos működésben is legyen érintkezés a tagság és az elnökség között, így harmonikusabb lesz a szervezet működése.
A járványhelyzet sokaknak nehézséget okozott. Ti hogyan éltétek meg ezt az időszakot?
DD: Ha azt nézzük, hogy csak az útja elején járó diákszervezetről beszélünk, úgy értékelném, hogy ez egy aktív időszak volt és kihoztunk belőle mindent, amit tudtunk. Szerveztünk két kerekasztal beszélgetést, online formában zajlottak a BeszélgEsték, kirándulni jártunk, videókat forgattunk. Nem volt könnyű, de megerősített minket abban, hogy mekkora elhivatottság és elszántság van egy összetartó közösségben.
FB: Meg kell említenem a tagságunkat is, akik nélkül ez nem jöhetett volna létre. Végig tevékenyek maradtak az online térben, pedig mi egyetemisták tudjuk, milyen kihívást jelent ezen a felületen aktívnak maradni. Rendszeresen részt vettek az eseményeinken, ami jó alapnak bizonyult, mert miután kiléptünk az online térből, személyesen szerveztük meg a nyár legnagyobb Mozaikos eseményét, a Mozaik Napokat. A találkozó a Tisza-tó mellett található Sarudon került megrendezésre, ahol közéleti szereplőkkel is beszélgettünk. Az online térben végzett tevékenység sikerét a Napokon részt vevők magas száma igazolta.
Jurátus: Alapvetően egyetemisták alkotják a tagságot, de nyitottak vagytok máshonnan érkezők befogadására is (17 éves kor felett). Ezalatt az egy év alatt főleg honnan érkeztek jelentkezők?
FB: Jelenleg csak egyetemista tagjaink vannak, de továbbra is várjuk a 17. életévüket betöltött diákok érkezését, mivel úgy gondoljuk, hogy minél több embert vonunk be a közös párbeszédbe, annál eredményesebb lesz a tevékenységünk. A felvételikor tudatosan a 17. életév betöltését követő időszakot határoztuk meg, mert ez azt jelenti, hogy középiskolások is jelentkezhetnek.
Viszont tekintettel arra, hogy nincsenek támogatóink, szűkösek az anyagi- és személyi erőforrásaink. Mindenképp meg szeretnénk őrizni a függetlenségünket, ezért az anyagi téren óvatosak vagyunk. Inkább tagdíjakból, saját erőforrásokból finanszírozzuk a tevékenységünket, ami nem könnyű feladat, de annál nemesebb. Az elmúlt időszakban az egyetemisták által alkotott tagság megerősítésén dolgoztunk, hogy egy keménymag alakuljon ki, és így, hogy őket is bevontuk a működésbe, a személyi erőforrásaink megnövekedtek, ezáltal most már lehetőségünk van a középiskolásokat is elérni. Reméljük, hamarosan bővülni fog a tagságunk velük is, mivel fontosnak tartjuk, hogy már a ebben a korban tudatosan kialakuljon annak a gondolatisága, hogy érdemes részt venni a közügyekben.
Mi úgy véljük, a középiskolás fiatalok is meg tudják minőségi szinten vitatni az őket érintő közügyeket közösségi szinten, hiszen azok az ő életüket is befolyásolják.
Fontos, hogy akarjanak és tudjanak beszélni arról, hogy az aktuális döntéshozók hogyan határoznak a jövőjükkel kapcsolatban.
Ha valaki érdeklődik a munkásságotok iránt, hol találkozhat veletek?
FB: Van egy gyakran frissülő tartalommal rendelkező Facebook oldalunk, YouTube csatornánk, Instagram oldalunk, és hamarosan már Spotify csatornánk is lesz. Ezekre igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni. Tapasztalatom szerint nem könnyű a fiatalokat rávenni, hogy közügyekkel kapcsolatos témákról olvassanak. Emiatt nagyon nagy erőkkel próbálkozunk, hogy egy olyan stílust találjunk meg, ami megfelelően átviszi a mondanivalónkat. A mai világban sok a fake news és a mém, ez pedig a kommunikációt egy teljesen más irányba viszi, de nekünk nyilván ezek között a stílusok között kell lavíroznunk, hogy megtaláljuk a “mozaikos” stílust. A Kommunikációs Team vezetőjeként tapasztaltam, hogy nehéz mindig újat kitalálni. Az utolsó emoji-t is átbeszéljük, hogy olyat tudjunk mutatni, ami megfogja az embereket, mégis új, de nem veri ki a biztosítékot és nem is túl közhelyes.
DD: Mindezek mellett a közeljövőben szeretnénk egy nagy egyetem- és középiskolajáró programot indítani, ahol személyesen találkozhatnak velünk és feltehetik a kérdéseiket.
Mikor lesz a következő rendezvényetek és hol? Mit lehet róla tudni?
DD: Jövő év elejére tervezünk egy beszélgetést, amire a választásokkal kapcsolatban kulcsfontosságú szereplőket szeretnénk meghívni. Ez még szervezés alatt áll, de időben tájékoztatni fogjuk az érdeklődőket.
Miket szeretnétek még a jövőben megvalósítani?
FB: Kezd kialakulni az a kép, amit már nagyvonalakban felvázoltunk a fiatalsággal kapcsolatban. Ha egy tételmondatra vagy kíváncsi, azt szeretnénk és azért is dolgozunk nap mint nap, hogy a Mozaik Kör híre, üzenete minden fiatalhoz eljusson.
Azt szeretnénk, hogy ez a szerveződés olyanná nője ki magát, ami egyfajta friss, fiatal erőt jelent a közéletben, itt pedig nemcsak az egyetemi, hanem az országos közéletre is gondolok.
Úgy véljük, hogy a fiatalokat érintő közéleti kérdések száma elég nagy, viszont a fiatalok érdekérvényesítésének hatékonysága nem ilyen magas. Mi azt akarjuk elérni, hogy olyan szerveződés alakuljon ki, ami jól képviseli a fiatalság erejét a közéletben.
Köszönjük a beszélgetést a Mozaik Kör alapítótagjainak, Dálnoki Dorottyának, és Faragó Brúnónak!
A képeket Gelbmann Márta és Vincze Álmos készítette.
